Könyvbemutató

   A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2026. február 4. szerda 18 h. 

 Könyvbemutató
Nagy Szabolcs Balázs régész: A hatalom jelképei és szilárd bázisai 
Várak és udvarházak a 15. századi Magyar Királyságban az építészeti reprezentáció fényében


A program során Horváth Richárd az ELTE HTK Történelemtudományi Intézete főmunkatársa beszélget a kötet szerzőjével, Nagy Szabolcs Balázssal, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum osztályvezetőjével, régésszel, a kötet az Opitz művészettörténeti sorozatában jelenik meg) 

Kacsalábon forgó palota, a Kékszakállú herceg vára, Huszt romvárának bús düledékei… A vár sokrétű és jól ismert jelkép a ma embere számára: a fényűző életmód, az erő, az önállóság és elzárkózás vagy a letűnt korok dicsőségének megtestesítője. Öt-nyolc évszázaddal ezelőtt a Magyar Királyság nemesi várainak eredeti urait több szempont is sarkallta az építkezések megkezdésére. Nyilvánvaló katonai-védelmi szerepükön túl a középkori várak biztosították a ranghoz méltó lakókörnyezetet és gyakran a birtokok gazdasági irányításának központjaiként szolgáltak. Mindezeken túl azonban fontos jelképek voltak már a maguk korában is, és ez a szerepük korántsem volt elhanyagolható. Jelen kötet lapjain ugyan megjelennek paloták, hercegek és természetesen változatos romok is, a szerző mégis elsősorban annak ered nyomába, hogy a késő középkori nemesi várak milyen üzenetet kívántak közvetíteni a kortársak számára. Hogyan fejthető fel több mint fél évezred távlatából az egykori mondanivaló? A tárgyalás kiindulópontja három főúri rezidencia: Várpalota, Újlak és Kisnána 14-15. századi története. E három helyszín régészeti, művészettörténeti és történeti adatokra alapozó, részletekbe menő építéstörténeti elemzését követi néhány további korabeli rezidencia rövidebb bemutatása, majd az építészeti reprezentáció kérdéseinek vizsgálata.

A részvételért kamarai pont váltható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Több száz éves templom-tetőszerkezetek Erdélyben.

 A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2026. 01. 14. szerda 18 h.


Tóth Boglárka régész: Több száz éves templom-tetőszerkezetek Erdélyben. Dendrokronológiai keltezés, szerkezettípusok, fafajok, ácsjelek


Erdélyben az elmúlt húsz évben több mint 160 templom-tetőszerkezet évre pontos építési idejét sikerült meghatározni dendrokronológiai vizsgálattal. Jelen ismereteink szerint a legkorábbi, máig fennmaradt tetőszerkezetek hétszáz éve épültek, és a XX. század elején épült tetőket tartjuk a történeti tetőszerkezetek legfiatalabb emlékeinek.

A keltezési módszer különlegessége, hogy az évgyűrűk elemzésével a legtöbb esetben féléves pontossággal meghatározható a fa kivágásának ideje. Ez közvetlenül megadja a tetőszerkezet építési idejét, ugyanis a nyugat-európai példák mellett az erdélyi kutatások is alátámasztják, hogy a történeti időkben alapvetően frissen kivágott fából épültek a faszerkezetek, a fát a kivágás évében felhasználták.

A vizsgált erdélyi tetőszerkezetek igen színes képet mutatnak a használt fafajok, a szerkezettípusok és az alkalmazott ácsjelek tekintetében is. Ma már az is kezd körvonalazódni, melyek a regionális, illetve időbeli jellemzők a kutatott területen.

Az előadáson a keltezési módszer és az emlékanyag bemutatásán kívül a faanyag származási helyéről, a tutajozás kérdéséről, továbbá egyedi építéstörténetű tetőszerkezetekről is szó lesz.

A részvételért kamarai pont váltható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!