A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2024. 02. 28. szerda 18 h.
Lángi József restaurátor: Az esztergomi Meszéna-ház falképeinek kutatása
Az akkor még városi tulajdonban lévő, de a mai napig üresen, romladozóan álló épület műemléki kutatását régész és művészettörténész kollégákkal még az ezredforduló előtt a lakók kiköltöztetése után kezdhettük meg. Ekkor csupán korszerű lakások kialakítását tervezte a város, de részben a megkutatott, részlegesen feltárt falképeknek köszönhetően e tervek megvalósítására nem került sor. Ezt követően még az önkormányzat, majd az épület magántulajdonba kerülését követően, új tulajdonosai kértek fel további kutatásokra, így ma már nemcsak az emeleti, hanem a földszinti terek kifestése is nagyrészt megismerhetővé vált, sőt különleges homlokzatfestéséről is rendelkezünk adatokkal. Minden bizonnyal az 1754-ben elhunyt Dessewffy Ferenc emeltette a palotát, melynek első kifestése is az ő birtoklásának idejére tehető. Még a XIX. század közepe előtt a Meszéna-család birtokába került, akik az 1950-es évek elején történt államosításig lakták. Emeleti termeit kivétel nélkül gazdag XVIII. századi al secco technikájú kifestés díszítette, melyet a XIX. században néhol klasszicista, néhol romantikus enyves technikájú díszítőfestéssel fedtek el. Kivételt képezett a díszterem, melyben mindössze két XX. századi enyves átfestés alatt Ovidius Metamorphoses című művének egy XVII. századi francia kiadásának metszetelőképei alapján festettek monochrom falképeket tárhattunk fel. Eredeti nyílászáróinak több mint fele fennmaradt, sőt két barokk konyhája is nagyrészt megőrizte eredeti kialakítását. Így e Csipkerózsika álmot alvó barokk palota szakszerű és műemléki értékeket kibontó, bemutató helyreállítása után akár különleges színfoltja is lehet a városnak.
A részvételért kamarai pont váltható.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Az előadás később megtekinthető lesz a FUGA Youtube csatornáján.