A kolozsvári unitárius püspöki ház kutatása

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2018. 06. 18. hétfő 18 h.


Kovács Zsolt és Lupescu Radu művészettörténészek:
A kolozsvári unitárius püspöki ház kutatása


                                                                                                            

A kolozsvári unitárius püspöki ház a város polgári építészetének egyik legfontosabb emléke. Tulajdonosai mindig is Kolozsvár tehetős polgárai közül kerültek ki, az épületet rendszerint felújították, átépítették, így a középkortól kezdve magán viseli minden korszak bélyegét. Középkori eredetét sejteni lehetett, de hogy milyen mértékben őrződtek meg eredeti építészeti és berendezési elemei, csak az utóbbi évek kutatása során derült ki. Mivel az épület helyreállítása és részleges átalakítása több évig elhúzódott, lehetővé vált alapos vizsgálata építészeti és régészeti szempontból. Hozzáférhetővé váltak a teljes falfelületek, a szerkezeti elemek, összességében az épület minden tere. Az így nyert adatok lehetővé tették a ház építéstörténetének a felvázolását, illetve jelentős építészeti és régészeti anyaggal gazdagította várostörténeti ismereteinket.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A hitelesség forrásai és határai

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2016. 05. 28. hétfő 18 h.

Simon Zoltán régész:
Várhelyreállítások: a hitelesség forrásai és határai


Az utóbbi esztendők műemléki helyreállításai, különösen a várromok tekintetében igen éles vitákat váltottak ki, főként szakmai körökben. A bírálók az általuk túlzottnak ítélt kiépítéseknél elsősorban a hitelességet hiányolták, míg a másik oldal arra hivatkozott, hogy kiépítéseket igen alapos régészeti és levéltári forráskutatások alapozták meg, így azok hitelessége nem vitatható. Simon Zoltán az utóbbi húsz esztendőben három – mostanában éppen jelentős kiépítés alatt álló – várunk, Füzér, Regéc és Kisvárda írott és (Kisvárda kivételével) régészeti forrásainak feltárásában vett részt. Előadásában az e kutatásokban rejlő, a helyreállítások hitelessége szempontjából kiaknázható lehetőségeket és azok határait ismerteti, saját tapasztalatai alapján.



Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A gyulai kastély

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2018. 04. 23. hétfő 18 h.

Velladics Márta művészettörténész - Bíró László restaurátor - Balogh Csaba építész:
Egy sikeres projekt megvalósulása
Gyula, Harruckern-, Wenckheim-, Almásy-kastély Látogatóközpont




 A gyulai Almásy-kastély kutatásáról, az építészeti koncepcióról korábban hangzott el összefoglaló a RÉKE előadásainak sorában. A felújítás elkészült, a múzeum sikeresen működik. Mit jelent, ha egy műemlék a felújítás után sikeresen működik? A népszerűség jelent-e szakmai sikert? Hozzájárult-e a tudományos kutatás ehhez a sikerhez, és ha igen, milyen módon? Hol ér véget a kutató munkája és felelőssége?
A kastély felújítása 2017-ben elnyerte az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága díját. A díjátadón felsorolásra került mindenki, aki a felújítás folyamatában részt vett. Az elismerés, így a kastély felújítása csapatmunka. Mit gondol a folyamatról és a végeredményről a kutató-művészettörténész, a restaurátor és az építész? Az előadás, egyben beszélgetésben partnerek Bíró László restaurátor és Balogh Csaba építész-tervező.


Minden érdeklődőt szeretettel várunk!


Pusztuló határon túli műemlékek

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2018. 03. 26. hétfő 18 h.


Sarkadi Márton építész:
Pusztuló határon túli műemlékek - magyar kormányzati támogatási programok

                                                                                                            
Trianont követően a magyar kultúra kulcsjelentőségű (mű-)emlékei kerültek az országhatárokon kívülre. A 20. század második felében az arisztokráciát, az egyházakat és a kisebbségeket sújtó intézkedések együttes hatásaként jelentős részük rossz állapotba került, pusztulásnak indult. Mérhetetlenül sok érték maradt feltáratlanul (s esetleg pusztult vagy pusztul el nyom nélkül). A kisebbségi sorba kényszerült magyar közösségek számára ugyanakkor a kulturális emlékeikhez való ragaszkodás a nemzeti lét megőrzésének egyik legfontosabb eszköze, sajátos körülményeket teremtve az állami tevékenységet helyettesítő, alternatív műemlékvédelmi törekvések számára.

A rendszerváltást követően megnyílt a lehetőség a határokon túli magyar közösségek támogatására, lényegében elhárultak az akadályok a műemlékek megmentését, megóvását, feltárását célzó törekvések elől. Csaknem három évtized telt el, ezért joggal merül fel a számvetés igénye: vajon kihasználta-e a történelmi lehetőséget a magyar állam, megtette-e a módjában álló lépéseket? Felismerte-e, hogy nem csupán a határon túli magyarság számára bír jelentőséggel a külhoni műemlékek megóvása és értékeik kibontása, hanem általánosságban a magyarság egésze számára, s hiányukban csonkává válik a “hazai” történelemről, művészetről rajzolható kép is? 

Az elmúlt években a korábbiakat jelentősen meghaladó állami támogatás irányult a határon túli műemlékek megóvására. Az egyházi és nemzetpolitikai támogatások mellett műemlékvédelmi program is indult (Rómer Flóris Terv). Kérdés, hogy e támogatások milyen hatékonysággal működnek, elérik-e céljukat? A pénz odajuttatásának módja meghatározásánál a támogatók figyelembe veszik-e (tudatában vannak-e) annak, hogy az általuk teremtett körülmények milyen mértékben befolyásolják a végeredményt, s hogy nem egy esetben súlyos károkat okozhatnak a hiányosan, rosszul meghatározott követelmények? A döntéseket meghozó állami vezetők milyen mértékben alakítják a feltételeket a szakmai elvárásoknak, szabályoknak megfelelően, és milyen mértékben lopóznak be a magánérdekek? Mennyire engednek a propagandisztikus szólamoknak? Milyen szerepe van a kapcsolatoknak, ismeretségeknek?


Az előadás egy részében esettanulmányokat mutatunk be annak érzékeltetésére, hogy milyen jelentősége van (lehetne) a magyar kormányzati támogatásnak, milyen jó és rossz példákat szültek az elmúlt évek, milyen kutatási munkákra adott lehetőséget (az előadó számára) a határon túli műemlékek körüli munkákban való részvétel.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az Opera díszítőfestése

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2018. 02. 12. hétfő 18 h.


Szebeni Nándor építész, díszítőfestő:
Az Operaház dekorációs bevonatainak állapota

                                                                                                            

Az Operaház dekorációs bevonatainak megújítása az épület átadásának 100. éves évfordulóján - 1984-ben - fejeződött be. Az azóta eltelt több mint harminc év üzemszerű használata által okozott károsodások ismét időszerűvé tették, többek között a falfestészeti díszítések restaurálását is.
Az előadás a múlt évben végzett felmérés, - ha úgy tetszik, „állapotleltár” felhasználásával bemutatja a bevonatok korábbi történetét, jelenlegi állapotát, és az értékek továbbélésére ad javaslatokat.


Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Konferencia meghívó - Az értékleltár szerepe a műemlékvédelemben


Minden érdeklődőt tisztelettel hívunk meg
Az értékleltár szerepe a műemlékvédelemben  címmel rendezendő konferenciára.

A konferencia időpontja: 2018. január 25. (csütörtök)

Helyszíne: FUGA Budapesti Építészeti Központ
1052 Budapest, Petőfi S. utca 5.


Program:
9.00-9.30 Regisztráció
9.30-9.40 Köszöntő: Dávid Ferenc (RÉKE elnöke)
9.40-12.00 Levezető elnök: Feld István
Haris Andrea: Az értékleltár, a hazai kezdetektől a jogszabályi előírásig
Rácz Miklós: Külföldi eredmények és újítások a műemlékvédelemhez kapcsolódó dokumentálás és az értékleltárak terén
Koppány András: Helyreállított várromok értékleltár készítésének sajátosságai és a sümegi vár
Kérdések, hozzászólások

12.00-13.00  Ebédszünet

13.00-14.30  Levezető elnök: Feld István
Somorjay Sélysette: Az értékleltár tanulságai néhány Veszprém megyei templom esetében
Horogszegi Tamás: A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium egykori palotája és az esztergomi főszékesegyház műemléki értékleltárainak módszertani megoldásai
Halmos Balázs – Marótzy Katalin: Helyszíni megfigyelések dokumentálása – a nagykanizsai ferences kolostor
Galamb Zsuzsa – Győr Attila: Jeles épületek tanulságai
Kérdések, hozzászólások

14.40-15.00  Kávészünet

15.00-16.30  Levezető elnök: Feld István
Jankovics Norbert: „Madarat tolláról, műemléket...”
- esettanulmány egy egri műemlékegyüttes értékleltárai és falkutatásai kapcsán
Krähling János: Az értékleltár az építészettörténész szemével – kérdések és lehetőségek
Veöreös András: Az értékleltár a műemléki felügyelő szemével
Kérdések, hozzászólások

Zárszó: G. Lászay Judit (RÉKE titkára)

A konferencia időpontjára az ott elhangzó előadásokat tartalmazó kiadvány jelenik meg.

A részvételhez előzetes regisztrációt kérünk, melyet a reke.egyesulet@yahoo.com címre küldött e-mail-lel lehet megtenni.

A konferenciát a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.

Vár és kastély Körmenden

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2017. 12. 11. hétfő 18 h.

Koppány András régész:
Kettő az egyben, vár és kastély Körmenden



2017 őszén került sor a körmendi Batthyány kastély külső homlokzatainak falkutatására, amelynek hátterét az elmúlt évtizedben végzett korábbi - mind a levéltári, mind a helyszíni - kutatásokat adják. A falkutatás során a feltáruló architektúrák kiterjedésének ismeretében fokozatosan bontottuk ki, tártuk fel az egymásra rakódó építés- átépítéstörténeti felületeket, beleértve a legutóbbi, majd ötven éves helyreállítás korszakát is. A kutatás során fontos módszertani elvnek szántuk, egyrészt tanúfelületek meghagyását, másrészt a feltáruló nagy felületben megmaradt történeti vakolatarchitektúrák megtartását még akkor is ha az egyben korlátozta az adott réteg alatt fekvő korábbi struktúrák megismerését. Így jutottunk el az 1960-as évek végi helyreállítástól kronologikusan visszafelé a 15. századi várig.
A beszámoló során egy munkaközi kutatási állapotot kívánunk felvázolni, amelynek során röviden kitérnénk a főépület közvetlen környezetének kutatására is.

Kutatók: Koppány András - Galamb Zsuzsanna - Hegyi Dóra - Nádai Zsófia - M. Bán Beatrix - Klagyivik Mária és Zelei Tímea)

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!