ICOMOS - RÉKE nyilatkozat és műhelybeszélgetések

 ICOMOS - RÉKE

NYILATKOZAT

 A MAGYAR MŰEMLÉKVÉDELEM MEGÚJÍTÁSÁÉRT

 

 A műemlék a helyi, nemzeti és európai identitás képviselője, a múlt a maga anyagi valójában, inspiráció, erőforrás. A műemlékvédelem kulturális stratégiai kérdés, nemzeti közérdek.

 Az elmúlt másfél évtizedben a műemlékvédelmi intézményrendszer folyamatos leépítésének voltunk tanúi, a műemlékvédelem politikai megítélése egyre kedvezőtlenebbé vált.

 Alapjaitól kezdve újra kell építeni a teljes intézményi és jogszabályi rendszert. Mindez lehetőséget ad arra, hogy újszerű, friss megközelítéssel, az időközben megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyoknak megfelelő modellt alakítsunk ki. Aktív, pozitív szereplővé változtassuk a műemlékvédelmet, alkalmassá tegyük feladatai ellátására, elérjük, hogy a gazdaságot élénkítő, az állampolgárok javára szolgáló tevékenységet fejthessen ki, hatékonyan használhassa fel az állami forrásokat.

 Az új rendszerben:

 ·         Legyen társadalmi összefogás kérdése a műemlékvédelem, tükröződjön a jogi, intézményi felállásban, hogy a nemzet közös érdekéről, stratégiai fontosságú kulturális kérdésről van szó.

·         A műemlékvédelem feladatainak ellátásához minden döntési szinten meg kell teremteni a szakterület nemzetgazdaságon belüli együttműködéséhez szükséges rangját, elfogadottságát.

·         A műemlékvédelem eredményességéhez biztosítani szükséges a megfelelő intézményi és anyagi feltételeket.

·         Az intézményes műemlékvédelem kapjon lehetőséget aktív tényezővé válni a műemlékeket érintő bármilyen kezdeményezésben.

·         A jogszabályok újrafogalmazása során a közösségi érdekből származó szakmai elvárások legyenek irányadók a gazdasági, egyéni, politikai érdekekkel szemben. A kiemelt beruházások rendszere szűnjön meg.

·         A műemlékvédelemnek legyenek egyértelműen megfogalmazott céljai, szakmai irányelvei.

·         A nemzeti vagyon körébe tartozó műemlékeket ne idegenítse el az állam, gondoskodjon fenntartásukról, jó karban tartásukról, méltó hasznosításukról.

 

·         Legyen újból önálló intézménye a műemlékvédelemnek, működhessen ismét szakmai, tudományos, társadalmi céljai érdekében, garantálva a szakmai elvek egységességét és országos hatáskörű érvényesítését.

·         A régészettel és a műtárgyvédelemmel való kapcsolat, együttműködése újragondolandó.

·         A műemlékvédelmi intézmény vezetőjét nyilvános pályázat útján válasszák ki, szakmai kvalitása és programja alapján.

·         A műemlékvédelem intézményének legyen hatósági, tudományos és operatív részlege, kapja vissza gyűjteményeit, legyen módja ellátni feladatait: nyilvántartás, védetté nyilvánítás (törlés), topográfia, társadalmi kapcsolatok, nemzetközi kapcsolatok, gyűjtemények működtetése, alap- és módszertani kutatások, támogatások, ösztönző rendszerek kezelése, oktatás, nevelés, szakképzésben való közreműködés.

·         Az állami tulajdonú műemlékeken vagy egyes állami forrásból végrehajtott beruházások kutatási, tervezési és restaurálási feladataiban a műemlékvédelmi intézmény vegyen részt.

·         Rendezni kell a műemlékeken 2010 óta végrehajtott beavatkozások dokumentumai központi adattárba kerülésének módját.

·         A hatóság a műemlékvédelem intézményének alárendelve működjön. A hatósági munka mellett elengedhetetlen egy segítő felügyeleti rendszer kialakítása.

·         A hatósági munkában érvényesüljön a szakmai függetlenség, a szervezeti, jogszabályi rendszer legyen ennek garanciája.

·         A hatósági rendszer kialakításánál érvényesüljenek külföldi jó gyakorlatok, amelyek a társadalom bevonására építenek.

 

·         Az állami forrásokat az esélyegyenlőség, szakszerűség és hatékonyság szempontjainak figyelembevételével, célzottan a műemléki értékek védelmére lehessen fordítani.

·         A műemlékek tudományosan megalapozott, szakszerű helyreállításának és jó karban tartásának többletköltségeihez járuljon hozzá az állam, ösztönözze a tulajdonosokat a műemlékek gondozására, értékeik megóvására, kibontakoztatására.

·         Az európai országok gyakorlatának megfelelően, műemlékállományunkkal arányos nagyságú pályázati támogatási és hitelezési rendszer álljon rendelkezésre.

·         Az állami támogatások prioritásainak meghatározásában, odaítélésében és folyósításában legyen szerepe a műemlékvédelem intézményének, érzékeltetve annak aktív, pozitív szerepét.

·         Műemlékeken ne folyjanak eltúlzott, szakmai szempontból nem megalapozott beavatkozások.

 

·         A műemlékvédelem alapját képező, szakszerűségét biztosító tudományos munka kapja meg működési feltételeit és elismertségét, érvényesüljenek szempontjai.

·         Legyen lehetőség újra szakmai kiadványokat megjelentetni, kiállításokat szervezni, eredményeket példaként bemutatni, népszerűsíteni a műemlékvédelmet, erősíteni társadalmi kapcsolatait.

·         Jöjjön létre módszertani részleg, laboratóriummal, kutatási, képzési infrastruktúrával.

·         Legyen lehetőség zászlóshajó-projektek lebonyolítására, amelyek módot adnak az új technológiák, lehetőségek alkalmazására, terjesztésére.

·         Szakértői részleg (restaurátorok, statikus, épületgépész, tájépítész stb.) segítse a hatósági munka és az állami beruházások szakszerűségét.

·         A nagyjelentőségű tervek véleményezését segítse elismert szakemberekből álló műemléki tanácsadó testület.

·         A restaurátori munka korszerű elveinek, módszereinek terjesztése legyen prioritás, minőségét biztosítsa szakértőkből álló zsűri.

·         A műemlékvédelmi szervezet gondoskodjon a piaci szereplők munkájának szakmai támogatásáról, ellenőrzéséről.

·         A műemlékvédelem építhesse újra nemzetközi szakmai kapcsolatait.

·         Legyen elegendő szakmai kapacitás és anyagi forrás a határon túli magyar vonatkozású emlékek támogatására, prioritásként kezelve a veszélyeztetett, pusztuló emlékeket.

·         Az értékvédő civil szervezetek kapjanak szakmai és pályázati alapú anyagi segítséget.

·         Az arra érdemes értékek védetté nyilvánítása ne legyen politikai befolyás kérdése.

·         Védelem alól ne lehessen kivonni emléket, csak jogszabályi feltételek teljesülése esetén.

·         A műemlékeket veszélyeztető magatartást szankcionálja az állam, gondoskodjon a veszélyben levő műemlékek megóvásáról (akár a tulajdonos terhére), ne lehessen ingatlanspekuláció terepe a védett épületállomány.

·         A műemlékvédelmi intézmény a világörökséggel kapcsolatos teendőket kezelje, szervezze, irányítsa, gondoskodjon a területek kezeléséről, a várományosi listával kapcsolatos feladatokat lássa el.

 

 Alulírott szervezetek felajánlják szakmai közreműködésüket olyan javaslatok kidolgozásában, amelyek segítik Magyarország Kormányát a fenti célok elérésében.

 

Budapest, 2026. május 15.

  

ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület - Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete

Műhelybeszélgetések - Műemlékvédelem megújítása 2026.

  

A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület a magyar műemlékvédelem megújításáról műhelybeszélgetéseket indít. Alkalmainkon vitaindító előadásokat követően a résztvevők hozzászólásait várjuk. A vitákon megfogalmazott javaslatokat Magyarország Kormánya számára kívánjuk átadni.

Az eredményesség érdekében, kérjük, javaslataikat írásban is juttassák el a szervezőkhöz.

Részvételhez kérjük regisztráljon: reke.egyesulet@yahoo.com

  

Társadalom és műemlékvédelem

(Támogatások szerepe és módja a műemlékvédelemben)

időpont: 2026. június 4. 17-20h

helyszín: FUGA Építészeti Központ

 Tervezett témakörök a vitaindító előadás után:

•         támogatási rendszerek (hitel, többletköltség visszatérítése, vissza nem térítendő támogatás, kompenzáció, adókedvezmény, áfakedvezmény, átalány stb; magán, egyházi, önkormányzati tulajdon; szakmai támogatás);

•         ellenőrzés, monitoring

•         a műemlék presztízse (miért birtokol valaki műemléket?)

 

Műemléki hatóság, mint a szakmai támogatás eszköze?

időpont: 2026. június 10. 17-20h

helyszín: FUGA Építészeti Központ

 Tervezett témakörök a vitaindító előadás után:

•         külföldi modellek, jó gyakorlatok

•         műemléki hatóság helye, szerepe, feladatai

•         hatóság vagy szakhatóság

•         felügyeleti tennivalók

•         építésüggyel való kapcsolat

 

Feladatok és intézmények a műemlékvédelemben

időpont: 2026. június 16. 17-20h

helyszín: FUGA Építészeti Központ

 Tervezett témakörök a vitaindító előadás után:

•         külföldi példák

•         műemléki intézmény feladatai, szervezete

•         hatósági feladatok

•         tudományos feladatok

•         operatív feladatok (építéstörténeti kutatás, restaurálás előkészítése, építészeti tervezés, restaurálás)

•         módszertani központ

•         zászlóshajó-projektek

•         társadalmi, nemzetközi kapcsolatok

•         vagyonkezelés

 

1x3 vagy 3x1?

(Integrált kulturális örökség, vagy önálló régészet, műemlékvédelem, műtárgyvédelem?)

időpont: egyeztetés alatt

helyszín: FUGA Építészeti Központ

Tervezett témakörök a vitaindító előadás után:

•         régészet, műtárgyvédelem, műemlékvédelem kapcsolata

•         jogszabályok

 

 További tervezett műhelybeszélgetés témakörök 2026 őszén: 

•         az elmúlt tizenhat év öröksége

•         építészeti tervezés a műemlékvédelemben (kortárs építészet és műemlékvédelem, létezik-e “műemlékes” építész)

•         állami tulajdonú műemlékek (fenntartás, kastélyprogram, várprogram, műemlékek hasznosítása, turisztika)

•         jogosultság, oktatás, képzés;

•         gyűjtemények (muzeális archívumok, vagy “élő” adattárak?, Fotótár, Tervtár, Irattár)

•         restaurálás (különös tekintettel a kutatásra, más kutatókkal való együttműködésre, dokumentációkészítésre; vállalkozói helyzet - alvállalkozói szerep, kamara ügye)

•         önkormányzati tulajdonú műemlékek

•         egyházi épületek helyreállítási-restaurálási munkái

•         határon túli műemlékek (helyzet, támogatás, igények; műemléki és társadalmi érdekek)

Beszélgetés a műemlékvédelem jövőjéről

  A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2026. 05. 04. hétfő 18 h.

Beszélgetés a műemlékvédelem jövőjéről

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A beszélgetés felvétele megtekinthető a FUGA Budapesti Építészeti Központ Youtube csatornáján.

Martonyi pálos kolostor feltárása

  A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2026. 04. 23. csütörtök 18 h.

Juan Cabello és László Csaba régészek:

Martonyi, pálos kolostor feltárása 1998-2025

 Borsod megye északi részén, a középkori eredetű Martonyi község közelében találhatók, a háromhegyi pálos kolostor részben kiegészített romjai. A 14. században alapított kolostor területén 1998-ban kezdődtek meg a kutatások, majd a további évtizedekben négy hosszabb-rövidebb ideig tartó ásatás során, tisztázták az együttes alaprajzát, építéstörténetét. A kutatási eredmények alapján, mintegy két évtizeddel ezelőtt visszaépítették, lefedték a templom hajóját.  Az elmúlt esztendőben kiterjesztették a korábbi kutatásokat a keleti és részben az északi kolostori szárnyakra. A tervek szerint a feltárások ismeretében, az előkerült kőfaragványok felhasználásával visszaépül a szentély és konzerválják a kolostor falait.

A részvételért kamarai pont váltható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az est felvétele a FUGA Budapesti Építészeti Központ Youtube csatornáján megtekinthető

Kőszegi helyreállítások 2018-2025

  A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2026. 03. 26. csütörtök 18 h.

Sarkadi Márton építész: 

Kőszegi római katolikus egyházi épületek helyreállítása 2018-2025

  Kőszeg római katolikus templomai és a Szent Erzsébet-ház helyreállítására a Magyar Kormány mintegy 6,5 milliárd forint támogatást adott a Szombathelyi Egyházmegye számára. A rendkívül rossz állapotba jutott épületek kutatása és helyreállítása részben befejeződött.

A Jézus Szíve-templom elsősorban tetőszerkezetének és toronysisakjainak súlyos tartószerkezeti problémái és igényes, 19. század végi, kézműipari módon előállított díszítményeinek javítása, illetve rekonstrukciója miatt jelentett nehéz, s az épület mérete miatt kiemelkedő volumenű feladatot. A temetőkápolna és a Kálvária-templom szintén tartószerkezeti hibái miatt okozott meglepetést, s emellett berendezési tárgyaik restaurálása hozott maradandó eredményt. A Szent Imre- és a Szent Jakab-templom belső régészeti feltárásának es falkutatásának eredményeit kutatói a RÉKE tagjai számára már bemutatták, restaurálási és építészeti helyreállítási munkáiról azonban kevesebb szó esett. 

Az előadás a régészeti feltárások, restaurálási és építészeti helyreállítási munkák eredményeinek felvillantása mellett a projekt szervezési kérdéseinek, megvalósítása körülményeinek tanulságait is igyekszik közreadni.

A részvételért kamarai pont váltható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az est felvétele megtekinthető a FUGA Budapesti Építészeti Központ Youtube csatornáján.

Könyvbemutató

   A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2026. február 4. szerda 18 h. 

 Könyvbemutató

Nagy Szabolcs Balázs régész: A hatalom jelképei és szilárd bázisai 

Várak és udvarházak a 15. századi Magyar Királyságban az építészeti reprezentáció fényében

A program során Horváth Richárd az ELTE HTK Történelemtudományi Intézete főmunkatársa beszélget a kötet szerzőjével, Nagy Szabolcs Balázssal, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum osztályvezetőjével, régésszel, a kötet az Opitz művészettörténeti sorozatában jelenik meg) 

Kacsalábon forgó palota, a Kékszakállú herceg vára, Huszt romvárának bús düledékei… A vár sokrétű és jól ismert jelkép a ma embere számára: a fényűző életmód, az erő, az önállóság és elzárkózás vagy a letűnt korok dicsőségének megtestesítője. Öt-nyolc évszázaddal ezelőtt a Magyar Királyság nemesi várainak eredeti urait több szempont is sarkallta az építkezések megkezdésére. Nyilvánvaló katonai-védelmi szerepükön túl a középkori várak biztosították a ranghoz méltó lakókörnyezetet és gyakran a birtokok gazdasági irányításának központjaiként szolgáltak. Mindezeken túl azonban fontos jelképek voltak már a maguk korában is, és ez a szerepük korántsem volt elhanyagolható. Jelen kötet lapjain ugyan megjelennek paloták, hercegek és természetesen változatos romok is, a szerző mégis elsősorban annak ered nyomába, hogy a késő középkori nemesi várak milyen üzenetet kívántak közvetíteni a kortársak számára. Hogyan fejthető fel több mint fél évezred távlatából az egykori mondanivaló? A tárgyalás kiindulópontja három főúri rezidencia: Várpalota, Újlak és Kisnána 14-15. századi története. E három helyszín régészeti, művészettörténeti és történeti adatokra alapozó, részletekbe menő építéstörténeti elemzését követi néhány további korabeli rezidencia rövidebb bemutatása, majd az építészeti reprezentáció kérdéseinek vizsgálata.

A részvételért kamarai pont váltható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Több száz éves templom-tetőszerkezetek Erdélyben.

 A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2026. 01. 14. szerda 18 h.

Tóth Boglárka régész: Több száz éves templom-tetőszerkezetek Erdélyben. Dendrokronológiai keltezés, szerkezettípusok, fafajok, ácsjelek

Erdélyben az elmúlt húsz évben több mint 160 templom-tetőszerkezet évre pontos építési idejét sikerült meghatározni dendrokronológiai vizsgálattal. Jelen ismereteink szerint a legkorábbi, máig fennmaradt tetőszerkezetek hétszáz éve épültek, és a XX. század elején épült tetőket tartjuk a történeti tetőszerkezetek legfiatalabb emlékeinek.

A keltezési módszer különlegessége, hogy az évgyűrűk elemzésével a legtöbb esetben féléves pontossággal meghatározható a fa kivágásának ideje. Ez közvetlenül megadja a tetőszerkezet építési idejét, ugyanis a nyugat-európai példák mellett az erdélyi kutatások is alátámasztják, hogy a történeti időkben alapvetően frissen kivágott fából épültek a faszerkezetek, a fát a kivágás évében felhasználták.

A vizsgált erdélyi tetőszerkezetek igen színes képet mutatnak a használt fafajok, a szerkezettípusok és az alkalmazott ácsjelek tekintetében is. Ma már az is kezd körvonalazódni, melyek a regionális, illetve időbeli jellemzők a kutatott területen.

Az előadáson a keltezési módszer és az emlékanyag bemutatásán kívül a faanyag származási helyéről, a tutajozás kérdéséről, továbbá egyedi építéstörténetű tetőszerkezetekről is szó lesz.

A részvételért kamarai pont váltható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A Városháza épülete

    A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2025. 12. 11. csütörtök 18 h.

 Engedyné Juhász Veronika építész:

 A Városháza épülete.

Miről mesélnek a 300 éves falak?

A „Központi Városháza” épületének története több, mint 300 évvel ezelőtt kezdődött. Az egykori invaldusház terei ötven évvel később a Károly kaszárnya befogadására is alkalmasnak bizonyultak kisebb átépítésekkel. Ahhoz azonban, hogy az épület városháza számára is megfelelővé váljon, 150 évvel az épület keletkezését követően, már nagyméretű átalakítások voltak szükségesek. Ezek az építkezések nem csak a belső tereket szabták át, a változás az oldalszárnyak homlokzatait is jelentősen érintette. A bővítési igények kielégítésére a XX. század folyamán szintén markáns változások történtek az épület több pontján.

A közelmúltban a Városháza Park megvalósításához Építéstörténeti tudományos dokumentáció és Műemléki értékleltár készült, mivel a projektbe bevonásra került a Városháza épülete jelenleg alulhasznosított belső tereinek egy része is.

Az előadás prezentáció segítségével kísérletet tesz arra, hogy az épület építéstörténetének átfogó bemutatásán keresztül megossza a kutatás tapasztalatait a hallgatósággal. Az épület történetének számbavételén keresztül tágabb összefüggések ismertetésére is sor kerül. Térképi ábrázolások, korabeli tervek, metszetek és fényképek segítségével érzékelhetővé válik, hogy az egyes történelmi korszakokban hogyan viszonyultak az előző korok építészeti alkotásaihoz, a funkcionális igények miként változtak az idők során.

Végül az előadás összegzésként rá kíván mutatni arra, hogy melyek azok a kérdések, amelyeket feltétlenül meg kell tudni válaszolni ahhoz, hogy a történeti épületeink építészeti értékükhöz méltó módon legyenek megőrizhetők az utókor számára.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!