Martonyi pálos kolostor feltárása

  A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2026. 04. 23. csütörtök 18 h.

Juan Cabello és László Csaba régészek:

Martonyi, pálos kolostor feltárása 1998-2025

 Borsod megye északi részén, a középkori eredetű Martonyi község közelében találhatók, a háromhegyi pálos kolostor részben kiegészített romjai. A 14. században alapított kolostor területén 1998-ban kezdődtek meg a kutatások, majd a további évtizedekben négy hosszabb-rövidebb ideig tartó ásatás során, tisztázták az együttes alaprajzát, építéstörténetét. A kutatási eredmények alapján, mintegy két évtizeddel ezelőtt visszaépítették, lefedték a templom hajóját.  Az elmúlt esztendőben kiterjesztették a korábbi kutatásokat a keleti és részben az északi kolostori szárnyakra. A tervek szerint a feltárások ismeretében, az előkerült kőfaragványok felhasználásával visszaépül a szentély és konzerválják a kolostor falait.

A részvételért kamarai pont váltható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Kőszegi helyreállítások 2018-2025

  A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2026. 03. 26. csütörtök 18 h.

Sarkadi Márton építész: 

Kőszegi római katolikus egyházi épületek helyreállítása 2018-2025

  Kőszeg római katolikus templomai és a Szent Erzsébet-ház helyreállítására a Magyar Kormány mintegy 6,5 milliárd forint támogatást adott a Szombathelyi Egyházmegye számára. A rendkívül rossz állapotba jutott épületek kutatása és helyreállítása részben befejeződött.

A Jézus Szíve-templom elsősorban tetőszerkezetének és toronysisakjainak súlyos tartószerkezeti problémái és igényes, 19. század végi, kézműipari módon előállított díszítményeinek javítása, illetve rekonstrukciója miatt jelentett nehéz, s az épület mérete miatt kiemelkedő volumenű feladatot. A temetőkápolna és a Kálvária-templom szintén tartószerkezeti hibái miatt okozott meglepetést, s emellett berendezési tárgyaik restaurálása hozott maradandó eredményt. A Szent Imre- és a Szent Jakab-templom belső régészeti feltárásának es falkutatásának eredményeit kutatói a RÉKE tagjai számára már bemutatták, restaurálási és építészeti helyreállítási munkáiról azonban kevesebb szó esett. 

Az előadás a régészeti feltárások, restaurálási és építészeti helyreállítási munkák eredményeinek felvillantása mellett a projekt szervezési kérdéseinek, megvalósítása körülményeinek tanulságait is igyekszik közreadni.

A részvételért kamarai pont váltható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Könyvbemutató

   A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2026. február 4. szerda 18 h. 

 Könyvbemutató

Nagy Szabolcs Balázs régész: A hatalom jelképei és szilárd bázisai 

Várak és udvarházak a 15. századi Magyar Királyságban az építészeti reprezentáció fényében

A program során Horváth Richárd az ELTE HTK Történelemtudományi Intézete főmunkatársa beszélget a kötet szerzőjével, Nagy Szabolcs Balázssal, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum osztályvezetőjével, régésszel, a kötet az Opitz művészettörténeti sorozatában jelenik meg) 

Kacsalábon forgó palota, a Kékszakállú herceg vára, Huszt romvárának bús düledékei… A vár sokrétű és jól ismert jelkép a ma embere számára: a fényűző életmód, az erő, az önállóság és elzárkózás vagy a letűnt korok dicsőségének megtestesítője. Öt-nyolc évszázaddal ezelőtt a Magyar Királyság nemesi várainak eredeti urait több szempont is sarkallta az építkezések megkezdésére. Nyilvánvaló katonai-védelmi szerepükön túl a középkori várak biztosították a ranghoz méltó lakókörnyezetet és gyakran a birtokok gazdasági irányításának központjaiként szolgáltak. Mindezeken túl azonban fontos jelképek voltak már a maguk korában is, és ez a szerepük korántsem volt elhanyagolható. Jelen kötet lapjain ugyan megjelennek paloták, hercegek és természetesen változatos romok is, a szerző mégis elsősorban annak ered nyomába, hogy a késő középkori nemesi várak milyen üzenetet kívántak közvetíteni a kortársak számára. Hogyan fejthető fel több mint fél évezred távlatából az egykori mondanivaló? A tárgyalás kiindulópontja három főúri rezidencia: Várpalota, Újlak és Kisnána 14-15. századi története. E három helyszín régészeti, művészettörténeti és történeti adatokra alapozó, részletekbe menő építéstörténeti elemzését követi néhány további korabeli rezidencia rövidebb bemutatása, majd az építészeti reprezentáció kérdéseinek vizsgálata.

A részvételért kamarai pont váltható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Több száz éves templom-tetőszerkezetek Erdélyben.

 A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2026. 01. 14. szerda 18 h.

Tóth Boglárka régész: Több száz éves templom-tetőszerkezetek Erdélyben. Dendrokronológiai keltezés, szerkezettípusok, fafajok, ácsjelek

Erdélyben az elmúlt húsz évben több mint 160 templom-tetőszerkezet évre pontos építési idejét sikerült meghatározni dendrokronológiai vizsgálattal. Jelen ismereteink szerint a legkorábbi, máig fennmaradt tetőszerkezetek hétszáz éve épültek, és a XX. század elején épült tetőket tartjuk a történeti tetőszerkezetek legfiatalabb emlékeinek.

A keltezési módszer különlegessége, hogy az évgyűrűk elemzésével a legtöbb esetben féléves pontossággal meghatározható a fa kivágásának ideje. Ez közvetlenül megadja a tetőszerkezet építési idejét, ugyanis a nyugat-európai példák mellett az erdélyi kutatások is alátámasztják, hogy a történeti időkben alapvetően frissen kivágott fából épültek a faszerkezetek, a fát a kivágás évében felhasználták.

A vizsgált erdélyi tetőszerkezetek igen színes képet mutatnak a használt fafajok, a szerkezettípusok és az alkalmazott ácsjelek tekintetében is. Ma már az is kezd körvonalazódni, melyek a regionális, illetve időbeli jellemzők a kutatott területen.

Az előadáson a keltezési módszer és az emlékanyag bemutatásán kívül a faanyag származási helyéről, a tutajozás kérdéséről, továbbá egyedi építéstörténetű tetőszerkezetekről is szó lesz.

A részvételért kamarai pont váltható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A Városháza épülete

    A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2025. 12. 11. csütörtök 18 h.

 Engedyné Juhász Veronika építész:

 A Városháza épülete.

Miről mesélnek a 300 éves falak?

A „Központi Városháza” épületének története több, mint 300 évvel ezelőtt kezdődött. Az egykori invaldusház terei ötven évvel később a Károly kaszárnya befogadására is alkalmasnak bizonyultak kisebb átépítésekkel. Ahhoz azonban, hogy az épület városháza számára is megfelelővé váljon, 150 évvel az épület keletkezését követően, már nagyméretű átalakítások voltak szükségesek. Ezek az építkezések nem csak a belső tereket szabták át, a változás az oldalszárnyak homlokzatait is jelentősen érintette. A bővítési igények kielégítésére a XX. század folyamán szintén markáns változások történtek az épület több pontján.

A közelmúltban a Városháza Park megvalósításához Építéstörténeti tudományos dokumentáció és Műemléki értékleltár készült, mivel a projektbe bevonásra került a Városháza épülete jelenleg alulhasznosított belső tereinek egy része is.

Az előadás prezentáció segítségével kísérletet tesz arra, hogy az épület építéstörténetének átfogó bemutatásán keresztül megossza a kutatás tapasztalatait a hallgatósággal. Az épület történetének számbavételén keresztül tágabb összefüggések ismertetésére is sor kerül. Térképi ábrázolások, korabeli tervek, metszetek és fényképek segítségével érzékelhetővé válik, hogy az egyes történelmi korszakokban hogyan viszonyultak az előző korok építészeti alkotásaihoz, a funkcionális igények miként változtak az idők során.

Végül az előadás összegzésként rá kíván mutatni arra, hogy melyek azok a kérdések, amelyeket feltétlenül meg kell tudni válaszolni ahhoz, hogy a történeti épületeink építészeti értékükhöz méltó módon legyenek megőrizhetők az utókor számára.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Könyvbemutató

 A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2025. november 28. péntek 18 h. 

 Könyvbemutató

 

Bányai Viktória – Csejdy Júlia:

A mádi zsinagóga és zsidó közösség története / The Synagogue of Mád and its Jewish Community

Könyv Népe Kiadó, 2025

A könyvet bemutatja és a szerzőkkel beszélget: Lővei Pál művészettörténész

A könyv a hebraista-történész és a művészettörténész szoros együttműködésének eredményeként kísérli meg rekonstruálni a mádi zsidó közösség szellemi és épített örökségének – a zsinagógán kívül a rabbiház, a jesiva, a héder és a mikve – több mint kétszáz éves történetét.

Az 1798-ra felépült, késő barokk, copf stílusú mádi zsinagóga az egyik legszebb és legkorábbról fennmaradt, jelentős művészi és történeti értékkel bíró, műemlékileg helyreállított magyarországi zsinagóga, ezért meglehetősen sok írott és rajzi dokumentáció, képi ábrázolás található róla. Bár 1944 után a többszáz éves hitközségi belső iratanyag megsemmisült, illetve lappang, szerencsére a jelentős mádi zsidó közösségről és a nagy tudású rabbikról bőséggel jelentek meg – többségében héber nyelvű – publikációk. A forrásokat számos gyűjteményből, kiadványból kellett összegyűjteni, saját kutatásainkkal kiegészíteni, hogy a történéseket egy világos, kronologikus elbeszéléssé tudjuk rendezni.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Egy pesti főúri palota története

  A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2025. 11. 20. csütörtök 18 h.

Papp Gábor György művészettörténész:

Teréz körút 13. 

Egy pesti főúri palota története 1882 és 1987 között

Az előadás Hauszmann Alajos Batthyány Géza számára tervezett palotáját és annak mintegy száz éves történetét mutatja be. Az építész a megbízó igényeit követve a firenzei Strozzi palota kicsinyített mását építette fel a pesti Nagykörúton. A belső terek ezzel szemben későbarokk-rokokó kialakítást kaptak és eredeti berendezésük is ehhez igazodott. Szó esik az előadásban a palotában folyó társasági életről, és az épület falai között formálódó, 19. század végi nagyratörő, társadalomjobbító tervekről. Az épület funkcióinak és lakóinak 20. századi változásai követték a politikai és történelmi eseményeket: fontos szerepe volt a háznak 1919-ben és a második világháborúban egyaránt. Mint az I. számú Központi Házasságkötő Terem otthonaként jeles szerep jutott az épületnek a „szocialista eszme” terjesztésében. Később különböző, részint akadémiai kutatóintézetek és kutatást segítő hivatalok költöztek az egykori Batthyány-palotába. Az előadás kitér az épület építészettörténeti, várostörténeti jelentőségére, valamint az elmúlt évtizedek műemléki kutatásaira támaszkodva bemutatja az építéstörténetre vonatkozó legújabb ismereteket.

A részvételért kamarai pont váltható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!