Nyilatkozat a Földművelésügyi Minisztérium műemlék épületének tervezett bontásáról

 A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete megdöbbenéssel értesült a sajtóból a Földművelésügyi Minisztérium épületének részleges bontásáról, amely a közölt alaprajz alapján az épület felét megsemmisítené. Az átlagos történeti épület esetén akár megfelelő megoldás kiemelten védett műemlékben nem elfogadható. Fokozottan érvényes ez, ha az építtető maga az állam.

Az 1885-86-ban épült, később homlokzati díszeitől részben megfosztott, az 1920-as években hátsó szárnyain bővített egyik első nagy, historizáló igazgatási épületünk történetének alapvető vonása – történeti épületeknél természetes módon – a hozzáépítésekkel és kisebb átalakításokkal történt szerves fejlődés, amely itt ráadásul egyedülálló módon intézményi, funkcionális folytonossággal járt együtt. A tervezett nagy mérvű bontás a szerves történeti fejlődés eddigi léptékével is ellentétben áll. A beavatkozás mértéke összeegyeztethetetlen a műemléki védettséggel, az épület azonosságát tiszteletben tartó szemlélettel. Nem a funkcionális megújulás igénye, annak mértéke, nem is elsősorban az alkalmazott szerkezetek és anyagok kifogásolhatók, hanem az, hogy a beavatkozás nincs tekintettel a történeti épületnek eddigi, a lehető legteljesebb megőrzésen, a szükséges cseréken, és hozzátételekkel való bővítésen alapuló fejlődésére.

Típusában egyedülálló épületről van szó, értékeit nem csak egyes építészeti elemek jelentik, de az épület elhelyezkedése, a beépítés módja, a belső térrendszer, homlokzatok, tetősíkok és természetesen a nyílászárók, burkolatok stb. is, mindezek egysége hozza létre azt az egyedi alkotást, amelyet műemléknek nevezünk. A Földművelésügyi Minisztérium korábban I. bírságkategóriába sorolt, 1951 óta védett műemlék. A 2020. szeptember 1-én életbe lépett törvénymódosítás szerint kiemelten védett műemlék lett. Az épület szerepel a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. mellékletében, vagyis a nemzeti vagyon része, tartós állami tulajdonban tartandó együttes. Mindez predesztinálja arra, hogy fokozott figyelemmel és körültekintéssel készüljön terv a megújítására, még akkor is, ha nehezen átalakítható és a mai igényekhez nehezen adaptálható.

Tisztában vagyunk vele, hogy egy műemlék helyreállítása kompromisszumokkal jár, hiszen napjaink műszaki és funkcionális követelményei számtalan kényszermegoldást eredményeznek. Ezeknek a kompromisszumoknak az elfogadható tartalmát a szakágak közötti hosszas egyeztetés, a minden szempont érvényesülését figyelembe vevő tervezés hozhatja meg. Ezt a folyamatot ösztönözheti és segítheti egy kompetens műemléki hivatal, egy a szakmai felkészültségét, alkalmasságát felmutatni tudó, független hatóság és a tagjaiban jól összeállított műemléki tervtanács.

Egyesületünk határozottan tiltakozik a teljes udvari homlokzatok és traktusok tervezett bontása, a Kossuth téri homlokzat és bejáratok értelmetlen és megalapozatlan megcsonkítása ellen. A fent leírtak alapján nyomatékosan kérjük, hogy a típusában Magyarországon egyedülálló, korai irodaépület elbontásától az építtető tekintsen el, a műemlék jelentőségére és a közérdekre tekintettel a tervezőkkel dolgozzon ki kevesebb pusztítással járó alternatív megoldásokat, illetve határozza meg úgy a funkciókat, hogy az épület minél kisebb mértékben sérüljön. 

Budapest, 2020. december

Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete

A nyilatkozathoz csatlakozik:

Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat

MTA Művészettörténeti Bizottsága ÓVÁS Egyesület


Az ikervári kastély

 A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) online szakmai estje, 2020. december

Az előadás online látható, a FUGA Budapesti Építészeti Központ Youtube csatornáján. 

 Haris Andrea művészettörténész:
Batthyány Lajos ikervári kastélya 



Az „olasz villák” stílusában épült ikervári kastélyt Batthyány Lajos, első magyar miniszterelnökünk építette 1846-1848 között; azonban a kor legnagyobb luxusával és legújabb technikai vívmányaival megálmodott rezidenciáját már nem tudta használatba venni. A kivégzett gróf vagyonának elkobzása idején, 1850-ben készült leltárak alapján a kastély még befejezetlen volt. Az épület tervezőjeként a szakirodalom általában Ybl Miklóst tartotta számon. A kastély napjainkban előkerült és azonosított tervei alapján biztosan lehet állítani, hogy az épület Pollack Ágoston és Ybl Miklós 1841-ben Építészeti Intézet néven létrehozott magánvállalkozásának lényegében egyetlen, megvalósult, nagyszabású alkotása. A most előkerült tervrajzok és az 1850-ben készült több száz oldalas iratanyag alapján pontosan meg lehet határozni a kastély 19. század közepi helyiségeit, tervezett funkciójukat, egykori díszítettségüket. A Magyar Állam tulajdonába 2016-ban magántulajdonból visszakerült kastély és parkja − a folyamatos állagvédelmi munkák ellenére − rossz állapotban van, nem látogatható és csak remélhető, hogy egyszer részévé válik a nemzeti kastélyprogramnak.
A járványhelyzet miatt a RÉKE est a hagyományostól eltérően, a meghirdetett időpontban a FUGA honlapján - https://fuga.org.hu/ követhető. 
A helyszínen kivetítve látható – 1 kamarai pontot kaphat a látogató.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!


A soproni Zichy-Mesko palota restaurátori munkái

 A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) online szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2020. november

Az előadás online látható, a FUGA Budapesti Építészeti Központ Youtube csatornáján. 

 Velledits Lajos festő-restaurátor:
A soproni Zichy-Mesko palota a konyhától a díszteremig



 Társaságunk -a Synthese Restaurátor Kft.- több éves soproni munka elvégzése után 2016. november végén kapott megbízást a város önkormányzatától a „Zichy-Mesko palota restaurátori tervdokumentációjának” elkészítésére. A kutatásra és az eredmények alapján össze-állított hét darab restaurálási terv előállítására három hónap állt rendelkezésünkre. 
A sokáig üresen álló épületbe hirtelen élet költözött, hiszen a mi munkacsoportunkon kívül a Soproni Múzeum munkatársai is nagy erőkkel láttak hozzá az elfalazott középkori maradványok feltárásának Nemes András vezetésével. Mindannyiunk munkáját figyelemmel kísérte Dávid Ferenc, akinek az időközben végzett művészettörténeti kutatásai hozzásegítettek bennünket a napvilágra került töredékek értelmezéséhez. A sokáig szükséglakásoknak otthont adó épület minden egyes helyisége értékeket rejtett, amelyek a három hónapos restaurátori kutatás során megfoghatóvá tették egy XVIII. század elején élt arisztokrata család ízlését, akik a kor jeles művészeit foglalkoztatták. A számos átalakítás, átfestés és a lakások kialakításához szükséges beépítés alatt, vagy mögött szinte érintetlenül maradtak meg egy rövid stíluskorszak kitűnő alkotásai és munkái. 
Az idő rövidsége miatt sajnos nem lehet az épület minden szegletében napvilágra került emléket bemutatni és annak készítés- technikáját ismertetni. Ezért csak a fő emeletet fogjuk –a képek segítségével- bejárni, ahogyan azt a város adóösszeírói is tették 1766-ban. 
Az ott föllelt művek anyagairól és azok megmunkálásáról viszont ejtünk majd néhány szót, mert minél többet ismerünk meg ezekről, annál többet tehetünk a művekben rejlő szellem megőrzéséért.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Sopron, Zichy-Mesko-palota

 A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) online szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2020. 10. 26. hétfő 18 h. 

Az előadás online látható, a FUGA Budapesti Építészeti Központ Youtube csatornáján. 

 Nemes András művészettörténész:
Lakótoronyból városháza. A soproni Zichy-Mesko palota kutatása 
Sopron, Kolostor u. 11.-Új u. 14.





 Sopron belvárosának műemléki rekonstrukciója során csak néhány épület maradt ki korábban a helyreállítások sorából. Ezek közül a legjelentősebb a Zichy-Mesko palota. 2015-ben már elhangzott egy beszámoló az akkor még nagyon részleges, ám jelentős középkori részleteket is azonosító kutatás eredményeiről. 
Az utóbbi években folytatódó falkutatások, restaurátori feltárások a kiemelkedő múlttal rendelkező épület változatos történetéhez kapcsolódó számtalan építészeti, műemléki értékkel gazdagították ismereteinket. 
Októberben Nemes András a falkutatás eredményeiről, míg a novemberi esten Velledits Lajos restaurátor a palota díszítőfestéseiről számol be. 

A védelem határai

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) online szakmai estje

Az előadás online látható, a FUGA Budapesti Építészeti Központ Youtube csatornáján.

 Kovács Dániel művészettörténész, építészetkritikus:
A védelem határai – a szocialista modernizmus örökségének továbbélése




 A háború utáni időszak építészeti emlékei számos kihívással néznek szembe napjainkban. Egyrészt elértek természetes életciklusuk végére, és napjainkban teljesen másféle igényeknek és elvárásoknak kellene megfelelniük, mint építésük idején. Másrészt társadalmi kontextusuk, ennek következtében pedig percepciójuk is megváltozott. Kevés helyen annyira átpolitizáltak a modern építészet védelmének kérdései, mint Közép- és Kelet-Európában, ahol pusztán építésének dátuma miatt értéktelennek lehet ítélni egy, a maga korában akár díjazott épületet. Kovács Dániel művészettörténész a téma kutatójaként és a 2021-es Velencei Építészeti Biennále Magyar pavilonjának tervezett kiállítása, az Othernity – Modern építészetünk újrakondicionálása kurátoraként beszél a modern építészet túlélésének esélyeiről.

A járványhelyzet miatt a RÉKE est a hagyományostól eltérően, a meghirdetett időpontban a FUGA honlapján - https://fuga.org.hu/ követhető. 
A helyszínen kivetítve látható – 1 kamarai pontot kaphat a látogató.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!






Soproni Szemle - Dávid Ferenc


A Soproni Szemle folyóirat ez évi első száma Dávid Ferenc művészettörténész tiszteletére készült tanulmányokat, írásokat közöl, köztük a mellékelt megemlékezést a RÉKE alapító elnökéről.

G. Lászay Judit: Dávid Ferenc és a Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete




Hack Róbert felvétele, 2018



Minisztériumi egyeztetés 2020. július 23

2020. július 23-án a Miniszterelnökség egyeztetést kezdeményezett a műemléki szabályozás tervezett átalakításáról, amelyen a Miniszterelnökség munkatársai mellett állami és civil szervezetek képviselői vettek részt; a RÉKE képviseletében Haris Andrea elnök és Klaniczay Péter. A Miniszterelnökség nevében Füleky Zsolt helyettes államtitkár  a 2020. szeptember 1-jétől hatályos kulturális örökségvédelméről szóló törvény elfogadott módosításával kapcsolatban hangoztatta a kiszámíthatóság és átláthatóság  szempontjait.  A törvény módosítás utáni jogszabályi változásokat két ütemben kívánja a kormány bevezetni, szeptember 1-jéig a törvény változásából adódó kötelező elemeket, majd az a további módosításokat a beérkező javaslatok feldolgozása alapján, még ez év folyamán.
A RÉKE nevében Haris Andrea és Klaniczay Péter ismertette a RÉKE által az egyeztetés előtt írásban is átadott észrevételeket és  javaslatokat. Az állami és civil szervezetek képviselőinek elhangzott  javaslataira a megbeszélésen a Miniszterelnökség képviselői  válaszokat nem fogalmaztak meg, de további egyeztetést helyeztek kilátásba.

Problémás törvénytervezet a műemlékvédelemről


Egyesületünk szakmai állásfoglalása nyomán készült elemző cikk jelent meg a Magyar Hang június 19-ei számában.
"A nagyszabású, reprezentatív beruházásokon túl erősen korlátozott források állnak rendelkezésre műemlék-felújításra: a több, mint tízezer műemlék közül évente körülbelül 50 épület helyrehozatalára nyújt támogatást a Nemzeti Kulturális Alap, általában néhány millió forintot. 2020 tavaszán 167 millió forintos kerettel terveztek."
"...szakmailag nem indokolható, hogy lazítsanak a műemlékvédelem szabályain. A magyar állomány már így sem nagy: Ausztriában és Csehországban is körülbelül 40 ezer műemléket tartanak nyilván, míg Magyarországon a törvényjavaslat szerint mindössze 15 ezret."

Csatlakozás az ICOMOS MNB állásfoglalásához

Egyesületünk osztja az ICOMOS MNB közzétett véleményét a tervezett tatai szállodafejlesztéssel kapcsolatban, a természeti és kultúrtájat nagy mértékben károsító beruházás azonnali leállítását kérjük a döntéshozóktól.

"Az ICOMOS a műemlékvédelem nemzetközi szakmai civil szervezete. Magyar Nemzeti Bizottságának feladata azoknak a nemzetközileg elfogadott és elvárt követelményeknek a képviselete, amelyek lehetővé teszik értékeink hiteles megőrzését. Itthon egyik feladata, hogy segítse értékeink megőrzését annak érdekében, hogy az utánunk jövő generációk is megismerhessék kulturális örökségüket.

Ezért fogadtuk megdöbbenéssel annak az idegenforgalmi fejlesztésnek nevezett, túlméretezett, szállodaépítési programnak a hírét, amely megvalósulásával Tata történeti településképében helyrehozhatatlan súlyos kárt okozna! A táji-, természeti környezet és a barokk történeti település összefonódásának legkiválóbb példája Tata. Az Öreg-tó vízfelülete, a tó tengelyében megjelenő vár látványa, az Esterházy kastély és parkja, a korábbi Schweizerei helyére épült műemlék Lóistálló és természeti környezete, a vízimalmok sora és a történeti kertként elsők között védett Cseke-tó partján fekvő Angol-kert egy nagy egységbe szervezett összefüggővé komponált páratlan táji-, történeti együttest alkot. Ez az egész tájjal összhangban megjelenő együttes és a történeti település összefonódása olyan kimagasló európai kultúrtörténeti érték, ami méltán hozott hírnevet és elismerést városának.

 A több száz év alatt folyamatosan őrzött tájképi értékeknek védelme eddig minden tatai településfejlesztési program megkérdőjelezhetetlen alapja volt. Nem véletlen, hogy minden korábbi kor városvezetése értőn és féltve vigyázta fejlesztései során ezt a Tatának rangot adó különös értéket alkotó történelmi arculatot. A látványosan együtt élő történeti táj és a benne megjelenő építészeti elemek összefüggő harmonikus rendszert alkotnak. Ennek egyik fontos és meghatározó eleme a Lóistálló és ligetes környezete. Ezt tenné tönkre a helyhez méltatlan gigantikus szállodaépítés. Az egyensúlyban lévő természeti,- és műemléki környezettől erősen elüt a tervként bemutatott épület - tömege, kiterjedtsége és megjelenése révén nem csak a környezetben lévő műemlékekhez képest aránytalan építmény, hanem Tata városának kialakult léptékétől és beépítési rendjétől is teljesen idegen. Megvalósulása esetén Tata legfőbb értékében keletkeznek visszafordíthatatlan károk, a mai város saját történeti értékét semmisítené meg!

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága határozottan kiáll Tata épített-, és táji értékeinek védelme mellett, ezért az Öreg-tó partjára tervezett aránytalan, a helytől és környezetétől elütő tömegű és formavilágú tóparti szállodai beruházás előkészítésének - tervezésének azonnali leállítására szólít fel és a káros építés megakadályozását kéri Tatáért felelősséget érző minden döntéshozótól!"

https://epiteszforum.hu/az-icomos-is-allast-foglalt-a-tatai-szallodafejlesztes-ugyeben

Közlemény

a kulturális örökség védelmét érintő módosításokat tárgyaló T/10736 számú törvényjavaslatról
 
A Kormány T/10736 számú törvényjavaslatának általános vitája 2020 június 3-án zajlott a Parlamentben. A kulturális örökség védelméről szóló LXIV. törvény módosítása más törvények és jogszabályok (Budapest és az agglomeráció, kiemelt beruházások, filmszakmai kérdések) módosításával együtt került a T. Ház elé. 
A törvénymódosítással kapcsolatos, a társadalmi részvételre vonatkozó előírás betartása a javaslat benyújtása előtt elmaradt, így a szakmai vagy civil szervezetek nem tudták véleményüket kifejteni a rendkívül nagy horderejű, a műemlékvédelem alapkritériumait megváltoztató, és – véleményünk szerint – jelentős részben káros, szakmaiatlan irányba változtató javaslatról. 
A módosító javaslat legproblémásabb eleme az új műemléki kategóriák bevezetése, mind elnevezésükben, mind a rájuk vonatkozó védelem formájában. A műemlékeket két kategóriába kívánja sorolni: „kiemelt műemlék” és a „nem kiemelt műemlék”. A „nem” jelzővel ellátott műemlék olyan, nyelvtanilag is hangsúlyozott, negatív fogalom, amellyel annak értékes voltát tagadjuk, hazánk épített örökségének egy csoportját lefokozzuk. A javaslat általános indoklása szerint hazánkban 15.000 egyedileg védett műemlék van – ezzel szemben a ténylegesen védett emlékek száma 11.000 körül van. (Összehasonlításul: Ausztriában kb. 40.000 műemléket tartanak nyilván.) Ezen műemlékek köréből kíván a javaslat, mintegy 3000-et kiemelni („kiemelt műemlék”), a többi sorsát egy a későbbiekben szabályozásra kerülő „Értékmeghatározó szakértői vizsgálattól” téve függővé, melyben a továbbiakban tételesen kellene meghatározni az épület látszó értékeit és indokolni műemléki kategóriába sorolását vagy törlését. Azon értékekét, melyek a műemlékek szerves és mindig is egységben kezelendő részei, lehetővé téve ezáltal le- és elválasztásukat a műemlékről, valamint teljesen megfeledkezve az állandóan meglévő rejtett, kutatás révén feltárulkozó részleteikről. 
A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete a módosító javaslat legproblémásabb kérdésköreire és kifejezéseire módosító indítványt dolgozott ki, melyet igyekszik eljuttatni a módosító indítványok benyújtására jogosult képviselőknek. A tervezet számos, valóban orvoslásra váró problémát kíván megoldani, de hibás szakmai alapvetésekből indul ki, nem csak hazánk műemlékvédelmi gyakorlatával, de az európai gyakorlattal és a nemzetközi ajánlásokkal is ellentétes megoldásokat javasol, veszélyeztetve műemlékeink jövőjét.

Budapest, 2020. június 5.

Régi Épületek Kutatónak Egyesülete

A falkutatás elmélete és gyakorlata a műemlékvédelemben - konferencia meghívó

Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete (RÉKE)
tisztelettel meghívja az

A FALKUTATÁS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA A MŰEMLÉKVÉDELEMBEN

című konferenciára

Időpontja: 2020. február 27.
Helyszíne:
FUGA Budapesti Építészeti Központ
1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5.

Program
9.00–9.30 Regisztráció
9.30–13.00 Levezető elnök: Feld István
Lővei Pál: A falkutatási módszer vázlatos története Magyarországon
Rácz Miklós: Helyszíni épületkutatás, falkutatás – kitekintés Európára
Fülöp András: Jogszabályok, falak, kutatók. A falkutatás jogi hátterének két évtizedeKérdések, hozzászólások

Kávészünet

Velladics Márta: Forráskutatás és épületkutatás
Bozóki Lajos – Haris Andrea: Struktúra és matéria. Az építéstörténet „olvasása”

13.00–14.00 Ebédszünet

14.00–16.00 Levezető elnök: Velladics Márta
Koppány András: A régészeti ásatás és a falkutatás kapcsolata
Feld István: A falkutatás eredményeinek dokumentálása
Kérdések, hozzászólások

Kávészünet

G. Lászay Judit: A falkutatás és a kivitelezés közbeni megfigyelések, kutatások
Mentényi Klára: A falkutatások eredményei és a városléptékű építéstörténet kialakulása
Kőszegen
Kérdések, hozzászólások

A konferencia előzetes regisztrációhoz kötött, részvételét kérjük ezen a címen jelezze:
reke.egyesulet@yahoo.com
A konferencia időpontjára az ott elhangzó előadásokat tartalmazó kiadvány jelenik meg.
A konferenciát az NKA támogatta.



A budai vár eddig rejtett részlete

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2020. 01. 27. hétfő 18 h.


 Terei György régész (BTM):
A budai vár eddig rejtett részlete - Az Erdélyi-bástya kutatása




2018-ban a Budapesti Történeti Múzeum régészeti feltárásokat végezett a Táncsics Mihály utca 9. sz. alatt, a budai vár eddig alig ismert részén, az Erdélyi bástya területén. A magyar történelem századaiban fontos helyszín egy kis szeletét, a 16-17. századot tudtuk vizsgálni. Az ásatások kezdetén álmunkban sem mertük gondolni, hogy különleges maradványokra bukkanunk és a leletanyag is jelentős lesz. Egyedülálló, hogy az ásatások befejezése után fél évvel az érdeklődök megtekinthették a maradványokat és a leleteket két kiállításon is.


Minden érdeklődőt szeretettel várunk!