Wagrami épületkerámiák a magyar historizáló építészetben

  A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.)  2022. 02. 21. hétfő 18 h.

Pintér Bálint művészettörténész:

Sorozatgyártott ornamensek:

A wagrami épületkerámiák szerepe a magyar historizáló építészetben.

 A homlokzati ornamensek tömegtermelése új fejezetet nyitott az építészettörténetben, ugyanis az üzemek költséghatékonyan és gyorsan tudtak a kor divatjának megfelelő elemeket előállítani. A legkorábbról ismert sorozatgyártott tagozatok és szobrok kerámiából készültek. Ez az újszerű építészeti díszítésmód – a Bécs melletti wagrami terrakotta gyárnak köszönhetően – igen korán, már az 1840-es években megjelenhetett a magyar építészetben.

A korszak jeles építészei – Ludwig Förster (Dohány utcai Zsinagóga) és Ybl Miklós (nagycenki plébániatemplom) – mellett a vidéki építőmesterek is nagy számban rendeltek terrakottákat az üzemből.  Ezeknek a kerámiáknak az alkalmazása széles körben elterjedt a Monarchiában, az egyszerűbb lakóházaktól a templomokon át a reprezentatív kastélyokig találkozhatunk a gyár termékeivel, így a wagrami üzem jelentősen hatott a hazai romantikus és historizáló épületek homlokzati megjelenésére. 

A wagrami gyár sikerén felbuzdulva, terrakotta díszeinek lemásolásával 1852-ben a Wienerberger üzem is belefogott az épületkerámiák termelésébe, a század vége felé pedig fokozottan számolnunk kell a Zsolnay gyár termékeivel is. Ekkoriban már nem csupán kerámiából, hanem egyéb anyagokból, például horganyöntvényből és cementből is elkezdtek sorozatgyártott szobrászati elemeket készíteni. Az 1870-es évektől a románcement szélesebb körű alkalmazása új irányt jelentett az építészeti tömegtermelésben, ugyanakkor a wagrami kerámiák – művészi kvalitásuk miatt – a 20. század elejéig népszerűek maradtak az építészek körében.

A programon a közönség létszámát 30 főre korlátozzuk. Maszk viselése kötelező. Regisztráció: info@fuga.org.hu

Az estért kamarai pont váltható.

Az előadás élőben látható és utólag is megtekinthető a FUGA YouTube csatornáján.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A szentgotthárdi volt ciszterci templom Gusner által készített mennyezetképének restaurálása

 MEGHÍVÓ

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje

a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest, V., Petőfi S. u. 5.)
2022. 01. 31., hétfő, 18 h.

Pintér Attila festő-restaurátor:

 A szentgotthárdi volt ciszteri templom Gusner által készített mennyezetképének restaurálása

„A szentgotthárdi plébánia templomot és a mellette lévő kolostort a ciszter rend építette fel Franz Anton Pilgram bécsi építész tervei alapján a Heiligenkreuzból idetelepült szerzetesek számára. A templom felépítése 1748 és 1779 között valósult meg. A Szentgotthárdra települt szerzetesek között volt az a laikus testvér, akinek a templomban található festmények és egyéb díszítő festések elkészítése volt a feladata. Matthias Gusner 1764-ben fejezte be a templomhajó első boltszakaszának kifestését. 1784-ben a rend, - már Gusner halála után - a templom boltozati részeit a főpárkány vonaláig - Dorffmaister Istvánnal és fiával Józseffel újrafestette . . a Gusner által készített, a Hit diadala ábrázolás kivételével. Gusner – mielőtt a rend őt Szentgotthárdra küldte - elsősorban vászonra festett képek másolásával, illetve megfestésével foglalkozott, . .  mennyezetképén jól érzékelhető az olajfestések gyakorlatában szerzett „fogások” ismerete és használata, amelyek rávetülnek falfestménye kivitelére. Ilyen például az erőteljes kolorit alkalmazása és a sötét színek használata.„ (Pintér Attila)

 

Az előadás élőben látható a FUGA YouTube csatornáján, valamint később a RÉKE facebook oldalán és honlapján - http://epuletkutatas.blogspot.com/

Maszk viselése kötelező.

Az estért kamarai pont váltható.

 

A huszonnegyedik órában

 A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.)  2021. 12. 14. KEDD 18 h. - online közvetítéssel

 Branczik Márta művészettörténész:

A huszonnegyedik órában – kísérlet a budapesti későmodern építészet dokumentálására.

 Rendkívül mostohán bánunk közelmúltunk későmodern épületeivel!  Felújításuk elmarad, megítélésüket az elfogulatlan esztétikai szempontok helyett politikai szándékok befolyásolják. Eközben az épületek maguk úgy tűnnek el, hogy nem is ismertük őket igazán. A Kiscelli Múzeum Virtuális Leletmentés-projektje azért jött létre, hogy legalább fényképeken megörökítsük ezeket a házakat. A projekt ötletgazdája Branczik Márta művészettörténész, a Kiscelli Múzeum Építészeti Gyűjteményének vezető muzeológusa, a helyszíni fotókat pedig F. Szalatnyay Judit, a Kiscelli Múzeum fényképésze készíti. Az első dokumentáció a Margit körúti egykori KGM-épületről készült, a legutóbbi pedig a Gellért Szálló hatvanas években kialakított belsőépítészetéről.

A programon a közönség létszámát 30 főre korlátozzuk. Maszk viselése kötelező. Regisztráció: info@fuga.org.hu

Az estért kamarai pont váltható.

Az előadás élőben látható a FUGA YouTube csatornáján.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Bonchida

 A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.), 2021. 11. 29. hétfő 18 h.

Az előadás élőben, online is követhető, a FUGA Budapesti Építészeti Központ Youtube csatornáján.  

 Dávid Gyula építész:

A bonchidai Bánffy-kastély évszázadai.

A bonchidai grófi kastély, a Bánffy-család emblematikus főúri kastélya, Erdély viszontagságos történetének hullámhegyeit és-völgyeit leképezve ötvöződött az erdélyi kastélyok jellegzetes típusaként egységgé, s őrizte meg mindazt, amit a történelem és a művelődéstörténet romboló-építő kedve rajta alakított. A második világháború végnapjaiban aztán súlyosan megrongálódott, s a következő évtizedek alatt osztozott a kastélyok sorsában, amely sors tragikus és megrendítő még akkor is, ha napjainkban – talán az utolsó pillanatban –, formát ölteni látszik az óvó-emlékvédő szándék.

Az egykor „Erdély Verszáliája”-ként is emlegetett kastélynak a 17. századtól adatolható építéstörténetét több mint húsz éve kutató Dávid Gyula építész – legújabb könyvének a bemutatása kapcsán – ezen a több száz éves történeten kalauzol végig, vetített képes előadásában.

Az előadás élőben látható a FUGA YouTube csatornáján, valamint később a RÉKE facebook oldalán, és honlapján - http://epuletkutatas.blogspot.com

Dávid Gyula új könyve a FUGÁ-ban megvásárolható hétfőtől.

Az estért kamarai pont váltható.

A FUGA helyiségeiben kérjük viseljenek maszkot!

 

 MEGHÍVÓ

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje

a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest, V., Petőfi S. u. 5.)
2021. 10. 11., hétfő, 18 h.

Farbakyné Deklava Lilla művészettörténész:
Két minisztérium küzdelme – a várbeli régi Pénzügyminisztérium átépítése

Amikor a MOB megalakulása után Schulek megkapta a megbízást a vári középkori épületek felmérésére, behatóbban kezdett foglalkozni a Mátyás-templommal és környezetével. Ekkor már a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium működött a két kapcsolódó, korábbi, jezsuiták emelte épületben, így a tulajdonviszonyok és az épületegyüttes használata merőben különbözött a 18. századihoz képest. A jezsuiták alatt a három épületet szerves összefüggésben használta a rend, a templom Schulek-féle kutatásai során azonban egyre több
feszültség keletkezett a szomszédos két épületben működő Pénzügyminisztérium és a templom építési irodája között. Schulek hosszú csatát vívott a templomnak a zártsorú építésből való kiszabadításáért, ami végül 10 év után megvalósulhatott. Ennek azonban
bőségesen megkérte az árát a Pénzügyminisztérium: a templomépítő alap terhére, az építési iroda és a kivitelezésben résztvevő szakemberekkel terveztette meg és építtette fel a keresztszárnyat az északi oldalon, majd bár a saját költségén, de ugyanazok munkájával állíttatta helyre az északi épület dunai és udvari homlokzatait. Ezzel a korábbi, egyszerű homlokzatú barokk épület helyett egy neobarokk megjelenésű impozáns együttes jött létre, amely a budai polgárváros szövetébe is másként illeszkedett.

 

Az előadás élőben látható a FUGA YouTube csatornáján, valamint később a RÉKE facebook oldalán és honlapján - http://epuletkutatas.blogspot.com/

A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete (RÉKE)
tisztelettel meghívja az

A KUTATÁS ÉS A HELYREÁLLÍTÁS KAPCSOLATA A MŰEMLÉKVÉDELEMBEN

 
című konferenciára

Időpontja: 2021. szeptember 23.
Helyszíne:
FUGA Budapesti Építészeti Központ
1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5.

A konferencia előadásait élőben közvetítjük a FUGA YouTube csatornáján, ahol később is megtekinthetőek lesznek.

A helyszíni létszámot járványügyi okokból 40 főben kellett korlátozni, a részvétel regisztrációhoz van kötve, mely a reke.egyesulet@yahoo.com címen lehetséges. Kérjük a maszkviselést.

A konferencia időpontjára az ott elhangzó előadásokat tartalmazó kiadvány jelenik meg, amelyet a regisztrálók a konferencián, ill. a FUGA nyitvatartási idejében tudják átvenni.