A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2016. 05. 23. hétfő, 18 h.
Rácz Miklós építészmérnök-régész:
Egy magyarországi romvár falkutatása és építéstörténete: a cseszneki vár.
Módszerek és eredmények 1960-2015
Rácz Miklós építészmérnök-régész:
Egy magyarországi romvár falkutatása és építéstörténete: a cseszneki vár.
Módszerek és eredmények 1960-2015
 |
| Fotó: Palatin Gergely |
 |
| Fotó: Lukács Zsófia |
„Vannak helyek, melyek első pillanattól fogva különös és maradandó benyomást tesznek az emberre. Midőn életemben először megpillantám az országútról Csesznek várát, ez még gyermekded elmémre is oly behatással volt, miszerént azt többé felejteni nem tudtam.” (Rómer Flóris, 1860)
Amint Rómer Flóris – akit talán ez az élménye (is) késztethetett arra, hogy második hivatásának a régészetet választotta – visszaemlékezésében utal rá, a cseszneki vár egyik leglátványosabb várromunk. Ma látható tömege nagyrészt a Garai fivérek 1400-1420 körüli építkezésének emléke. A török hódoltság alatt pusztításokat szenvedett várban a végvári időszak elmúltával a használat súlypontja az alsó várba helyeződött át. A felső várnak a kor stílusához igazodó újjáépítésére a 18. században Eszterházy Ferenc tett kísérletet, feltehetőleg inkább az elődök iránti tiszteletből, mint gyakorlati szükségszerűségből.
A vár falainak dokumentálása az 1960-as felméréssel kezdődött, 1979-től László Csaba vezetésével indult meg a falkutatás, melynek eredményeit részben a helyreállítás is figyelembe vette. Az előadás az eddigi módszerekről és eredményekről számol be, kitekintéssel arra, milyen szerepet játszhat a szakszerű dokumentálás és falkutatás várromjaink megértésében és megmentésében.
Amint Rómer Flóris – akit talán ez az élménye (is) késztethetett arra, hogy második hivatásának a régészetet választotta – visszaemlékezésében utal rá, a cseszneki vár egyik leglátványosabb várromunk. Ma látható tömege nagyrészt a Garai fivérek 1400-1420 körüli építkezésének emléke. A török hódoltság alatt pusztításokat szenvedett várban a végvári időszak elmúltával a használat súlypontja az alsó várba helyeződött át. A felső várnak a kor stílusához igazodó újjáépítésére a 18. században Eszterházy Ferenc tett kísérletet, feltehetőleg inkább az elődök iránti tiszteletből, mint gyakorlati szükségszerűségből.
A vár falainak dokumentálása az 1960-as felméréssel kezdődött, 1979-től László Csaba vezetésével indult meg a falkutatás, melynek eredményeit részben a helyreállítás is figyelembe vette. Az előadás az eddigi módszerekről és eredményekről számol be, kitekintéssel arra, milyen szerepet játszhat a szakszerű dokumentálás és falkutatás várromjaink megértésében és megmentésében.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk