A budai vár vízellátása

 A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2025. 10. 15. szerda 18 h.

Magyar Károly régész:

„Sok víz lefolyt azóta a Dunán …” - avagy hogyan biztosították eleink a vizet budai vár lakói számára?

 A budai vár középkori, kora újkori és újkori vízellátását számos, történeti adatokon nyugvó tanulmány mutatta be már a múltban. Egy, a vár alatt, a mai Lánchíd utca 19-21. számú telken 2004-ben elkezdett, két éven át folytatódó régészeti kutatás azonban az ezek nyomán kibontakozó kép jelentős átrajzolását tette szükségessé. A kapcsolódó Duna parti sávban a következő tíz év során végzett további feltárások és megfigyelések újabb, immár egészen a modern korig keltezhető részletekkel gazdagították a város vízellátásának történetére vonatkozó összképet. Az előadás ezek rövid összefoglalását igyekszik adni.

A részvételért kamarai pont váltható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Sipeki Balás-villa

   A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2025. 06. 05. szerda 18 h.

 Falvai Balázs és Török Dávid építészek:

A kép összeállítása

Előadásunkban bemutatjuk a Lechner Ödön által tervezett, 1905–1907-ben épült Sipeki Balás-villa legutóbbi felújításának és bővítésének történetét. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége a villa eredeti építtetőjétől örökölte az ingatlant, és közel száz éve működik a házban, megújuló szervezete és szolgáltatásai szülték a beruházás igényét. A szecessziós főhomlokzat előtt végigfutó új mellvéd ad a látássérültek számára taktilis tájékozódási pontot és vezet egy fedett, akadálymentesítést szolgáló rámpán a villa mögött elhelyezett új szolgáltatóházhoz. A bővítmény anyaghasználata segítségével párbeszédbe elegyedik a villaépülettel, műkő lábazataik anyagában azonosak, míg az emeleti rendezvénytér transzparens, télikertszerű, csipkésen homokfújt kopolit üveg burkolat díszíti. A műemlék megújítása fa-, kő és festőrestaurátor közreműködésével valósult meg; a hiányzó részek pótlása kortárs nyelvezetű. A látássérültek speciális igényei határozták meg a történeti nyílászárókkal sajátos viszonyba állított új bútorelemeket, amelyek téröblei kontrasztos, taktilis élményt adnak a felhasználóknak. Előadásunkban a felmérési, kutatási, tervezési és építési folyamatokba szeretnénk bepillantást adni, hogy ezzel közössé tehessük a projekt szakmai tapasztalatait, tanulságait. Régi és új épületelemek kollázsa által elérhető, harmonizáló összhatás, a kép összeállítása érdekelt minket. A látássérültek pedig beköltözésüket követően hálásak, hogy kezük közelségébe lehoztuk a villa számukra láthatatlan építészetét.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Konferencia 2025. május 22.

 A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete (RÉKE) tisztelettel meghívja

Lehetőségek és korlátok. A műemlékek helyszíni kutatásának aktuális módszerei 

című konferenciára

Időpontja: 2025. május 22.

Helyszíne: FUGA Budapesti Építészeti Központ 1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5.

Program:

9.30–10.00 u Regisztráció

10.00–13.00 u Levezető elnök: Feld István

Köszöntő

Fülöp András: A falkutatás eszközeinek és módszereinek mai helyzete

Koppány András: A régészet szerepe az 1711 után épült épületek falkutatásában

Kávészünet

Rácz Miklós: Kivitelezés közbeni megfigyelés, dokumentálás, kutatás, kutatói művezetés 

Velladics Márta: Az értékleltár szerepe a műemléki helyreállítás folyamatában

G. Lászay Judit: A műemlékes „légnadrág”, avagy: egyedül nem megy. A kutató és a társszakmák

13.00–14.00 u Ebédszünet

14.00–16.30 u Levezető elnök: Feld István

Halmos Balázs: Térszkennelés, fotogrammetria, alakhelyes felmérés a mai épületkutatási gyakorlatban

Grynaeus András: Hazai műemlékek faszerkezeteinek dendrokronológiai keltezése. Eredmények és korlátok.

Kávészünet

Tóth Boglárka – Botár István: Erdélyi történeti tetőszerkezetek dendrokronológiai kutatása. Az első 20 év eredményei

Heitler András: A kőszegi Szent Jakab templom belső terében végzett szondázó festőrestaurátori kutatás eredményei és tanulságai

A konferencia előzetes regisztrációhoz kötött, részvételét kérjük ezen a címen jelezze:

reke.egyesulet@yahoo.com

A konferencia időpontjára az ott elhangzó előadások összefoglalóját tartalmazó kiadvány

jelenik meg.

Ybl-hagyaték

  A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2025. 05. 15. szerda 18.15 h.

Hidvégi Violetta főlevéltáros:

Az Ybl-hagyaték útja a penészgombáktól a klimatizált raktárig

 A bemutatót egy tavaly decemberben Budapest Főváros Levéltárában nyílt kiállítás inspirálta, amely megismerteti a látogatókat az intézmény önálló otthonáig vezető küzdelmeivel.

Az előadás Ybl Miklós pályájának indulásától néhány fontos munkát érintve eljut a nagy tekintélyű mesterig, aki 1868-tól haláláig vezette a Bazilika építését. A templomban találkozott a levéltár és az építész utóélete. A II. világháború idején a főváros levéltára legértékesebb dokumentumait a Központi Városházából a Bazilika altemplomába menekítette. 1945 január közepén kiégett az Invalidus-palota Károly körúti frontja és a keresztszárny. Az épületben maradt iratanyag negyede megsemmisült.

Ybl Ervin monográfiájából tudjuk, hogy 1952-ben a templom egy földszinti helyiségében találták meg a kitűnő építész hagyatékát, amely „nyilvánvalóan Budapest főváros tulajdona.” Mivel már birtokon belül volt a levéltár itt helyezték el Ybl Miklós szellemi örökségét. A munkára és tárolásra egyaránt alkalmatlan helyről a koszos és gyűrött terveket fertőtlenítést követően 1980-ban a II. kerületi Heinrich István utca 3–5. alatti Magyar Szentföld-templom épületébe szállítottuk.  A tervegység feltárása is itt történt. A tervek azonban nem sokáig voltak a „szent” helyen, 1990-ben a Városházára kerültek. Több felmerült és elvetett székház ötlet kudarca után 2004-ben költözhetett be Budapest Főváros Levéltára a XIII., Teve utca 3–5. alatti korszerű épületébe.

A bemutatót Ybl Miklós néhány a II. világháborúban elpusztult budapesti épületének áttekintése zárja.

A részvételért kamarai pont váltható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Nagyszékely

   A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2025. 03. 13. csütörtök 18 h.

Gy. Balogh Ágnes - Krähling János építészek, Rácz Miklós régész: A nagyszékelyi református templomegyüttes építéstörténete

Bori Dániel felvétele

   A magyarországi templomépítészet egy különleges épületegyüttese, a nagyszékelyi református kettőstemplom a Hessenből betelepült német reformátusok késő barokk, és a magyar gyülekezet középkori eredetű templomaiból áll. A közelmúlt felújításai kapcsán sor került a templomok történetének kutatására és feldolgozására. A helyszíni kutatás során tisztázható volt a középkori eredetű épületrészek kiterjedése és a gótikus épületforma. A kettőstemplom az európai protestáns templomépítészet különleges és ritka épülettípusának kiemelkedő magyarországi emléke..

A részvételért kamarai pont váltható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az előadás később megtekinthető lesz a FUGA Youtube csatornáján.

Beszéljenek a kövek

 A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2025. 03. 06. csütörtök 18 h.

Takács Imre művészettörténész:

Beszéljenek a kövek. 

Kutatás, felújítás és új berendezés a párizsi Miasszonyunk székesegyházban

  Párizs híres székesegyháza, a gótikus építészet kimagasló alkotása 2019. április 15-én, a kora esti órákban váratlanul kigyulladt. Az egész éjjel pusztító tűz áldozata lett az épület tetőzete, a négyezet fölött emelkedő karcsú torony és a beomlott boltozatok alatt maradt berendezés egy része. A pusztulás nyomainak eltávolítása, a sérült épületrészek szakszerű restaurálása és újjáépítése, az elveszett bútorzat pótlása több mint öt évig tartott. Az újranyitás látványos ünnepségét és a templom újraszentelését 2024. december 7-én rendezték meg, a külső részek helyreállításán azonban azóta is dolgoznak.

A nyilvánosságnak és egyházi funkciónak átadott székesegyház a jelenkori műemlék-helyreállítás szakmai kihívásainak és tanulságainak tömegét állítja elénk. A kutatások során előkerült szenzációs új részletek bemutatása pedig a műemlékkutatás és a múzeumi világ együttműködésének nagyszerű példája. Érdemes beszélni az újjászületett tér nyújtotta lebilincselő élményről is, amely a templomba belépő embereket a tapasztalat szerint óhatatlanul magával ragadja. Ezekről szól az előadás. 

A részvételért kamarai pont váltható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az Andrássyak kastélyai Magyarországon - Könyvbemutató

  A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2023. február 20. csütörtök 18 h. 

 Könyvbemutató 

Basics Beatrix művészettörténész:

Az Andrássyak kastélyai Magyarországon

A kötetet bemutatja Csorba László történész és a szerző.

Az Andrássyak társadalmi és anyagi helyzete megkövetelte kastélyok és paloták építését. A Magyarországon jelenleg található kastélyokat vagy az Andrássy család egyik tagja építtette, vagy más tulajdonostól vásárolták meg, illetve házasságkötés révén került a birtokukba. Akár a család históriája, ezek az épületek évszázadok történetét illusztrálják, és építészeti szempontból is jelentős műemlékeink. Magukon viselik a különböző stíluskorszakok jegyeit, illetve kiváló építész-tervezők keze nyomát. Változatos a kastélyok kialakítása: van, amelyik középkori erődítményből lett uradalmi birtokközpont, majd minden kényelmet kielégítő főúri lakóhely. Máshol két kastélyt is birtokolt a család, s az egyes átépítéseknél minden alkalommal a legmagasabb színvonalra törekedtek. Előfordult a család története során, hogy nem kezdtek bele építkezésbe, ha megfelelő helyen találtak megfelelő kastélyt, hanem megvásárolták. A 19. században azután mégis sor került új, reprezentatív kastély építésére, mivel nem volt elég a család igényeinek a helyi későbarokk kúria és a kisebb méretű vadászlak: Tiszadobon áll az Andrássyak legjelentősebb magyarországi kastélya.

A kastélyok kincsei az évszázadok során egyre gyarapodtak, a berendezési- és használati tárgyak később féltett és nagyra értékelt műtárgyak lettek. Az épületek lakóiról is fontos szólnunk, hiszen a magyar történelem jeles alakjai voltak, életük eseményeinek színtereiként szolgáltak a kastélyok, a nemzeti örökség kiemelkedően fontos részei.

Az Andrássy család magyarországi kastélyépítészeti örökségét összefoglaló munka eddig még nem született, ezt az adósságot szeretné törleszteni a könyv.

A részvételért kamarai pont váltható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az előadás megtekinthető a FUGA Youtube-csatornáján.