ICOMOS - RÉKE nyilatkozat és műhelybeszélgetések

 ICOMOS - RÉKE


NYILATKOZAT

 A MAGYAR MŰEMLÉKVÉDELEM MEGÚJÍTÁSÁÉRT

 

 A műemlék a helyi, nemzeti és európai identitás képviselője, a múlt a maga anyagi valójában, inspiráció, erőforrás. A műemlékvédelem kulturális stratégiai kérdés, nemzeti közérdek.

 Az elmúlt másfél évtizedben a műemlékvédelmi intézményrendszer folyamatos leépítésének voltunk tanúi, a műemlékvédelem politikai megítélése egyre kedvezőtlenebbé vált.

 Alapjaitól kezdve újra kell építeni a teljes intézményi és jogszabályi rendszert. Mindez lehetőséget ad arra, hogy újszerű, friss megközelítéssel, az időközben megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyoknak megfelelő modellt alakítsunk ki. Aktív, pozitív szereplővé változtassuk a műemlékvédelmet, alkalmassá tegyük feladatai ellátására, elérjük, hogy a gazdaságot élénkítő, az állampolgárok javára szolgáló tevékenységet fejthessen ki, hatékonyan használhassa fel az állami forrásokat.

 Az új rendszerben:

 ·         Legyen társadalmi összefogás kérdése a műemlékvédelem, tükröződjön a jogi, intézményi felállásban, hogy a nemzet közös érdekéről, stratégiai fontosságú kulturális kérdésről van szó.

·         A műemlékvédelem feladatainak ellátásához minden döntési szinten meg kell teremteni a szakterület nemzetgazdaságon belüli együttműködéséhez szükséges rangját, elfogadottságát.

·         A műemlékvédelem eredményességéhez biztosítani szükséges a megfelelő intézményi és anyagi feltételeket.

·         Az intézményes műemlékvédelem kapjon lehetőséget aktív tényezővé válni a műemlékeket érintő bármilyen kezdeményezésben.

·         A jogszabályok újrafogalmazása során a közösségi érdekből származó szakmai elvárások legyenek irányadók a gazdasági, egyéni, politikai érdekekkel szemben. A kiemelt beruházások rendszere szűnjön meg.

·         A műemlékvédelemnek legyenek egyértelműen megfogalmazott céljai, szakmai irányelvei.

·         A nemzeti vagyon körébe tartozó műemlékeket ne idegenítse el az állam, gondoskodjon fenntartásukról, jó karban tartásukról, méltó hasznosításukról.

 

·         Legyen újból önálló intézménye a műemlékvédelemnek, működhessen ismét szakmai, tudományos, társadalmi céljai érdekében, garantálva a szakmai elvek egységességét és országos hatáskörű érvényesítését.

·         A régészettel és a műtárgyvédelemmel való kapcsolat, együttműködése újragondolandó.

·         A műemlékvédelmi intézmény vezetőjét nyilvános pályázat útján válasszák ki, szakmai kvalitása és programja alapján.

·         A műemlékvédelem intézményének legyen hatósági, tudományos és operatív részlege, kapja vissza gyűjteményeit, legyen módja ellátni feladatait: nyilvántartás, védetté nyilvánítás (törlés), topográfia, társadalmi kapcsolatok, nemzetközi kapcsolatok, gyűjtemények működtetése, alap- és módszertani kutatások, támogatások, ösztönző rendszerek kezelése, oktatás, nevelés, szakképzésben való közreműködés.

·         Az állami tulajdonú műemlékeken vagy egyes állami forrásból végrehajtott beruházások kutatási, tervezési és restaurálási feladataiban a műemlékvédelmi intézmény vegyen részt.

·         Rendezni kell a műemlékeken 2010 óta végrehajtott beavatkozások dokumentumai központi adattárba kerülésének módját.

·         A hatóság a műemlékvédelem intézményének alárendelve működjön. A hatósági munka mellett elengedhetetlen egy segítő felügyeleti rendszer kialakítása.

·         A hatósági munkában érvényesüljön a szakmai függetlenség, a szervezeti, jogszabályi rendszer legyen ennek garanciája.

·         A hatósági rendszer kialakításánál érvényesüljenek külföldi jó gyakorlatok, amelyek a társadalom bevonására építenek.

 

·         Az állami forrásokat az esélyegyenlőség, szakszerűség és hatékonyság szempontjainak figyelembevételével, célzottan a műemléki értékek védelmére lehessen fordítani.

·         A műemlékek tudományosan megalapozott, szakszerű helyreállításának és jó karban tartásának többletköltségeihez járuljon hozzá az állam, ösztönözze a tulajdonosokat a műemlékek gondozására, értékeik megóvására, kibontakoztatására.

·         Az európai országok gyakorlatának megfelelően, műemlékállományunkkal arányos nagyságú pályázati támogatási és hitelezési rendszer álljon rendelkezésre.

·         Az állami támogatások prioritásainak meghatározásában, odaítélésében és folyósításában legyen szerepe a műemlékvédelem intézményének, érzékeltetve annak aktív, pozitív szerepét.

·         Műemlékeken ne folyjanak eltúlzott, szakmai szempontból nem megalapozott beavatkozások.

 

·         A műemlékvédelem alapját képező, szakszerűségét biztosító tudományos munka kapja meg működési feltételeit és elismertségét, érvényesüljenek szempontjai.

·         Legyen lehetőség újra szakmai kiadványokat megjelentetni, kiállításokat szervezni, eredményeket példaként bemutatni, népszerűsíteni a műemlékvédelmet, erősíteni társadalmi kapcsolatait.

·         Jöjjön létre módszertani részleg, laboratóriummal, kutatási, képzési infrastruktúrával.

·         Legyen lehetőség zászlóshajó-projektek lebonyolítására, amelyek módot adnak az új technológiák, lehetőségek alkalmazására, terjesztésére.

·         Szakértői részleg (restaurátorok, statikus, épületgépész, tájépítész stb.) segítse a hatósági munka és az állami beruházások szakszerűségét.

·         A nagyjelentőségű tervek véleményezését segítse elismert szakemberekből álló műemléki tanácsadó testület.

·         A restaurátori munka korszerű elveinek, módszereinek terjesztése legyen prioritás, minőségét biztosítsa szakértőkből álló zsűri.

·         A műemlékvédelmi szervezet gondoskodjon a piaci szereplők munkájának szakmai támogatásáról, ellenőrzéséről.

·         A műemlékvédelem építhesse újra nemzetközi szakmai kapcsolatait.

·         Legyen elegendő szakmai kapacitás és anyagi forrás a határon túli magyar vonatkozású emlékek támogatására, prioritásként kezelve a veszélyeztetett, pusztuló emlékeket.

·         Az értékvédő civil szervezetek kapjanak szakmai és pályázati alapú anyagi segítséget.

·         Az arra érdemes értékek védetté nyilvánítása ne legyen politikai befolyás kérdése.

·         Védelem alól ne lehessen kivonni emléket, csak jogszabályi feltételek teljesülése esetén.

·         A műemlékeket veszélyeztető magatartást szankcionálja az állam, gondoskodjon a veszélyben levő műemlékek megóvásáról (akár a tulajdonos terhére), ne lehessen ingatlanspekuláció terepe a védett épületállomány.

·         A műemlékvédelmi intézmény a világörökséggel kapcsolatos teendőket kezelje, szervezze, irányítsa, gondoskodjon a területek kezeléséről, a várományosi listával kapcsolatos feladatokat lássa el.

 

 Alulírott szervezetek felajánlják szakmai közreműködésüket olyan javaslatok kidolgozásában, amelyek segítik Magyarország Kormányát a fenti célok elérésében.

 

Budapest, 2026. május 15.

  

ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület - Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete




Műhelybeszélgetések - Műemlékvédelem megújítása 2026.

  

A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület a magyar műemlékvédelem megújításáról műhelybeszélgetéseket indít. Alkalmainkon vitaindító előadásokat követően a résztvevők hozzászólásait várjuk. A vitákon megfogalmazott javaslatokat Magyarország Kormánya számára kívánjuk átadni.

Az eredményesség érdekében, kérjük, javaslataikat írásban is juttassák el a szervezőkhöz.

Részvételhez kérjük regisztráljon: reke.egyesulet@yahoo.com

  

Társadalom és műemlékvédelem

(Támogatások szerepe és módja a műemlékvédelemben)

időpont: 2026. június 4. 17-20h

helyszín: FUGA Építészeti Központ

 Tervezett témakörök a vitaindító előadás után:

         támogatási rendszerek (hitel, többletköltség visszatérítése, vissza nem térítendő támogatás, kompenzáció, adókedvezmény, áfakedvezmény, átalány stb; magán, egyházi, önkormányzati tulajdon; szakmai támogatás);

         ellenőrzés, monitoring

         a műemlék presztízse (miért birtokol valaki műemléket?)

 

Műemléki hatóság, mint a szakmai támogatás eszköze?

időpont: 2026. június 10. 17-20h

helyszín: FUGA Építészeti Központ

 Tervezett témakörök a vitaindító előadás után:

         külföldi modellek, jó gyakorlatok

         műemléki hatóság helye, szerepe, feladatai

         hatóság vagy szakhatóság

         felügyeleti tennivalók

         építésüggyel való kapcsolat

 

Feladatok és intézmények a műemlékvédelemben

időpont: 2026. június 16. 17-20h

helyszín: FUGA Építészeti Központ

 Tervezett témakörök a vitaindító előadás után:

         külföldi példák

         műemléki intézmény feladatai, szervezete

         hatósági feladatok

         tudományos feladatok

         operatív feladatok (építéstörténeti kutatás, restaurálás előkészítése, építészeti tervezés, restaurálás)

         módszertani központ

         zászlóshajó-projektek

         társadalmi, nemzetközi kapcsolatok

         vagyonkezelés

 

1x3 vagy 3x1?

(Integrált kulturális örökség, vagy önálló régészet, műemlékvédelem, műtárgyvédelem?)

időpont: egyeztetés alatt

helyszín: FUGA Építészeti Központ

Tervezett témakörök a vitaindító előadás után:

         régészet, műtárgyvédelem, műemlékvédelem kapcsolata

         jogszabályok

 

 További tervezett műhelybeszélgetés témakörök 2026 őszén: 

         az elmúlt tizenhat év öröksége

         építészeti tervezés a műemlékvédelemben (kortárs építészet és műemlékvédelem, létezik-e műemlékes” építész)

         állami tulajdonú műemlékek (fenntartás, kastélyprogram, várprogram, műemlékek hasznosítása, turisztika)

         jogosultság, oktatás, képzés;

         gyűjtemények (muzeális archívumok, vagy “élő” adattárak?, Fotótár, Tervtár, Irattár)

         restaurálás (különös tekintettel a kutatásra, más kutatókkal való együttműködésre, dokumentációkészítésre; vállalkozói helyzet - alvállalkozói szerep, kamara ügye)

         önkormányzati tulajdonú műemlékek

         egyházi épületek helyreállítási-restaurálási munkái

         határon túli műemlékek (helyzet, támogatás, igények; műemléki és társadalmi érdekek)




Beszélgetés a műemlékvédelem jövőjéről

  A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2026. 05. 04. hétfő 18 h.


Beszélgetés a műemlékvédelem jövőjéről



Martonyi pálos kolostor feltárása

  A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2026. 04. 23. csütörtök 18 h.

Juan Cabello és László Csaba régészek:
Martonyi, pálos kolostor feltárása 1998-2025




 Borsod megye északi részén, a középkori eredetű Martonyi község közelében találhatók, a háromhegyi pálos kolostor részben kiegészített romjai. A 14. században alapított kolostor területén 1998-ban kezdődtek meg a kutatások, majd a további évtizedekben négy hosszabb-rövidebb ideig tartó ásatás során, tisztázták az együttes alaprajzát, építéstörténetét. A kutatási eredmények alapján, mintegy két évtizeddel ezelőtt visszaépítették, lefedték a templom hajóját.  Az elmúlt esztendőben kiterjesztették a korábbi kutatásokat a keleti és részben az északi kolostori szárnyakra. A tervek szerint a feltárások ismeretében, az előkerült kőfaragványok felhasználásával visszaépül a szentély és konzerválják a kolostor falait.


A részvételért kamarai pont váltható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!



Kőszegi helyreállítások 2018-2025

  A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2026. 03. 26. csütörtök 18 h.


Sarkadi Márton építész: 
Kőszegi római katolikus egyházi épületek helyreállítása 2018-2025


  Kőszeg római katolikus templomai és a Szent Erzsébet-ház helyreállítására a Magyar Kormány mintegy 6,5 milliárd forint támogatást adott a Szombathelyi Egyházmegye számára. A rendkívül rossz állapotba jutott épületek kutatása és helyreállítása részben befejeződött.

A Jézus Szíve-templom elsősorban tetőszerkezetének és toronysisakjainak súlyos tartószerkezeti problémái és igényes, 19. század végi, kézműipari módon előállított díszítményeinek javítása, illetve rekonstrukciója miatt jelentett nehéz, s az épület mérete miatt kiemelkedő volumenű feladatot. A temetőkápolna és a Kálvária-templom szintén tartószerkezeti hibái miatt okozott meglepetést, s emellett berendezési tárgyaik restaurálása hozott maradandó eredményt. A Szent Imre- és a Szent Jakab-templom belső régészeti feltárásának es falkutatásának eredményeit kutatói a RÉKE tagjai számára már bemutatták, restaurálási és építészeti helyreállítási munkáiról azonban kevesebb szó esett. 

Az előadás a régészeti feltárások, restaurálási és építészeti helyreállítási munkák eredményeinek felvillantása mellett a projekt szervezési kérdéseinek, megvalósítása körülményeinek tanulságait is igyekszik közreadni.

A részvételért kamarai pont váltható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!



Könyvbemutató

   A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2026. február 4. szerda 18 h. 

 Könyvbemutató
Nagy Szabolcs Balázs régész: A hatalom jelképei és szilárd bázisai 
Várak és udvarházak a 15. századi Magyar Királyságban az építészeti reprezentáció fényében


A program során Horváth Richárd az ELTE HTK Történelemtudományi Intézete főmunkatársa beszélget a kötet szerzőjével, Nagy Szabolcs Balázssal, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum osztályvezetőjével, régésszel, a kötet az Opitz művészettörténeti sorozatában jelenik meg) 

Kacsalábon forgó palota, a Kékszakállú herceg vára, Huszt romvárának bús düledékei… A vár sokrétű és jól ismert jelkép a ma embere számára: a fényűző életmód, az erő, az önállóság és elzárkózás vagy a letűnt korok dicsőségének megtestesítője. Öt-nyolc évszázaddal ezelőtt a Magyar Királyság nemesi várainak eredeti urait több szempont is sarkallta az építkezések megkezdésére. Nyilvánvaló katonai-védelmi szerepükön túl a középkori várak biztosították a ranghoz méltó lakókörnyezetet és gyakran a birtokok gazdasági irányításának központjaiként szolgáltak. Mindezeken túl azonban fontos jelképek voltak már a maguk korában is, és ez a szerepük korántsem volt elhanyagolható. Jelen kötet lapjain ugyan megjelennek paloták, hercegek és természetesen változatos romok is, a szerző mégis elsősorban annak ered nyomába, hogy a késő középkori nemesi várak milyen üzenetet kívántak közvetíteni a kortársak számára. Hogyan fejthető fel több mint fél évezred távlatából az egykori mondanivaló? A tárgyalás kiindulópontja három főúri rezidencia: Várpalota, Újlak és Kisnána 14-15. századi története. E három helyszín régészeti, művészettörténeti és történeti adatokra alapozó, részletekbe menő építéstörténeti elemzését követi néhány további korabeli rezidencia rövidebb bemutatása, majd az építészeti reprezentáció kérdéseinek vizsgálata.

A részvételért kamarai pont váltható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!