Műemlékvédelem megújítása 2026 - Összefoglaló az első műhelybeszélgetésről

 

A Műemlékvédelem megújítása 2026 című műhelybeszélgetés-sorozat első alkalmára június 4-én csütörtökön került sor, Társadalom és műemlékvédelem – támogatások szerepe és módja a műemlékvédelemben címmel.

A vitaindító előadásban Rácz Miklós helyzetértékelésként megállapította, hogy a 2012-2026 közötti időszakban a műemlékhelyreállításokre nyílt, pályázati programokkal és a kormányzati döntésekkel elosztott közpénzek között rendkívül egészségtelen arány alakult ki, az utóbbiak esetén pedig a szakmai és demokratikus elvek érvényesülésének hiánya szembeötlő volt.

Adatgyűjtésekkel mutatta be, hogy európai országok rendszeres műemléki támogatási programjaihoz képest a magyarországi nyílt hozzáférésű támogatási összegek és a támogatott műemlékek számai a GDP és a műemlékek számának különbségét figyelembe véve is körülbelül egy nagyságrenddel elmaradnak. Az összehasonlítás alapján legalább 2,3-7,9 milliárd Ft közötti összeg felelne meg Magyarország esetén a nyílt támogatások európai szintjének.

Más országok műemlék helyreállításaiban meghatározó szerepet töltenek be a magánszemélyek és cégek részére is számottevő adókedvezménnyel ösztönzött közhasznú adománygyűjtések. Az adókedvezmény Magyarországon cégeknek egészen minimális, magánszemélyeknek pedig 2008 óta nem létezik, ami európai összehasonlításban egészen kirívó hiány.

Európa legtöbb országától eltérően Magyarországon magánszemélyeket a műemlékfelújítások költségei után semmilyen adókedvezmény nem illet. Elsősorban az ÁFA csökkentésére lenne kézenfekvő és gyors megoldás, tekintve, hogy épületfelújításokra az EU ÁFA direktívája 5%-ot irányoz elő.

A műemlékek tulajdonosainak, kezelőinek többféle helyzet esetén különböző eszközök együttese tud hatékony segítséget nyújtani.

Dobosyné Antal Anna hozzászólásában a népi építészeti emlékek veszélyeztetettségéről, támogatásának előzményeiről, és a 2017-ben indult Népi Építészeti Programról számolt be, tanúsítva, hogy a szakmai felügyelettel végzett előkészítés milyen fontos szerepet játszik a program sikerében, eredményességében.

Vadon János televíziós műsorszerkesztő, műsorvezető, egy kőszegi műemlék ház tulajdonosa a régi épületek vonzerejéről, a múlt iránti lelkesedésről és motivációról, ugyanakkor arról is beszélt, milyen lesújtó tud lenni a felelős közintézmények képviselőinek érdektelensége és közömbössége, és érdemi segítség nélkül a műemlékfelújítás az átlagos magántulajdonos számára sokszor kilátástalannak és lehetetlennek látszik. Városi épület esetén pedig a Népi Építészeti Program sem elérhető. Elmondta, hogy ahogy a legtöbb ember, a régi épületekhez főleg érzelmekkel viszonyul, és a ház méltó helyreállításával az a fő motivációja, hogy minden előttük ott lakó generáció életművét továbbadhassa.

Bognár Gábor, 2025 elejéig az ÉKM vezető tisztviselője több, a minisztériumban végzett fontos vizsgálatot és adatgyűjtést mutatott be, az egyik a különböző típusú műemlékek számított felújítási többletköltségei, amelyek a támogatási intenzitás támpontját jelenthetik. Kiderült, hogy konkrét számításokat végeztek 2022 táján egy hatékony évi támogatási keretösszeg nagyságára, amelyet akkor 4,5 milliárd Ft-ban állapítottak meg - ez most körülbelül 6,8 milliárd forintnak felelne meg. Ugyanekkora nagyságrendet irányoztak elő magántulajdonosok SZJA kedvezményének évi keretére is. Azt is hangsúlyozta, hogy az európai uniós források megnyílása esetén minden egyes támogatási programhoz ki kellene dolgozni a műemlékvédelem lehetséges bekapcsolódásának módját, mert minden esetben van releváns fejlesztési terület a műemlékvédelemben is.

Nagy Gergely, az ICOMOS tiszteletbeli elnöke az ICOMOS Quality Principles – magyar nyelven még meg nem jelent – programját mutatta be, amelyet műemléket érintő európai uniós pályázatok kihívásaira dolgoztak ki, a lényege, hogy csak megfelelő minőségű, elfogadott előkészítési szakasz után, minden szakmai jóváhagyással rendelkező projekteknek legyen megítélhető támogatás, ennek érdekében az előkészítés külön fázisban finanszírozandó.

Bóna István restaurátor (Magyar Képzőművészeti Egyetem) a vitaindítóval kapcsolatban azt jelezte, hogy nem elegendő olyan támogatási program, ahol egy tulajdonos vagy kezelő önerővel részleges támogatásra pályázik, mert vannak olyan értékes, veszélyeztetett, gazdátlanná vált műemlékek is, ahol a teljes helyreállítást az államnak indokolt kezdeményezni és finanszírozni.

Tóth Áron művészettörténész (Eszterháza Központ) észrevétele szerint az EU-s támogatási programok keretei közé általában nagyon nehéz beszorítani a restaurálási munkákkal járó felújításokat – tehát bármely jelentősebb műemlék teljes felújítását – a célszerűtlen határidők miatt.

Sarkadi Márton építész (RÉKE) azt tette hozzá a vitaindítóban bemutatott felsoroláshoz, hogy egyes esetekben, például napelempályázatoknál műemléktulajdonosok más típusú, nem anyagi, hanem szabályozásbeli, illetve személyhez kötött kedvezménnyel kompenzálhatók, a műemlékkel járó kötöttségekért. Más esetekben az átalános pályázatokat rugalmassá kell tenni műemlék épületek támogatására is, például „ablakcsere” címén kiírt pályázatot az ablakfelújításra is kiterjeszteni védett épület esetén.

Alföldi Gábor tájépítész (ELTE HTK) megerősítette azt, hogy az egyedi kormányzati döntéssel megvalósuló nagy léptékű munkáknál a szakmai ésszerűség sokkal nehezebben érvényesül, és felhívta a figyelmet arra, hogy történeti kertek felújítását kedvezőbb körülményekkel környezetvédelmi program keretében sikerült megvalósítani. A közösségi források felhasználására kulcsfogalmakként a szükségszerűség, hitelesség, fenntarthatóság elveit nevezte mértékadónak amely összhangban áll a vitaindító előadással.

Lampert Rózsa építész kormányzati programok keretében felújított egyházi épületekkel kapcsolatos negatív tapasztalatairól számolt be.

Erő Zoltán, Budapest főépítésze a szervezőkhöz írásban eljuttatott javaslatában legalább évi 10-20 milliárd Ft keretösszegű országos műemléki támogatási program szükségessége mellett érvelt, amely tulajdonosoktól illetve önkormányzatoktól elvárt 33-50 stb. %-os önrészhez járulna hozzá. Az adókedvezmények alkalmazását másodlagosnak, sőt, nem kívánatosnak nevezte.

Szintén részletes írott javaslatokat küldött Váli Zsuzsanna restaurátor (Magyar Képzőművészeti Egyetem), ebben alaposan foglalkozott azokkal a szempontokkal amelyekhez az örökségi ökoszisztémaként jellemzett műemléki intézményrendszerek hatékonysága fűződik. Nagyon tanulságos, hiánypótló elemzését és javaslatát, mely remélhetőleg mielőbb írásban külön is megjelenhet, engedélyével munkaanyagként itt egészében elérhetővé tesszük. Felhívja a figyelmet arra, hogy a műemlékvédelmi intézményrendszerbe illeszkedő kutatólaborok támogatásként igénybe vehető vizsgálatokkal tudnak hozzájárulni az előkészítési munkákhoz.

Makai István, a minisztérium korábbi, szintén 2025 elején eltávolított tisztviselője írásban is összefoglalt javaslatait, észrevételeit ismertette. A kedvezményeket állította első helyre, utalt az SZJA jóváírásra és ÁFA kedvezményre, mint a magánszemélyek támogatására célszerű eszközökre, ugyanakkor kitért arra is, hogy a támogatásokat műemléktípus és szükségletet szerint többféle programra lenne szükséges bontani.

Takács Katalin tájépítész írásban küldött adatgyűjtést a belgiumi finanszírozási eszközök jellemző vonásairól. A kiemelt módszertani példák között hangsúlyosak a támogatásból megvalósuló műemlékfelújítások minőségi biztosítási megoldásai, pl. az előkészítés akár 80%-os támogatása, a kezelési tervek elvárása.

Fogarasi Barbara (Magyar Reneszánsz Alapítvány, ICOMOS) a támogatások gazdasági háttere kapcsán felhívta a figyelmet az akkori Forster Központ keretében a Norvég Alap segítségével készített 2016-os tanulmányukra (REVEAL – A kulturális örökség gazdasági és társadalmi hatásainak feltárása), amely azt állapította meg, hogy a magyarországi GDP megtermeléséhez 3,64%-kal járul hozzá az épített örökség. Vizsgálták az európai uniós támogatásokból addig elvégzett hazai műemlékfelújítások gazdasági hatását, és meglepő módon nem találtak érdemi kimutatható pozitív hatást. Ez esetleg a projektek nem megfelelő beágyazottságával magyarázható.

A szervezők a beérkezett és még érkező visszajelzéseket figyelembe véve mielőbb tájékoztatást és javaslatokat kívánnak küldeni Magyarország Kormánya számára.

 

A műhelybeszélgetésről a FUGA Budapesti Építészeti Központ felvételt készített, amely elérhető a FUGA Youtube csatornáján.

Rácz Miklós

Műemlékvédelem megújítása - Műhelybeszélgetések 1

 

Műhelybeszélgetések 

Műemlékvédelem megújítása 2026.

A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület

a magyar műemlékvédelem megújításáról műhelybeszélgetéseket indít.

Alkalmainkon vitaindító előadásokat követően a résztvevők hozzászólásait várjuk. 

A vitákon megfogalmazott javaslatokat Magyarország Kormánya számára kívánjuk átadni.

Az eredményesség érdekében, kérjük, javaslataikat írásban is juttassák el a szervezőkhöz.

Részvételhez kérjük regisztráljon: reke.egyesulet@yahoo.com

Társadalom és műemlékvédelem

(Támogatások szerepe és módja a műemlékvédelemben)

időpont: 2026. június 4. csütörtök, 18-21h

helyszín: FUGA Építészeti Központ (Budapest, V. Petőfi S. u. 5.)

Témakörök: támogatási rendszerek (hitel, többletköltség visszatérítése, vissza nem térítendő támogatás, kompenzáció, adókedvezmény, áfakedvezmény, átalány stb. magán, egyházi, önkormányzati tulajdon; szakmai támogatás); ellenőrzés, monitoring a műemlék presztízse (miért birtokol valaki műemléket?)

Vitaindító előadás: Rácz Miklós régész

Moderátor: Haris Andrea művészettörténész, RÉKE elnök

Résztvevők: Antal Anna építőmérnök, ICOMOS MNB főtitkára

Bognár Gábor művészettörténész,

Nagy Gergely építész, ICOMOS MNB tiszteletbeli elnök

Vadon János műemléktulajdonos, műsorvezető

További beszélgetések:

Műemléki hatóság, mint a szakmai támogatás eszköze?

időpont: 2026. június 10. 17-20h

Feladatok és intézmények a műemlékvédelemben

időpont: 2026. június 16. 17-20h

Magyar zsidó épített örökség - Konferencia

 

ICOMOS - RÉKE nyilatkozat és műhelybeszélgetések

 ICOMOS - RÉKE

NYILATKOZAT

 A MAGYAR MŰEMLÉKVÉDELEM MEGÚJÍTÁSÁÉRT

 

 A műemlék a helyi, nemzeti és európai identitás képviselője, a múlt a maga anyagi valójában, inspiráció, erőforrás. A műemlékvédelem kulturális stratégiai kérdés, nemzeti közérdek.

 Az elmúlt másfél évtizedben a műemlékvédelmi intézményrendszer folyamatos leépítésének voltunk tanúi, a műemlékvédelem politikai megítélése egyre kedvezőtlenebbé vált.

 Alapjaitól kezdve újra kell építeni a teljes intézményi és jogszabályi rendszert. Mindez lehetőséget ad arra, hogy újszerű, friss megközelítéssel, az időközben megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyoknak megfelelő modellt alakítsunk ki. Aktív, pozitív szereplővé változtassuk a műemlékvédelmet, alkalmassá tegyük feladatai ellátására, elérjük, hogy a gazdaságot élénkítő, az állampolgárok javára szolgáló tevékenységet fejthessen ki, hatékonyan használhassa fel az állami forrásokat.

 Az új rendszerben:

 ·         Legyen társadalmi összefogás kérdése a műemlékvédelem, tükröződjön a jogi, intézményi felállásban, hogy a nemzet közös érdekéről, stratégiai fontosságú kulturális kérdésről van szó.

·         A műemlékvédelem feladatainak ellátásához minden döntési szinten meg kell teremteni a szakterület nemzetgazdaságon belüli együttműködéséhez szükséges rangját, elfogadottságát.

·         A műemlékvédelem eredményességéhez biztosítani szükséges a megfelelő intézményi és anyagi feltételeket.

·         Az intézményes műemlékvédelem kapjon lehetőséget aktív tényezővé válni a műemlékeket érintő bármilyen kezdeményezésben.

·         A jogszabályok újrafogalmazása során a közösségi érdekből származó szakmai elvárások legyenek irányadók a gazdasági, egyéni, politikai érdekekkel szemben. A kiemelt beruházások rendszere szűnjön meg.

·         A műemlékvédelemnek legyenek egyértelműen megfogalmazott céljai, szakmai irányelvei.

·         A nemzeti vagyon körébe tartozó műemlékeket ne idegenítse el az állam, gondoskodjon fenntartásukról, jó karban tartásukról, méltó hasznosításukról.

 

·         Legyen újból önálló intézménye a műemlékvédelemnek, működhessen ismét szakmai, tudományos, társadalmi céljai érdekében, garantálva a szakmai elvek egységességét és országos hatáskörű érvényesítését.

·         A régészettel és a műtárgyvédelemmel való kapcsolat, együttműködése újragondolandó.

·         A műemlékvédelmi intézmény vezetőjét nyilvános pályázat útján válasszák ki, szakmai kvalitása és programja alapján.

·         A műemlékvédelem intézményének legyen hatósági, tudományos és operatív részlege, kapja vissza gyűjteményeit, legyen módja ellátni feladatait: nyilvántartás, védetté nyilvánítás (törlés), topográfia, társadalmi kapcsolatok, nemzetközi kapcsolatok, gyűjtemények működtetése, alap- és módszertani kutatások, támogatások, ösztönző rendszerek kezelése, oktatás, nevelés, szakképzésben való közreműködés.

·         Az állami tulajdonú műemlékeken vagy egyes állami forrásból végrehajtott beruházások kutatási, tervezési és restaurálási feladataiban a műemlékvédelmi intézmény vegyen részt.

·         Rendezni kell a műemlékeken 2010 óta végrehajtott beavatkozások dokumentumai központi adattárba kerülésének módját.

·         A hatóság a műemlékvédelem intézményének alárendelve működjön. A hatósági munka mellett elengedhetetlen egy segítő felügyeleti rendszer kialakítása.

·         A hatósági munkában érvényesüljön a szakmai függetlenség, a szervezeti, jogszabályi rendszer legyen ennek garanciája.

·         A hatósági rendszer kialakításánál érvényesüljenek külföldi jó gyakorlatok, amelyek a társadalom bevonására építenek.

 

·         Az állami forrásokat az esélyegyenlőség, szakszerűség és hatékonyság szempontjainak figyelembevételével, célzottan a műemléki értékek védelmére lehessen fordítani.

·         A műemlékek tudományosan megalapozott, szakszerű helyreállításának és jó karban tartásának többletköltségeihez járuljon hozzá az állam, ösztönözze a tulajdonosokat a műemlékek gondozására, értékeik megóvására, kibontakoztatására.

·         Az európai országok gyakorlatának megfelelően, műemlékállományunkkal arányos nagyságú pályázati támogatási és hitelezési rendszer álljon rendelkezésre.

·         Az állami támogatások prioritásainak meghatározásában, odaítélésében és folyósításában legyen szerepe a műemlékvédelem intézményének, érzékeltetve annak aktív, pozitív szerepét.

·         Műemlékeken ne folyjanak eltúlzott, szakmai szempontból nem megalapozott beavatkozások.

 

·         A műemlékvédelem alapját képező, szakszerűségét biztosító tudományos munka kapja meg működési feltételeit és elismertségét, érvényesüljenek szempontjai.

·         Legyen lehetőség újra szakmai kiadványokat megjelentetni, kiállításokat szervezni, eredményeket példaként bemutatni, népszerűsíteni a műemlékvédelmet, erősíteni társadalmi kapcsolatait.

·         Jöjjön létre módszertani részleg, laboratóriummal, kutatási, képzési infrastruktúrával.

·         Legyen lehetőség zászlóshajó-projektek lebonyolítására, amelyek módot adnak az új technológiák, lehetőségek alkalmazására, terjesztésére.

·         Szakértői részleg (restaurátorok, statikus, épületgépész, tájépítész stb.) segítse a hatósági munka és az állami beruházások szakszerűségét.

·         A nagyjelentőségű tervek véleményezését segítse elismert szakemberekből álló műemléki tanácsadó testület.

·         A restaurátori munka korszerű elveinek, módszereinek terjesztése legyen prioritás, minőségét biztosítsa szakértőkből álló zsűri.

·         A műemlékvédelmi szervezet gondoskodjon a piaci szereplők munkájának szakmai támogatásáról, ellenőrzéséről.

·         A műemlékvédelem építhesse újra nemzetközi szakmai kapcsolatait.

·         Legyen elegendő szakmai kapacitás és anyagi forrás a határon túli magyar vonatkozású emlékek támogatására, prioritásként kezelve a veszélyeztetett, pusztuló emlékeket.

·         Az értékvédő civil szervezetek kapjanak szakmai és pályázati alapú anyagi segítséget.

·         Az arra érdemes értékek védetté nyilvánítása ne legyen politikai befolyás kérdése.

·         Védelem alól ne lehessen kivonni emléket, csak jogszabályi feltételek teljesülése esetén.

·         A műemlékeket veszélyeztető magatartást szankcionálja az állam, gondoskodjon a veszélyben levő műemlékek megóvásáról (akár a tulajdonos terhére), ne lehessen ingatlanspekuláció terepe a védett épületállomány.

·         A műemlékvédelmi intézmény a világörökséggel kapcsolatos teendőket kezelje, szervezze, irányítsa, gondoskodjon a területek kezeléséről, a várományosi listával kapcsolatos feladatokat lássa el.

 

 Alulírott szervezetek felajánlják szakmai közreműködésüket olyan javaslatok kidolgozásában, amelyek segítik Magyarország Kormányát a fenti célok elérésében.

 

Budapest, 2026. május 15.

  

ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület - Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete

Műhelybeszélgetések - Műemlékvédelem megújítása 2026.

  

A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület a magyar műemlékvédelem megújításáról műhelybeszélgetéseket indít. Alkalmainkon vitaindító előadásokat követően a résztvevők hozzászólásait várjuk. A vitákon megfogalmazott javaslatokat Magyarország Kormánya számára kívánjuk átadni.

Az eredményesség érdekében, kérjük, javaslataikat írásban is juttassák el a szervezőkhöz.

Részvételhez kérjük regisztráljon: reke.egyesulet@yahoo.com

  

Társadalom és műemlékvédelem

(Támogatások szerepe és módja a műemlékvédelemben)

időpont: 2026. június 4. 17-20h

helyszín: FUGA Építészeti Központ

 Tervezett témakörök a vitaindító előadás után:

•         támogatási rendszerek (hitel, többletköltség visszatérítése, vissza nem térítendő támogatás, kompenzáció, adókedvezmény, áfakedvezmény, átalány stb; magán, egyházi, önkormányzati tulajdon; szakmai támogatás);

•         ellenőrzés, monitoring

•         a műemlék presztízse (miért birtokol valaki műemléket?)

 

Műemléki hatóság, mint a szakmai támogatás eszköze?

időpont: 2026. június 10. 17-20h

helyszín: FUGA Építészeti Központ

 Tervezett témakörök a vitaindító előadás után:

•         külföldi modellek, jó gyakorlatok

•         műemléki hatóság helye, szerepe, feladatai

•         hatóság vagy szakhatóság

•         felügyeleti tennivalók

•         építésüggyel való kapcsolat

 

Feladatok és intézmények a műemlékvédelemben

időpont: 2026. június 16. 17-20h

helyszín: FUGA Építészeti Központ

 Tervezett témakörök a vitaindító előadás után:

•         külföldi példák

•         műemléki intézmény feladatai, szervezete

•         hatósági feladatok

•         tudományos feladatok

•         operatív feladatok (építéstörténeti kutatás, restaurálás előkészítése, építészeti tervezés, restaurálás)

•         módszertani központ

•         zászlóshajó-projektek

•         társadalmi, nemzetközi kapcsolatok

•         vagyonkezelés

 

1x3 vagy 3x1?

(Integrált kulturális örökség, vagy önálló régészet, műemlékvédelem, műtárgyvédelem?)

időpont: egyeztetés alatt

helyszín: FUGA Építészeti Központ

Tervezett témakörök a vitaindító előadás után:

•         régészet, műtárgyvédelem, műemlékvédelem kapcsolata

•         jogszabályok

 

 További tervezett műhelybeszélgetés témakörök 2026 őszén: 

•         az elmúlt tizenhat év öröksége

•         építészeti tervezés a műemlékvédelemben (kortárs építészet és műemlékvédelem, létezik-e “műemlékes” építész)

•         állami tulajdonú műemlékek (fenntartás, kastélyprogram, várprogram, műemlékek hasznosítása, turisztika)

•         jogosultság, oktatás, képzés;

•         gyűjtemények (muzeális archívumok, vagy “élő” adattárak?, Fotótár, Tervtár, Irattár)

•         restaurálás (különös tekintettel a kutatásra, más kutatókkal való együttműködésre, dokumentációkészítésre; vállalkozói helyzet - alvállalkozói szerep, kamara ügye)

•         önkormányzati tulajdonú műemlékek

•         egyházi épületek helyreállítási-restaurálási munkái

•         határon túli műemlékek (helyzet, támogatás, igények; műemléki és társadalmi érdekek)