A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2026. 05. 04. hétfő 18 h.
Beszélgetés a műemlékvédelem jövőjéről
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Martonyi pálos kolostor feltárása
A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2026. 04. 23. csütörtök 18 h.
Juan Cabello és László Csaba régészek:
Martonyi, pálos kolostor feltárása 1998-2025
Borsod megye északi részén, a középkori eredetű Martonyi község közelében találhatók, a háromhegyi pálos kolostor részben kiegészített romjai. A 14. században alapított kolostor területén 1998-ban kezdődtek meg a kutatások, majd a további évtizedekben négy hosszabb-rövidebb ideig tartó ásatás során, tisztázták az együttes alaprajzát, építéstörténetét. A kutatási eredmények alapján, mintegy két évtizeddel ezelőtt visszaépítették, lefedték a templom hajóját. Az elmúlt esztendőben kiterjesztették a korábbi kutatásokat a keleti és részben az északi kolostori szárnyakra. A tervek szerint a feltárások ismeretében, az előkerült kőfaragványok felhasználásával visszaépül a szentély és konzerválják a kolostor falait.
A részvételért kamarai pont váltható.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Kőszegi helyreállítások 2018-2025
A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2026. 03. 26. csütörtök 18 h.
Sarkadi Márton építész:
Kőszegi római katolikus egyházi épületek helyreállítása 2018-2025
Kőszeg római katolikus templomai és a Szent Erzsébet-ház helyreállítására a Magyar Kormány mintegy 6,5 milliárd forint támogatást adott a Szombathelyi Egyházmegye számára. A rendkívül rossz állapotba jutott épületek kutatása és helyreállítása részben befejeződött.
A Jézus Szíve-templom elsősorban tetőszerkezetének és toronysisakjainak súlyos tartószerkezeti problémái és igényes, 19. század végi, kézműipari módon előállított díszítményeinek javítása, illetve rekonstrukciója miatt jelentett nehéz, s az épület mérete miatt kiemelkedő volumenű feladatot. A temetőkápolna és a Kálvária-templom szintén tartószerkezeti hibái miatt okozott meglepetést, s emellett berendezési tárgyaik restaurálása hozott maradandó eredményt. A Szent Imre- és a Szent Jakab-templom belső régészeti feltárásának es falkutatásának eredményeit kutatói a RÉKE tagjai számára már bemutatták, restaurálási és építészeti helyreállítási munkáiról azonban kevesebb szó esett.
Az előadás a régészeti feltárások, restaurálási és építészeti helyreállítási munkák eredményeinek felvillantása mellett a projekt szervezési kérdéseinek, megvalósítása körülményeinek tanulságait is igyekszik közreadni.
A részvételért kamarai pont váltható.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Könyvbemutató
A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2026. február 4. szerda 18 h.
Könyvbemutató
Nagy Szabolcs Balázs régész: A hatalom jelképei és szilárd bázisai
Várak és udvarházak a 15. századi Magyar Királyságban az építészeti reprezentáció fényében
A program során Horváth Richárd az ELTE HTK Történelemtudományi Intézete főmunkatársa beszélget a kötet szerzőjével, Nagy Szabolcs Balázssal, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum osztályvezetőjével, régésszel, a kötet az Opitz művészettörténeti sorozatában jelenik meg)
Kacsalábon forgó palota, a Kékszakállú herceg vára, Huszt romvárának bús düledékei… A vár sokrétű és jól ismert jelkép a ma embere számára: a fényűző életmód, az erő, az önállóság és elzárkózás vagy a letűnt korok dicsőségének megtestesítője. Öt-nyolc évszázaddal ezelőtt a Magyar Királyság nemesi várainak eredeti urait több szempont is sarkallta az építkezések megkezdésére. Nyilvánvaló katonai-védelmi szerepükön túl a középkori várak biztosították a ranghoz méltó lakókörnyezetet és gyakran a birtokok gazdasági irányításának központjaiként szolgáltak. Mindezeken túl azonban fontos jelképek voltak már a maguk korában is, és ez a szerepük korántsem volt elhanyagolható. Jelen kötet lapjain ugyan megjelennek paloták, hercegek és természetesen változatos romok is, a szerző mégis elsősorban annak ered nyomába, hogy a késő középkori nemesi várak milyen üzenetet kívántak közvetíteni a kortársak számára. Hogyan fejthető fel több mint fél évezred távlatából az egykori mondanivaló? A tárgyalás kiindulópontja három főúri rezidencia: Várpalota, Újlak és Kisnána 14-15. századi története. E három helyszín régészeti, művészettörténeti és történeti adatokra alapozó, részletekbe menő építéstörténeti elemzését követi néhány további korabeli rezidencia rövidebb bemutatása, majd az építészeti reprezentáció kérdéseinek vizsgálata.
A részvételért kamarai pont váltható.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Több száz éves templom-tetőszerkezetek Erdélyben.
A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2026. 01. 14. szerda 18 h.
Tóth Boglárka régész: Több száz éves templom-tetőszerkezetek Erdélyben. Dendrokronológiai keltezés, szerkezettípusok, fafajok, ácsjelek
Erdélyben az elmúlt húsz évben több mint 160 templom-tetőszerkezet évre pontos építési idejét sikerült meghatározni dendrokronológiai vizsgálattal. Jelen ismereteink szerint a legkorábbi, máig fennmaradt tetőszerkezetek hétszáz éve épültek, és a XX. század elején épült tetőket tartjuk a történeti tetőszerkezetek legfiatalabb emlékeinek.
A keltezési módszer különlegessége, hogy az évgyűrűk elemzésével a legtöbb esetben féléves pontossággal meghatározható a fa kivágásának ideje. Ez közvetlenül megadja a tetőszerkezet építési idejét, ugyanis a nyugat-európai példák mellett az erdélyi kutatások is alátámasztják, hogy a történeti időkben alapvetően frissen kivágott fából épültek a faszerkezetek, a fát a kivágás évében felhasználták.
A vizsgált erdélyi tetőszerkezetek igen színes képet mutatnak a használt fafajok, a szerkezettípusok és az alkalmazott ácsjelek tekintetében is. Ma már az is kezd körvonalazódni, melyek a regionális, illetve időbeli jellemzők a kutatott területen.
Az előadáson a keltezési módszer és az emlékanyag bemutatásán kívül a faanyag származási helyéről, a tutajozás kérdéséről, továbbá egyedi építéstörténetű tetőszerkezetekről is szó lesz.
A részvételért kamarai pont váltható.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)