A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2023. 12. 16. szerda 18 h.
Borossay Katalin művészettörténész:
Nagy Krisztina felvétele |
A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2023. 12. 16. szerda 18 h.
Borossay Katalin művészettörténész:
Nagy Krisztina felvétele |
A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2023. 10. 25. szerda 18 h.
A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2023. szeptember 27. szerda 18 h.
A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2023. június. 15. csütörtök 18 h.
Kürtösi Brigitta restaurátor és Csáki Tamás művészettörténész:
A Kormány oldalán megjelent véleményezésre „a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről” szóló törvénytervezet.
A tervezet szerint „az állam tulajdonában álló, …kastélyok, kúriák, udvarházak… az e törvényben meghatározottak szerint adhatók ingyenesen tulajdonba vagy vagyonkezelésbe.” A véleményezés határideje június 2.
A tervezetből kiderül, hogy az érintett kastélyok, ingatlanok közé számít valamennyi, jelenleg, vagy korábban látogatható, a közelmúltban vagy régebben állami pénzből felújított, állami kezelésben lévő kastély, kúria, ezek kertjeivel, parkjaival és a bennük található gyűjteményekkel, műtárgyakkal együtt, az utóbbiakat az állam szintén a magántulajdonos gondjaira bízná.
A tervezet megítéléséhez hozzá tartozik a vele kapcsolatos kommunikáció. A miniszter saját feladatának elhanyagolásáról nyilatkozott, amikor tervezet kapcsán kijelentette, hogy az állam „nem jó gazdája” az állami tulajdonú műemlékeknek, és ezért látja indokoltnak az állami tulajdonú kastélyok ingyenes eladományozását. A felelős vezetői hozzáállás szerves része, hogyha az állami feladatellátás terén bármilyen strukturális hátrányt lát, azon fokozatos, stratégiai fejlesztéssel, kompetenciaépítéssel változtasson; vagy ha ezt nem tudja megvalósítani, mondjon le tisztségéről.
Az állam jó gazda szerepe kapcsán a szakági vezetőknek javasolt a hazai tapasztalatok, szakmai eredmények mellett a szomszédos és más európai országok gyakorlatával, így például a csehországi Nemzeti Műemléki Hivatal (Národní Památkovy Ústav) működésével, és a kezelésében levő jelentős műemlékállománnyal, az állami fenntartás, kezelés megoldásaival megismerkedni.
A törvénytervezet a közvagyon, ezen belül a legértékesebb kulturális javak elherdálását jelenti, amelyet csak visszautasítani lehet, véleményezésre nem alkalmas.
2023. június 2.
A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete vezetősége
Az E-Tervpályázatok felületén megjelent „a zsámbéki Öregtemplom és környezetének megújítását” célzó országos tervpályázati felhívás. A felhívás a szakmai előkészítő anyagokon alapul. A RÉKE vezetősége üdvözli az elvégzett szakmai előkészítő munkákat, és azt, hogy országos tervpályázatra kerül sor.
A szakmai előkészítést és a kiírást kormányhatározat előzte meg, mely állami támogatást biztosított erre a célra.
A kiírás tárgya „a zsámbéki Templom- és kolostoregyüttes épületeinek újra értelmezésével, kihasználhatóságával olyan komplex turisztikai épületegyüttes létrehozása, amely magába foglalja egy modern látogatóközpont felépítését, a templom rekonstrukcióját, és a premontrei rendház kialakítását.”
A „projekt fő célja, hogy a premontrei rendi életet és építészetet megtestesítő, egyben a legismertebb magyarországi romtemplom a középkori rendi építészethez méltó felépítményt és környezetet kapjon.”
Mindaz, ami a zsámbéki volt premontrei templomból és kolostorból ma áll, az eredeti építők és a megőrzésért eddig cselekvő elődök műve, amely kitüntetett tiszteletet érdemel. Műemléki szempontból a meglevő rommaradvány hordozza az igazi értéket, bármely hozzátétel csak másodlagos szerepet játszik. Úgy gondoljuk, hogy semmilyen újabb felépítmény nem lehet a meglevő, részben ép, részben töredékes épületrészeknél méltóbb a középkori rendi építészethez. A megmaradásnak (pusztulásnak) az a foka, amely a templomot az utóbbi háromszáz évben jellemzi, önmagában is a rom egyik legfontosabb történeti értéke. A hármas funkció: modern látogatóközpont, templom és rendház ugyanakkor érdemben nehezen összeegyeztethetőnek látszik a templom és kolostor együttesének történeti elrendezésével, amely egyetlen, kizárólagosan kolostori használatú zárt belső udvar, a kerengő köré rendeződött – félő, hogy a tervezett funkció túlterheli a helyszínt.
A kiírás szerint „fontos célként fogalmazódott meg az is, hogy a tervezett fejlesztéssel olyan egyedi turisztikai desztináció jöjjön létre, amely alkalmassá teszi a Zsámbéki-medencét arra, hogy hosszú távon Budapest középkori színterű turisztikai helyszíne legyen, amely hirdeti az Árpádház szellemi és kulturális örökségét, a magyarság keresztény gyökereit, annak egységességét, valamint európaiságát.” Úgy gondoljuk, hogy a templom- és kolostorrom ma is ilyen egyedi turisztikai helyszín, amely további hozzátétel nélkül is hitelesen közvetíti az itt megfogalmazott eszmeiséget.
A kiíró így fogalmaz: „A fizikai erózió, amely teszi tönkre az Öregtemplom romegyüttesét nehezen vehető észre. Napról-napra alig van változás, időtlen a rom, de egy-egy emberöltőnyi idő alatt jóvátehetetlenül pusztulnak el részei, részletei. És a fizikai pusztulás lelki és erkölcsi sérülés is egyúttal. Ennek a folyamatnak szeretne a Kiíró véget vetni, és ehhez keresi az építészeti eszközöket ebben a tervpályázatban.” A kiírás itt meglátásunk szerint az építészeti emlékekhez való kapcsolódásnak, a műemlékvédelem törekvéseinek félreértéséről tanúskodik. Az idő múlása elkerülhetetlen, az épületek, műemlékek állapota folyamatos, felelősségteljes gondozással, arányos, szükségszerű beavatkozásokkal, javításokkal tartandó fenn. Az idő nyomai, az anyag korának láthatósága, a pusztulás egyes változásai lehetővé teszik a történeti épületek által való emlékezést, az idő láthatóságát, érzékelhetőségét. Az eltelt idő nyomait semmiképpen nem tekinthetjük lelki, erkölcsi sérülésnek, sokkal inkább a megmaradás bizonyságának. Arra, hogy középkori templomromjaink meglevő állapotának konzerválása, környezetük rendezése tekinthető önmagában is jelentős kulturális és turisztikai értéknek, hazai kortárs jó példa a Rom Vándor Program – a program megközelítésmódját a zsámbéki premontrei templomrom kapcsán meg kellene ismerni, és meg kellene szívlelni a pályázat elbírálóinak és résztvevőinek.
A műemlék fenntartásához szükséges a megfelelő használat biztosítása, ugyanakkor a változtatásoknak, a műemlék önazonosságának megőrzése érdekében, a megalapozottan szükséges minimumra kell korlátozódni. Jelentős változtatásokat csak időbeli fokozatossággal, a funkcionális, műszaki megoldásokra vonatkozó visszacsatolások beiktatásával lenne indokolt véghez vinni – erre sajnos nem látunk utalást a kiírásban.
A kormányhatározat a támogatást a kormányzati kommunikációért felelős miniszter alá rendelte. Szerencsésebb lenne, ha a műemlékek megóvására külön, szakmai megalapozottsággal működő állami intézmény, és ahhoz rendelt külön, hosszabb távon kiszámítható költségvetési keret állna rendelkezésre. A kormányhatározattal egyszerre érkező, százszázalékos állami támogatások, melyek sokszor érdemi szervezeti-szakmai felkészülés nélkül helyi döntéshozók kizárólagos hatáskörébe kerülnek, több, a műemlékek szempontjából igen negatív eredményhez vezettek – ilyen a veszprémi székesegyház most lezajlott átalakítása és a diósgyőri vár állapota. Ezért határozottan javasoljuk, hogy az állami pénzből megvalósuló műemléki beavatkozások esetén a megvalósítás teljes folyamatát minden esetben érdemi, szoros állami szakmai felügyelet is kísérje. Az önálló, országos hatáskörű szakmai intézmény – mint például Csehországban a Nemzeti Műemléki Hivatal, Lengyelországban az Örökség Nemzeti Intézete, Ausztriában a Szövetségi Műemléki Hivatal – nélkül a műemlékek védelme Magyarországon sajnos továbbra is gyenge marad.
2023. június 1.
A RÉKE vezetősége
frissítve: 2023. június 7.
A RÉGI ÉPÜLETEK KUTATÓINAK EGYESÜLETE (RÉKE)
tisztelettel meghívja a
MODERNITÁS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETBEN
című konferenciára
Időpontja: 2023. május 19.
Helyszíne: FUGA Budapesti Építészeti Központ
1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5.
Program
A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2023. április 28. péntek 18 h.
A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2023. 03. 22. szerda 18 h.
A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2023.02.23. Csütörtök 18 h.
Az előadás Youtube linkje itt érhető el.
Az elmúlt bő évtizedben a műemlékek, a műemlékvédelem kapcsán újra és újra szempontként kerül elő Magyarországon a műemléki védelem kiterjedésének, a műemlékállomány nagyságának megítélése.
Hivatalos és nem hivatalos nyilatkozatokban érveltek úgy kormányzati szereplők, hogy a védelem köre túlságosan kiterjedt, amit elsősorban csökkenteni indokolt.
Ilyen érvelés kapcsolódott a műemléki besorolások átalakításához, a törlések könnyítéséhez, sőt, programmá emeléséhez, de tágabban indokként volt értelmezhető általában az intézményes műemlékvédelem kiiktatásával kapcsolatban is.
Erre elsősorban a területért felelős államtitkár, L. Simon László 2014 júniusában az MTI-nek adott nyilatkozata hozható példának, mely szerint „azt tervezzük, hogy a teljes magyar műemléki listát átnézzük, és ahol nincs szükség a védettség fenntartására, ott azt megszüntetjük. Sok olyan gazdasági épület, magtár, malom, gyárépület van, amelyek szépek és értékesek, de a műemléki kötöttségek miatt a tulajdonosoknak nem éri meg felújítani őket.”.
A felülvizsgálat célját rövidesen konkrétabban is megfogalmazta: „Nem ördögtől való […], hogy szűküljön a lista.” […] – majd konkrétan kimondja: „…sok az indokolatlanul védett épület.” (Laky Zoltán: A nagy műemlékrosta. Heti Válasz, 2014. augusztus 7., 44-46)
Ennek fényében még súlyosabb az a körülmény, hogy a hazai műemlékek száma lakosságarányosan valójában a legtöbb más európai országhoz képest igen alacsony.
A lenti diagram az ezer fő lakosra jutó egyedileg védett műemlék épületek számát mutatja Európa egyes országaiban. Ez a szám ki tudja fejezni, hogy egy ország milyen arányban tartja értékesnek, közérdekből megőrzendőnek, vagy éppen megmentendőnek saját (eltűnő, pusztuló, veszélyeztetett) építészeti környezetét.
A szisztematikus kutatásokon,felméréseken alapuló védetté nyilvánítás, mely, mint alaptevékenység, mindenhol az intézményes állami műemléki feladatellátás lényeges, elengedhetetlen része. Ausztriában például évről évre több százas nagyságrendű az előirányzott új védetté nyilvánítások száma (2012-2015 között évente 500 felett volt), és 2017-ben, a műemléki hivatal (Bundesdenkmalamt) állami ellenőrzésekor a védetté nyilvánítások számának a tervtől való elmaradását tették kritika tárgyává.
Hazánkban a műemlékké nyilvánítás 2012 óta lényegében leállt, így e téren Magyarország lemaradása csak tovább nőtt.
Rácz Miklós
A hivatkozásokkal ellátott teljes cikk a RÉKE 2022-es, „A védelem körei” című tanulmánykötetében jelent meg (szerk.: Bardoly István – Haris Andrea), amely digitális formában elérhető egyesületünk oldalán.
A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2023. január. 11. szerda 18 h.
Az előadás Youtube linkje itt érhető el.
Takács Ágoston régész: