Az építészet mesterei - Pákei Lajos

 A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2024. 11. 21. csütörtök 18 h.

Könyvbemutató 

Pákei Lajos (1853-1921)

Szerkesztette: Gy. Dávid Gyula

A kötetet Sisa József művészettörténész ismerteti a jelenlévő szerzőkkel közreműködve.

  Pákei Lajos Kolozsváron született. Budapesten, Münchenben majd Bécsben véglegesített építészi tanulmányai után, pályáját szintén Kolozsváron kezdi, mint szülővárosa főmérnöke. Építésztervezői hivatása mellett az iparoktatás és iparmúzeum-szervezés terén is elkötelezte magát, mint tanár és előadó, majd mint a kolozsvári Iparmúzeum igazgatója. Az ő tervei szerint készült Fadrusz János kolozsvári Mátyás király szobrának talapzata, s a szülőházon elhelyezett emléktábla is. Tervei nyomán számos intézményi és magáncélú épületet emeltek Kolozsváron, főúri lakokat, villákat Erdély-szerte. Pákeit megannyi templomtervezése révén az unitárius liturgia által igényelt centrális térszervezés erdélyi úttörőjeként tartjuk számon, s Erdély nagyjait idézik az általa tervezett emlékhelyek, köztük több, a Házsongárdi temetőben található síremlék. A békeidőbeli kolozsvári városkép kialakítása mellett a kincses város múltjának a megismertetésében is sokat köszönhetünk neki; kolozsvári műemlékfelmérései, az általa megőrzött épületelemek a magyar reneszánsz művészet kutatásának mai napig értékes dokumentumegyüttese.

Az elmúlt esztendők kutatásainak, az erdélyi műemlékkutatás ismert jeleseinek és melléjük felzárkózott fiataljainak köszönhetően napjainkra Pákei Lajos építész neve és munkássága végre a helyi köztudatban is összefonódni látszik szülővárosával, Kolozsvárral. Jelen kötet azonban a monográfiasorozat átfogó lehetőségeinek segítségével emeli ki a lokális érdeklődés szűkre méretezett keretei közül az életmű egy-egy szegmensét, tárja azokat a teljes magyar építészettörténet iránt érdeklődők elé, bőséggel illusztrálva az örökségbe kapott hagyatékot őrző megannyi gyűjtemény gazdag anyagából.

A részvételért kamarai pont váltható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Restaurátori kutatások

   A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2024. szeptember 25. szerda 18 h. 

 Dr. Bóna István DLA  festő-restaurátor:

Szemelvények régi épületek restaurátori kutatásaiból 

Első pillantásra a restaurátorok a régi épületeken nagyon hasonló kutatási tevékenységet végeznek, mint a többi falkutató, legfeljebb finomabb eszközökkel. Az előadás azt szándékozik megmutatni, hogy mennyivel változatosabb, sokszínűbb, komolyabb tevékenységről van szó, mint amit elsőre gondolhatnánk. A restaurátori kutatások célja és eredményei között van egy kis ellentmondás. Az eredmények ugyanis elsősorban az alapkutatást szolgálják, még akkor is, ha céljuk eredetileg a restaurálás megtervezésének a megalapozása lett volna. Remélhetőleg sikerül majd megmutatni, hogy mennyi új ismeretet nyertünk már eddig is, és hogy milyen fontos ez a tevékenység a szakszerű konzerválás kidolgozásához.

A részvételért kamarai pont váltható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Bélapátfalva – újabb kutatási eredmények

 A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2023. 06. 12. szerda 18 h.

Rákóczi Gergely régész és Bartos György művészettörténész
Bélapátfalva, apátsági templom – újabb kutatási eredmények

Az újabb kutatások eredményeiről számol be Rákóczi Gergely régész (Dobó István Vármúzeum, Eger) és Bartos György műemléki kutató (MÉM MDK Kutatási Osztály)

A bélapátfalvi ciszterci kolostor temploma a rend hazai építészeti alkotásai közül a legépebben maradt fenn. Azonban a kolostor 1964-65. évi, Valter Ilona által vezetett feltárása óta nem történt itt régészeti kutatás, a templomot pedig korábban soha nem vizsgálták régészeti módszerekkel. Az új látogatóközpont területén 2022-ben megelőző feltárást végeztünk, majd 2023-2024-ben több szakaszban a templom falainak belső és küldő oldalát teljesen feltártuk. Az épület falainak és támaszrendszerének (pillérek, falpillérek) alapozásairól hiánypótló adatokat kaptunk, amelyek a templom – néhány esetben pedig közvetetten a kolostor – építési periódusainak meghatározásához nyújtanak segítséget

A MÉM MDK kutatói a kivitelezési és kőrestaurátori munkák közben végeztek kutatói megfigyeléseket, részletkutatásokat és a homlokzati állványokról vizsgálták a templom homlokzati falait, dokumentálták az azokba másodlagosan beépített kőfaragványokat.

A részvételért kamarai pont váltható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Körmendi kastélypark

  A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2024. 05. 29. szerda 18 h.

 Bechtold Ágnes kerttörténész kutató,  Németh Zita tájépítész,  Koppány András régész:

Csemegék (avagy újabb eredmények) a körmendi Batthyány-kastély parkjának kutatásából

A körmendi kastélypark minden korszakban jelentős kerttörténeti értékkel bírt. Az elmúlt évtizedek kerttörténeti kutatásai projektekhez kapcsolódó részterületekre koncentráltak. A tavalyi évben folytatott munka során levéltári és új képi források újraértelmezésével, valamint a helyszíni helyszíni kutatások segítségével jutottunk új eredményekre.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Andocsi templom és kolostor

  A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2024. 04. 25. csütörtök 18 h.

Galamb Zsuzsanna művészettörténész és Fülöp András régész:

 Egy barokk kori ásatás nyomában. Szűz Mária andocsi temploma és kolostora

   Andocs kegytemploma és hajdani ferences kolostora Külső-Somogy egyik legnevezetesebb műemléke, egyházi kultuszhelye. A középkori eredetű templom Madonna-szobráról már a 17. század közepén megemlékeztek a jezsuita atyák, akik missziós tevékenységet indítottak az akkor még török hódoltság alá tartozó Somogyban. A 18. század elejétől a ferencesek vették át a rendházat, akik alatt Andocs komoly búcsújáróhely lett. Kolostoruk és templomuk a 18. század közepén nyerte el mai formáját. A kolostor történeti adatairól, az épületegyüttesben felvett értékleltár tanulságairól és építéstörténeti következtetéseiről a MÉM MDK Kutatás Osztályának két munkatársa tart beszámolót. Nyitóképünket F. Tóth Gábor készítette.

A részvételért kamarai pont váltható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Épületgépészeti Múzeum

A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2024. március 20. szerda 18 h. 

 Dr. Chappon Miklós, az Épületgépészeti Múzeum igazgatója:

„A legszebb épület épületgépészet nélkül csak BARLANG!” 

A címadó idézet egy építésztől hangzott el egy konferencián. Az épületekben, háztartásokban, hétköznapi életben használt tárgyakról, berendezésekről lesz szó az est folyamán, melyek ma már védelemre méltók, vagy legalább múzeumban megőrzendők.

Kazánok, kémények, pottyantós budi és festett WC csésze, márvány csatorna, légtechnika (az Országház fűtése, Loire menti kastélyok, padlófűtés, légfűtés)

A részvételért kamarai pont váltható.

Az előadás később megtekinthető a FUGA YouTube csatornáján.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Esztergomi Meszéna-ház

  A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2024. 02. 28. szerda 18 h.

Lángi József restaurátor: Az esztergomi Meszéna-ház falképeinek kutatása

   Az akkor még városi tulajdonban lévő, de a mai napig üresen, romladozóan álló épület műemléki kutatását régész és művészettörténész kollégákkal még az ezredforduló előtt a lakók kiköltöztetése után kezdhettük meg. Ekkor csupán korszerű lakások kialakítását tervezte a város, de részben a megkutatott, részlegesen feltárt falképeknek köszönhetően e tervek megvalósítására nem került sor. Ezt követően még az önkormányzat, majd az épület magántulajdonba kerülését követően, új tulajdonosai kértek fel további kutatásokra, így ma már nemcsak az emeleti, hanem a földszinti terek kifestése is nagyrészt megismerhetővé vált, sőt különleges homlokzatfestéséről is rendelkezünk adatokkal. Minden bizonnyal az 1754-ben elhunyt Dessewffy Ferenc emeltette a palotát, melynek első kifestése is az ő birtoklásának idejére tehető. Még a XIX. század közepe előtt a Meszéna-család birtokába került, akik az 1950-es évek elején történt államosításig lakták. Emeleti termeit kivétel nélkül gazdag XVIII. századi al secco technikájú kifestés díszítette, melyet a XIX. században néhol klasszicista, néhol romantikus enyves technikájú díszítőfestéssel fedtek el. Kivételt képezett a díszterem, melyben mindössze két XX. századi enyves átfestés alatt Ovidius Metamorphoses című művének egy XVII. századi francia kiadásának metszetelőképei alapján festettek monochrom falképeket tárhattunk fel. Eredeti nyílászáróinak több mint fele fennmaradt, sőt két barokk konyhája is nagyrészt megőrizte eredeti kialakítását. Így e Csipkerózsika álmot alvó barokk palota szakszerű és műemléki értékeket kibontó, bemutató helyreállítása után akár különleges színfoltja is lehet a városnak.

A részvételért kamarai pont váltható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az előadás később megtekinthető lesz a FUGA Youtube csatornáján.