A magyar szecesszió stílusjegyeit hordozó épület 1902-ben készült el, és került átadásra az akkor igen népes szabadkai zsidóság részére. Az épület tervezői Jakab Dezső és Komor Marcell voltak.
A holokauszt után a zsinagóga elhagyatottan állt, végül a zsidó hitközség a városnak adományozta az épületet, a teljes helyreállítás feltétele mellett. A 2000-es évek végén a Szabadkát megtekintő Europa Nostra bizottság a világ tíz legveszélyeztetettebb zsinagógája közé sorolta.
Szabadka Önkormányzata ekkor kezdte meg az épület külső homlokzatainak és tetőszerkezetének több évre elhúzódó, ütemezett helyreállítását. A homlokzat-helyreállítások 2013–2015 között készültek el, elsősorban pályázati erőforrások felhasználásával.
Magyarország Kormánya 2014-et Holokauszt Emlékévvé nyilvánította. Az emlékév eseményeinek részét képezte egy zsinagóga-helyreállítási program, amelynek keretében több magyarországi zsinagóga mellett egy, a jelenlegi országhatárokon kívül eső zsinagóga helyreállítását is célul tűzte ki. Így esett a választás a szabadkai zsinagógára, és az épület valamint környezetének teljes körű műemléki felújítására. A tervezési és kivitelezési folyamatok ellenőrzését a magyarországi konzulencia biztosította a munkálatok végéig.
A lebonyolított közbeszerzés alapján a belgrádi Masinoprojekt nyerte meg a tervezési munkát. Szerbiában az előkészítési fázisok közül gyakorlatilag csak az épület felmérése és értékleltára készül el. Nincs szükség építéstörténeti dokumentációra, restaurátor kutatásra és szakvéleményre, valamint a műszaki előkészítés dokumentumaira. Az építész és szakági tervek tenderterv szinten készülnek el a költségvetés kiírással együtt.
A kivitelezésre kiírt közbeszerzést a Yumol Kft. nyerte mag, konzorciumban a Mega-Logistic Zrt-vel. Ez utóbbi biztosította a magyar restaurátor cégeket, mivel Szerbiában nem állt rendelkezésre megfelelő számú szakember. A kivitelező feladata volt az épület teljes körű fényképes dokumentálása a terület átadásakor, illetve a restaurátor tervek elkészíttetése. Mivel nem készültek kiviteli tervek, ennek elkészítése is a kivitelező feladatai közé tartozott. Az átadott terv megoldatlan, avagy hiányzó építész és szakági terveinek pótlását, a jelentkező problémák megoldását egy hetente összegyűlő szakemberekből álló bizottság hívatott kezelni. Természetesen, a restaurátori munka itt is kiegészült a restaurátor felügyelettel végzett szakipari munkával. A szabadkai magyar vállalkozók maximális hozzáértésről és szinte restaurátor módszerrel történő helyreállításról tettek tanúbizonyságot. Ez különösen az ólmozott üveg, asztalos – és műköves munkákat jellemezte. Az építőmesteri munkák színvonala jelentősen eltér a magyarországi, kialakult gyakorlattól. Szakmai hozzáértés, az elvégzett munka minőségének igényessége nálunk már kihalófélben van. A 2018 márciusára elkészült helyreállítás, szép példája ennek a magas színvonalú építőipari és restaurátori munkának.
Máté Zsuzsanna építész
A cikk a Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete szervezésében a FUGA Budapesti Építészeti Központban 2018. november 26-án elhangzott előadás kivonatos összefoglalása.
A holokauszt után a zsinagóga elhagyatottan állt, végül a zsidó hitközség a városnak adományozta az épületet, a teljes helyreállítás feltétele mellett. A 2000-es évek végén a Szabadkát megtekintő Europa Nostra bizottság a világ tíz legveszélyeztetettebb zsinagógája közé sorolta.
 |
| Fotók: Burger Zsolt - Külgazdasági és Külügyminisztérium |
Magyarország Kormánya 2014-et Holokauszt Emlékévvé nyilvánította. Az emlékév eseményeinek részét képezte egy zsinagóga-helyreállítási program, amelynek keretében több magyarországi zsinagóga mellett egy, a jelenlegi országhatárokon kívül eső zsinagóga helyreállítását is célul tűzte ki. Így esett a választás a szabadkai zsinagógára, és az épület valamint környezetének teljes körű műemléki felújítására. A tervezési és kivitelezési folyamatok ellenőrzését a magyarországi konzulencia biztosította a munkálatok végéig.
A lebonyolított közbeszerzés alapján a belgrádi Masinoprojekt nyerte meg a tervezési munkát. Szerbiában az előkészítési fázisok közül gyakorlatilag csak az épület felmérése és értékleltára készül el. Nincs szükség építéstörténeti dokumentációra, restaurátor kutatásra és szakvéleményre, valamint a műszaki előkészítés dokumentumaira. Az építész és szakági tervek tenderterv szinten készülnek el a költségvetés kiírással együtt.
A kivitelezésre kiírt közbeszerzést a Yumol Kft. nyerte mag, konzorciumban a Mega-Logistic Zrt-vel. Ez utóbbi biztosította a magyar restaurátor cégeket, mivel Szerbiában nem állt rendelkezésre megfelelő számú szakember. A kivitelező feladata volt az épület teljes körű fényképes dokumentálása a terület átadásakor, illetve a restaurátor tervek elkészíttetése. Mivel nem készültek kiviteli tervek, ennek elkészítése is a kivitelező feladatai közé tartozott. Az átadott terv megoldatlan, avagy hiányzó építész és szakági terveinek pótlását, a jelentkező problémák megoldását egy hetente összegyűlő szakemberekből álló bizottság hívatott kezelni. Természetesen, a restaurátori munka itt is kiegészült a restaurátor felügyelettel végzett szakipari munkával. A szabadkai magyar vállalkozók maximális hozzáértésről és szinte restaurátor módszerrel történő helyreállításról tettek tanúbizonyságot. Ez különösen az ólmozott üveg, asztalos – és műköves munkákat jellemezte. Az építőmesteri munkák színvonala jelentősen eltér a magyarországi, kialakult gyakorlattól. Szakmai hozzáértés, az elvégzett munka minőségének igényessége nálunk már kihalófélben van. A 2018 márciusára elkészült helyreállítás, szép példája ennek a magas színvonalú építőipari és restaurátori munkának.
Máté Zsuzsanna építész
A cikk a Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete szervezésében a FUGA Budapesti Építészeti Központban 2018. november 26-án elhangzott előadás kivonatos összefoglalása.
