A falkutatás elmélete és gyakorlata a műemlékvédelemben - konferencia meghívó

Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete (RÉKE)
tisztelettel meghívja az

A FALKUTATÁS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA A MŰEMLÉKVÉDELEMBEN

című konferenciára

Időpontja: 2020. február 27.
Helyszíne:
FUGA Budapesti Építészeti Központ
1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5.

Program
9.00–9.30 Regisztráció
9.30–13.00 Levezető elnök: Feld István
Lővei Pál: A falkutatási módszer vázlatos története Magyarországon
Rácz Miklós: Helyszíni épületkutatás, falkutatás – kitekintés Európára
Fülöp András: Jogszabályok, falak, kutatók. A falkutatás jogi hátterének két évtizedeKérdések, hozzászólások

Kávészünet

Velladics Márta: Forráskutatás és épületkutatás
Bozóki Lajos – Haris Andrea: Struktúra és matéria. Az építéstörténet „olvasása”

13.00–14.00 Ebédszünet

14.00–16.00 Levezető elnök: Velladics Márta
Koppány András: A régészeti ásatás és a falkutatás kapcsolata
Feld István: A falkutatás eredményeinek dokumentálása
Kérdések, hozzászólások

Kávészünet

G. Lászay Judit: A falkutatás és a kivitelezés közbeni megfigyelések, kutatások
Mentényi Klára: A falkutatások eredményei és a városléptékű építéstörténet kialakulása
Kőszegen
Kérdések, hozzászólások

A konferencia előzetes regisztrációhoz kötött, részvételét kérjük ezen a címen jelezze:
reke.egyesulet@yahoo.com
A konferencia időpontjára az ott elhangzó előadásokat tartalmazó kiadvány jelenik meg.
A konferenciát az NKA támogatta.



A budai vár eddig rejtett részlete

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2020. 01. 27. hétfő 18 h.


 Terei György régész (BTM):
A budai vár eddig rejtett részlete - Az Erdélyi-bástya kutatása




2018-ban a Budapesti Történeti Múzeum régészeti feltárásokat végezett a Táncsics Mihály utca 9. sz. alatt, a budai vár eddig alig ismert részén, az Erdélyi bástya területén. A magyar történelem századaiban fontos helyszín egy kis szeletét, a 16-17. századot tudtuk vizsgálni. Az ásatások kezdetén álmunkban sem mertük gondolni, hogy különleges maradványokra bukkanunk és a leletanyag is jelentős lesz. Egyedülálló, hogy az ásatások befejezése után fél évvel az érdeklődök megtekinthették a maradványokat és a leleteket két kiállításon is.


Minden érdeklődőt szeretettel várunk!



Dávid Gyula építész Pákei Lajos hagyatéka – című könyvének bemutatója.

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2019. 12. 09. hétfő 18 h.


Dávid Gyula építész
Pákei Lajos hagyatéka – című könyvének bemutatója.

Bevezetőt mond: Káldi Gyula építész
Pákei Lajos építész és a kötet bemutatását követően a szerző Hadik András művészettörténésszel beszélget.



Az Erdélyi Múzeum-Egyesület gondozásában idén nyáron jelent meg Gy. Dávid Gyula: Pákei Lajos hagyatéka. Egy századfordulós kolozsvári építész tervrajzai, rajtervei, gyűjteményei című könyve.
A könyv egy repertórium-adattár, amely – félezer oldalon – veszi számba az építész több mint ezer tételből álló ránk maradt, de az elmúlt, lassan száz év alatt szétszóródott örökségét a Magyar Unitárius Egyház Kolozsvári Gyűjtőlevéltárától, a budapesti gyűjteményekig. A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (amely intézmény az Építészeti Múzeum tetszetős anyagán kívül az egykori Országos Műemlék Felügyelőség tervtárának gazdag gyűjteményét is magába foglalja), a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának terv és dokumentum gyűjteménye, a Magyar Nemzeti Galéria családi arcképei mind-mind további, az életművet vizsgáló kutatás, összefoglaló és elemző feldolgozás lehetőségét nyújtja, rója ránk feladatul. A repertóriumokat függelékek, mellékletek egészítik ki, melyek betekintést nyújtanak az egyes gyűjtemények és őrzési helyek anyagába, áttekintő képet adnak a Pákei-család 16. századig visszavezethető leszármazási rendjéről, az építész és műemlékvédő Pákei tervezéseinek, épületfelméréseinek Kolozsvári helyszíneiről. Pákei Lajosról és életművéről szóló könyvészetben a könyv végi bibliográfia nyújt segítséget.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!



Újratervezés, kutatások a budavári Szent István-terem kapcsán

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2019. 11. 25. hétfő 18 h.

 Rostás Péter, Bozóki Lajos művészettörténész, 
Szegő Tamás építész:
Újratervezés, kutatások a budavári Szent István-terem kapcsán


A budavári palota déli összekötő szárnyában 2019 áprilisában kezdett falkutatás során a palota több építési periódusának maradványait sikerült feltárni. Ezek a feltárt építészeti részletek és műformák nemcsak a palota építéstörténetét árnyalják, hanem önmagukban is építészettörténeti értékek. Kutatásunk során a BTM második emeleti, egykori könyvtárterem lambériájának és előtétfainak elbontásakor napvilágra kerültek a barokk királyi palota eddig rejtett homlokzatszakasza, továbbá az 1951 – 52-ben id. Kotsis Iván tervei alapján épített szocreál architektúra részletei. Az I. emeleti, egykori metszettárban több négyzetméternyi felületen a Hauszmann-periódusból származó gipsz párkány, az oldalfalakon stukkó keretelő tagozatok, valamint a Szent István-terem melletti folyosó párkányfrízének stukkó ornamensei kerültek elő.
A háborús pusztítások után 1952-ben Kotsis Iván lebontván az teljes korábbi alaprajzi szerkezetet a pártközpont összekötő csarnokául szolgáló háromhajós tereket alakított ki, az emeleti termek nyugati végfalán egy-egy apszidiális fülkével, amelyek most tárultak fel újra a feledésből.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!




Archívumból múzeum? A műemléki gyűjtemények múltja, jelene, s jövője (?)

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2019. 10. 14. hétfő 18 h.

Bakó Zsuzsanna - Köntzey Mercedes:
Archívumból múzeum?
A műemléki gyűjtemények múltja, jelene, s jövője (?)


   
Fotótár – Könyvtár – Tervtár – Tudományos irattár


1872. április 11-én Pauler Tivadar vallás- és közoktatásügyi miniszter életre hívta a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottságát (1881-től Műemlékek Országos Bizottsága – MOB). A miniszter a bizottság feladatává tette: „megtudni, mennyi és miféle nemzeti emlék létezik még Magyarországon; ezeket feljegyzi, lajstromozza és osztályozza, de feladata oda törekedni is, hogy ezen emlékek történelmileg vagy művészileg érdekes része fenntartassék, stílszerűleg tataroztassék, kiegészítessék, ha lehet felépítessék s mindez történjék úgy, hogy amellett a magány jog, ha netalán valamely emlék ez alá esnék, csorbát ne szenvedjen.”
Az 1872-ben meginduló munka szükségessé tette egy ún. Levéltár létesítését, amelyben a hivatalos iratokon kívül – azok mellékleteit – a rajzokat, falkép másolatokat és fényképeket is elhelyezték. Ekkor kezdődött a legszükségesebb folyóiratok és könyvek beszerzése is.
Az előadásban röviden összefoglalnánk a Műemléki Gyűjtemények küzdelmes helyzetét napjainkig. Képet adnánk a jelenről, hol tartunk most és mik a kilátások. 


Minden érdeklődőt szeretettel várunk!