Könyvbemutató

 A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2025. november 28. péntek 18 h. 

 Könyvbemutató
 
Bányai Viktória – Csejdy Júlia:
A mádi zsinagóga és zsidó közösség története / The Synagogue of Mád and its Jewish Community

Könyv Népe Kiadó, 2025

A könyvet bemutatja és a szerzőkkel beszélget: Lővei Pál művészettörténész




A könyv a hebraista-történész és a művészettörténész szoros együttműködésének eredményeként kísérli meg rekonstruálni a mádi zsidó közösség szellemi és épített örökségének – a zsinagógán kívül a rabbiház, a jesiva, a héder és a mikve – több mint kétszáz éves történetét.

Az 1798-ra felépült, késő barokk, copf stílusú mádi zsinagóga az egyik legszebb és legkorábbról fennmaradt, jelentős művészi és történeti értékkel bíró, műemlékileg helyreállított magyarországi zsinagóga, ezért meglehetősen sok írott és rajzi dokumentáció, képi ábrázolás található róla. Bár 1944 után a többszáz éves hitközségi belső iratanyag megsemmisült, illetve lappang, szerencsére a jelentős mádi zsidó közösségről és a nagy tudású rabbikról bőséggel jelentek meg – többségében héber nyelvű – publikációk. A forrásokat számos gyűjteményből, kiadványból kellett összegyűjteni, saját kutatásainkkal kiegészíteni, hogy a történéseket egy világos, kronologikus elbeszéléssé tudjuk rendezni.


Minden érdeklődőt szeretettel várunk!


Egy pesti főúri palota története

  A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2025. 11. 20. csütörtök 18 h.


Papp Gábor György művészettörténész:
Teréz körút 13. 
Egy pesti főúri palota története 1882 és 1987 között



Az előadás Hauszmann Alajos Batthyány Géza számára tervezett palotáját és annak mintegy száz éves történetét mutatja be. Az építész a megbízó igényeit követve a firenzei Strozzi palota kicsinyített mását építette fel a pesti Nagykörúton. A belső terek ezzel szemben későbarokk-rokokó kialakítást kaptak és eredeti berendezésük is ehhez igazodott. Szó esik az előadásban a palotában folyó társasági életről, és az épület falai között formálódó, 19. század végi nagyratörő, társadalomjobbító tervekről. Az épület funkcióinak és lakóinak 20. századi változásai követték a politikai és történelmi eseményeket: fontos szerepe volt a háznak 1919-ben és a második világháborúban egyaránt. Mint az I. számú Központi Házasságkötő Terem otthonaként jeles szerep jutott az épületnek a „szocialista eszme” terjesztésében. Később különböző, részint akadémiai kutatóintézetek és kutatást segítő hivatalok költöztek az egykori Batthyány-palotába. Az előadás kitér az épület építészettörténeti, várostörténeti jelentőségére, valamint az elmúlt évtizedek műemléki kutatásaira támaszkodva bemutatja az építéstörténetre vonatkozó legújabb ismereteket.

A részvételért kamarai pont váltható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!