Jogszabályi fordulat a Földművelésügyi Minisztérium védett műemlék épületének sorsában

 

A RÉKE vezetőségének állásfoglalása

Januárban a kormány módosította az Országház és környéke, mint emlékhely védelméről szóló 19/2018. (II. 14.) rendeletet, amelynek az 1.§ szerint megfogalmazott célja az „emlékhelyre” és a településkép-védelmi környezetre, mint „településképi szempontból kiemelt jelentőségű területre” „egyedi településkép-védelem biztosítása”.

A 2021. január 15-től a módosított 8. paragrafus értelmében a 24891 helyrajzi számú telken az Agrárminisztérium épületének „teljes rekonstrukciója” során „a középső udvar közösségi térként történő használata, valamint a Kossuth Lajos tér és a Kozma Ferenc utca közötti gyalogos kapcsolat biztosítása érdekében vagy azzal összefüggésben” „történeti épületelemeken építési tevékenység a KNEB hozzájárulásával engedélyezhető”.

A történeti épületelemek az Agrárminisztérium esetén műemléki védelem alatt álló épületelemeket jelentenek.

A módosítás szövege utal arra, hogy a rendeletmódosítás az épület „teljes rekonstrukciója” előkészítéseként fogalmazódott meg. A lehetséges átalakítás céljaként „az udvar közösségi használatát” jelöli meg. Ez a megfogalmazás jelzés arra, hogy a módosítás kiemelkedően és elsődlegesen közérdeket: „közösségi használat” szolgál; emellett a „teljes rekonstrukció” is egy kiemelkedően pozitív fejleményt, közérdekű célt jelez.

 

A módosítás megjelenése véleményünk szerint kétféle értelmezést tesz lehetővé. Az egyik értelmezés szerint arra enged következtetni, a rendelet szerzői szerint a jogszabályok alapján működő kormányhivatal nem kellően látja el a „történeti épületelemek” védelmét, és arra a „Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság” alkalmasabb.

A másik kézenfekvő indoklás az, hogy a rendeletmódosítás szerzői ezzel arra utalnak: a „Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság” a módosítás alapján olyan döntéseket hozhat, amelyek a kulturális örökségről szóló törvénnyel, és egyéb jogszabályokkal, amelyek alapján a kormányhivatal működik, nem lennének összeegyeztethetők.

 

A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete Vezetősége kételyét fejezi ki aziránt, hogy a törvénybe foglalt szakmai követelményeket mellőzve születhet-e a kiemelt értékű és városképi helyzetű történeti középületet érintő valóban közösségi érdeket szolgáló terv és átalakítás, és a „Bizottság” rendelkezik-e azzal a szakmai legitimitással, kompetenciával – és szándékkal –, hogy a közösség érdekeit valóban figyelembe vevő, átlátható eljárással hozzon döntést a változtatásról, és valóban minden szempontból – így az örökség védelme, megőrzése, továbbadása szempontjából is – a közösség érdekeinek megfelelő tervet fogadjon el.