Pusztuló határon túli műemlékek

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2018. 03. 26. hétfő 18 h.


Sarkadi Márton építész:
Pusztuló határon túli műemlékek - magyar kormányzati támogatási programok

                                                                                                            
Trianont követően a magyar kultúra kulcsjelentőségű (mű-)emlékei kerültek az országhatárokon kívülre. A 20. század második felében az arisztokráciát, az egyházakat és a kisebbségeket sújtó intézkedések együttes hatásaként jelentős részük rossz állapotba került, pusztulásnak indult. Mérhetetlenül sok érték maradt feltáratlanul (s esetleg pusztult vagy pusztul el nyom nélkül). A kisebbségi sorba kényszerült magyar közösségek számára ugyanakkor a kulturális emlékeikhez való ragaszkodás a nemzeti lét megőrzésének egyik legfontosabb eszköze, sajátos körülményeket teremtve az állami tevékenységet helyettesítő, alternatív műemlékvédelmi törekvések számára.

A rendszerváltást követően megnyílt a lehetőség a határokon túli magyar közösségek támogatására, lényegében elhárultak az akadályok a műemlékek megmentését, megóvását, feltárását célzó törekvések elől. Csaknem három évtized telt el, ezért joggal merül fel a számvetés igénye: vajon kihasználta-e a történelmi lehetőséget a magyar állam, megtette-e a módjában álló lépéseket? Felismerte-e, hogy nem csupán a határon túli magyarság számára bír jelentőséggel a külhoni műemlékek megóvása és értékeik kibontása, hanem általánosságban a magyarság egésze számára, s hiányukban csonkává válik a “hazai” történelemről, művészetről rajzolható kép is? 

Az elmúlt években a korábbiakat jelentősen meghaladó állami támogatás irányult a határon túli műemlékek megóvására. Az egyházi és nemzetpolitikai támogatások mellett műemlékvédelmi program is indult (Rómer Flóris Terv). Kérdés, hogy e támogatások milyen hatékonysággal működnek, elérik-e céljukat? A pénz odajuttatásának módja meghatározásánál a támogatók figyelembe veszik-e (tudatában vannak-e) annak, hogy az általuk teremtett körülmények milyen mértékben befolyásolják a végeredményt, s hogy nem egy esetben súlyos károkat okozhatnak a hiányosan, rosszul meghatározott követelmények? A döntéseket meghozó állami vezetők milyen mértékben alakítják a feltételeket a szakmai elvárásoknak, szabályoknak megfelelően, és milyen mértékben lopóznak be a magánérdekek? Mennyire engednek a propagandisztikus szólamoknak? Milyen szerepe van a kapcsolatoknak, ismeretségeknek?


Az előadás egy részében esettanulmányokat mutatunk be annak érzékeltetésére, hogy milyen jelentősége van (lehetne) a magyar kormányzati támogatásnak, milyen jó és rossz példákat szültek az elmúlt évek, milyen kutatási munkákra adott lehetőséget (az előadó számára) a határon túli műemlékek körüli munkákban való részvétel.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!