A Műemlékvédelem megújítása 2026 című műhelybeszélgetés-sorozat első alkalmára június 4-én csütörtökön került sor, Társadalom és műemlékvédelem – támogatások szerepe és módja a műemlékvédelemben címmel.
A vitaindító előadásban Rácz Miklós helyzetértékelésként megállapította,
hogy a 2012-2026 közötti időszakban a műemlékhelyreállításokre nyílt, pályázati
programokkal és a kormányzati döntésekkel elosztott közpénzek között rendkívül
egészségtelen arány alakult ki, az utóbbiak esetén pedig a szakmai és
demokratikus elvek érvényesülésének hiánya szembeötlő volt.
Adatgyűjtésekkel mutatta be, hogy európai országok
rendszeres műemléki támogatási programjaihoz képest a magyarországi nyílt
hozzáférésű támogatási összegek és a támogatott műemlékek számai a GDP és a
műemlékek számának különbségét figyelembe véve is körülbelül egy nagyságrenddel
elmaradnak. Az összehasonlítás alapján legalább 2,3-7,9 milliárd Ft közötti
összeg felelne meg Magyarország esetén a nyílt támogatások európai szintjének.
Más országok műemlék helyreállításaiban meghatározó szerepet
töltenek be a magánszemélyek és cégek részére is számottevő adókedvezménnyel
ösztönzött közhasznú adománygyűjtések. Az adókedvezmény Magyarországon cégeknek
egészen minimális, magánszemélyeknek pedig 2008 óta nem létezik, ami európai
összehasonlításban egészen kirívó hiány.
Európa legtöbb országától eltérően Magyarországon
magánszemélyeket a műemlékfelújítások költségei után semmilyen adókedvezmény
nem illet. Elsősorban az ÁFA csökkentésére lenne kézenfekvő és gyors megoldás,
tekintve, hogy épületfelújításokra az EU ÁFA direktívája 5%-ot irányoz elő.
A műemlékek tulajdonosainak, kezelőinek többféle helyzet
esetén különböző eszközök együttese tud hatékony segítséget nyújtani.
Dobosyné Antal Anna hozzászólásában a népi építészeti
emlékek veszélyeztetettségéről, támogatásának előzményeiről, és a 2017-ben
indult Népi Építészeti Programról számolt be, tanúsítva, hogy a szakmai
felügyelettel végzett előkészítés milyen fontos szerepet játszik a program
sikerében, eredményességében.
Vadon János televíziós műsorszerkesztő, műsorvezető, egy
kőszegi műemlék ház tulajdonosa a régi épületek vonzerejéről, a múlt iránti
lelkesedésről és motivációról, ugyanakkor arról is beszélt, milyen lesújtó tud
lenni a felelős közintézmények képviselőinek érdektelensége és közömbössége, és
érdemi segítség nélkül a műemlékfelújítás az átlagos magántulajdonos számára
sokszor kilátástalannak és lehetetlennek látszik. Városi épület esetén pedig a
Népi Építészeti Program sem elérhető. Elmondta, hogy ahogy a legtöbb ember, a
régi épületekhez főleg érzelmekkel viszonyul, és a ház méltó helyreállításával
az a fő motivációja, hogy minden előttük ott lakó generáció életművét
továbbadhassa.
Bognár Gábor, 2025 elejéig az ÉKM vezető tisztviselője több,
a minisztériumban végzett fontos vizsgálatot és adatgyűjtést mutatott be, az
egyik a különböző típusú műemlékek számított felújítási többletköltségei,
amelyek a támogatási intenzitás támpontját jelenthetik. Kiderült, hogy konkrét
számításokat végeztek 2022 táján egy hatékony évi támogatási keretösszeg
nagyságára, amelyet akkor 4,5 milliárd Ft-ban állapítottak meg - ez most körülbelül 6,8
milliárd forintnak felelne meg. Ugyanekkora nagyságrendet irányoztak elő magántulajdonosok
SZJA kedvezményének évi keretére is. Azt is hangsúlyozta, hogy az európai uniós
források megnyílása esetén minden egyes támogatási programhoz ki kellene
dolgozni a műemlékvédelem lehetséges bekapcsolódásának módját, mert minden
esetben van releváns fejlesztési terület a műemlékvédelemben is.
Nagy Gergely, az ICOMOS tiszteletbeli elnöke az ICOMOS
Quality Principles – magyar nyelven még meg nem jelent – programját mutatta be,
amelyet műemléket érintő európai uniós pályázatok kihívásaira dolgoztak ki, a
lényege, hogy csak megfelelő minőségű, elfogadott előkészítési szakasz után,
minden szakmai jóváhagyással rendelkező projekteknek legyen megítélhető támogatás,
ennek érdekében az előkészítés külön fázisban finanszírozandó.
Bóna István restaurátor (Magyar Képzőművészeti Egyetem) a
vitaindítóval kapcsolatban azt jelezte, hogy nem elegendő olyan támogatási
program, ahol egy tulajdonos vagy kezelő önerővel részleges támogatásra
pályázik, mert vannak olyan értékes, veszélyeztetett, gazdátlanná vált
műemlékek is, ahol a teljes helyreállítást az államnak indokolt kezdeményezni
és finanszírozni.
Tóth Áron művészettörténész (Eszterháza Központ) észrevétele
szerint az EU-s támogatási programok keretei közé általában nagyon nehéz beszorítani
a restaurálási munkákkal járó felújításokat – tehát bármely jelentősebb műemlék
teljes felújítását – a célszerűtlen határidők miatt.
Sarkadi Márton építész (RÉKE) azt tette hozzá a
vitaindítóban bemutatott felsoroláshoz, hogy egyes esetekben, például
napelempályázatoknál műemléktulajdonosok más típusú, nem anyagi, hanem
szabályozásbeli, illetve személyhez kötött kedvezménnyel kompenzálhatók, a
műemlékkel járó kötöttségekért. Más esetekben az átalános pályázatokat rugalmassá
kell tenni műemlék épületek támogatására is, például „ablakcsere” címén kiírt
pályázatot az ablakfelújításra is kiterjeszteni védett épület esetén.
Alföldi Gábor tájépítész (ELTE HTK) megerősítette azt, hogy
az egyedi kormányzati döntéssel megvalósuló nagy léptékű munkáknál a szakmai
ésszerűség sokkal nehezebben érvényesül, és felhívta a figyelmet arra, hogy
történeti kertek felújítását kedvezőbb körülményekkel környezetvédelmi program
keretében sikerült megvalósítani. A közösségi források felhasználására
kulcsfogalmakként a szükségszerűség, hitelesség, fenntarthatóság elveit nevezte
mértékadónak amely összhangban áll a vitaindító előadással.
Lampert Rózsa építész kormányzati programok keretében
felújított egyházi épületekkel kapcsolatos negatív tapasztalatairól számolt be.
Erő Zoltán, Budapest főépítésze a szervezőkhöz írásban
eljuttatott javaslatában legalább évi 10-20 milliárd Ft keretösszegű országos
műemléki támogatási program szükségessége mellett érvelt, amely tulajdonosoktól
illetve önkormányzatoktól elvárt 33-50 stb. %-os önrészhez járulna hozzá. Az
adókedvezmények alkalmazását másodlagosnak, sőt, nem kívánatosnak nevezte.
Szintén részletes írott javaslatokat küldött Váli Zsuzsanna
restaurátor (Magyar Képzőművészeti Egyetem), ebben alaposan foglalkozott
azokkal a szempontokkal amelyekhez az örökségi ökoszisztémaként jellemzett
műemléki intézményrendszerek hatékonysága fűződik. Nagyon tanulságos,
hiánypótló elemzését és javaslatát, mely remélhetőleg mielőbb írásban külön is
megjelenhet, engedélyével munkaanyagként itt egészében elérhetővé tesszük.
Felhívja a figyelmet arra, hogy a műemlékvédelmi intézményrendszerbe illeszkedő
kutatólaborok támogatásként igénybe vehető vizsgálatokkal tudnak hozzájárulni
az előkészítési munkákhoz.
Makai István, a minisztérium korábbi, szintén 2025 elején
eltávolított tisztviselője írásban is összefoglalt javaslatait, észrevételeit
ismertette. A kedvezményeket állította első helyre, utalt az SZJA jóváírásra és
ÁFA kedvezményre, mint a magánszemélyek támogatására célszerű eszközökre,
ugyanakkor kitért arra is, hogy a támogatásokat műemléktípus és szükségletet
szerint többféle programra lenne szükséges bontani.
Takács Katalin tájépítész írásban küldött adatgyűjtést a
belgiumi finanszírozási eszközök jellemző vonásairól. A kiemelt módszertani
példák között hangsúlyosak a támogatásból megvalósuló műemlékfelújítások
minőségi biztosítási megoldásai, pl. az előkészítés akár 80%-os támogatása, a
kezelési tervek elvárása.
Fogarasi Barbara (Magyar Reneszánsz Alapítvány, ICOMOS) a
támogatások gazdasági háttere kapcsán felhívta a figyelmet az akkori Forster
Központ keretében a Norvég Alap segítségével készített 2016-os tanulmányukra (REVEAL
– A kulturális örökség gazdasági és társadalmi hatásainak feltárása), amely azt
állapította meg, hogy a magyarországi GDP megtermeléséhez 3,64%-kal járul hozzá
az épített örökség. Vizsgálták az európai uniós támogatásokból addig elvégzett
hazai műemlékfelújítások gazdasági hatását, és meglepő módon nem találtak
érdemi kimutatható pozitív hatást. Ez esetleg a projektek nem megfelelő
beágyazottságával magyarázható.
A szervezők a beérkezett és még érkező visszajelzéseket
figyelembe véve mielőbb tájékoztatást és javaslatokat kívánnak küldeni
Magyarország Kormánya számára.
A műhelybeszélgetésről a FUGA Budapesti Építészeti Központ
felvételt készített, amely elérhető a FUGA Youtube csatornáján.
Rácz Miklós