Tállya temetői

  A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2023. 12. 16. szerda 18 h.

 Borossay Katalin művészettörténész:

Hol körülem bor terem, jó lesz ott pihennem!
Tállya temetői, sírépítményei és síremlékei

Nagy Krisztina felvétele

A MÉM MDK munkatársai – dr. Csejdy Júlia és Borossay Katalin művészettörténészek, Nagy Krisztina és F. Tóth Gábor fotósok és Szökrön Péter geodéta – a település műemléki topográfiai gyűjtőmunkájának utolsó részeként 2023 tavaszán kezdték meg Tállya négy sírkertjének, a római katolikus, a református, az evangélikus és a zsidó temetőnek a dokumentálását. Borossay Katalin előadásában a három keresztény temetőről, helyük, kiterjedésük történeti változásairól, a bennük álló sírkápolnákról, sírboltokról, síremlékekről, a tállyaiak evilági végső hajlékairól és emlékjeleiről lesz szó.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!


Belvárosi Plébániatemplom

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje
a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest, V., Petőfi S. u. 5.)
2023. november 30., csütörtök 18 h.


Derdák Éva festő-restaurátor– Papp Adrienn régész (BTM) – Sudár Balázs történész (BTM)
Középkori falfestés és feliratos török kori ajtó a pesti Belvárosi Plébániatemplomban


A pesti Belvárosi Plébániatemplom felújítása a 2010-es évek óta folyamatosan zajlik, minden esetben egy-egy kisebb részletének megújulásával. Idén a Jézus Szent Szíve-kápolnában folytak a munkálatok, amelyhez kapcsolódóan Derdák Évának lehetősége nyílt a kápolna falfestésének megkutatására. A kápolna kutatása során egyértelműen azonosításra kerültek az eredeti és a korábbi felújítások során cserélt boltozati- és nyílásrészletek. Nagy felületen kerültek felszínre a középkori festett falfelületek, amelyek a korábban, szintén általa feltárt színvilághoz jól illeszkednek. Nem várt újdonsággal szolgált a keleti és nyugati fal, amelyekben egy-egy nagyobb elfalazást talált. A nyugati falban egy nagyméretű középkori falfülke bontakozott ki, amelybe a török korban ajtónyílást vágtak. A török kori ajtó eredeti meszelési rétegén festett vagy karcolt arab betűs feliratok és egy ciprust ábrázoló rajz került elő. A nyílás elfalazása félig kibontásra került, amely során közel harminc faragott kő, főként a boltozati bordák kerültek elő. Ezeknek a felhasználásával a templom középkori hajójának boltozati rendszere is újra gondolásra került.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az előadás megtekinthető a FUGA Youtube csatornáján.

A kőszegi Szent Jakab-templom kutatása

 A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2023. 10. 25. szerda 18 h.


B. Benkhard Lilla – Mentényi Klára – Pap Ildikó Katalin – Simon Zsófia: A kőszegi Szent Jakab-templom régészeti feltárása és falkutatásának eddigi eredményei (2023)


A régóta több műszaki problémával is küzdő, középkori templomot az OMF kívülről 1964-1965-ben felújította. Korábban, az 1930-as években belső festést kapott, majd véletlenül előkerült falképeit restaurálást követően bemutatták, de alaposabb és szakszerű megfigyelésekre akkor és azóta sem volt lehetőség.   
A homlokzatok részleges kutatására 2022 nyarán került sor. Ugyanez év őszén az épület belsejében megkezdődtek a módszeres régészeti feltárások, amelyek az első pillanattól kezdve együtt folytak a szelvényekben láthatóvá váló falazatok, alapozások, járószintek, illetve egyéb épített részletek vizsgálatával. Már a munka elején, a barokk padok alól nagy mennyiségű, bontott középkori épületelem: ablakkáva, terrakotta borda, csigalépcső, stb. került elő. A még le nem zárt kutatásokkal fény derült a jezsuita (1678-1680), piarista (1801-1807), majd 19. századi, kisebb bencés rendi építkezések révén átformált, ma álló 15. századi templom előzményeire is, bár egyes kérdések még tisztázásra várnak.
A régészeti kutatás számos, gazdag melléklettel (ékszerek, öltözetek, stb.) rendelkező kora újkori temetkezést tárt fel. A szentély alatti nagyobb, illetve az eddig ismert családi kripták mellett két újabb, épített temetkezőhelyet sikerült megtalálni, ahonnan ugyancsak értékes maradványok és leletek kerültek elő.
Az előadás az épület régészeti kutatásait és az ezzel párhuzamosan folyó, az építészettörténeti összefüggéseket vizsgáló falkutatási munkák eddigi eredményeit ismerteti. A helyszíni munkákban a régészeti feltárást végző ArchaeoJedi kft. munkatársai mellett építész, restaurátor, művészettörténész, antropológus, geológus, aerobiológus és mikrobiológus szakemberek vettek részt.

A részvételért kamarai pont váltható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az előadás megtekinthető a FUGA Youtube csatornáján.

A kőszegi Jézus Szíve-templom cementdíszei és díszműbádogelemei

  A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2023. szeptember 27. szerda 18 h. 

 Pintér Bálint művészettörténész:
Anyaghasználat a dualizmus kori építészetben: a kőszegi Jézus Szíve-templom cementdíszei és díszműbádogelemei 



A lipcsei születésű Ludwig Schöne rendkívül impozáns, de jórészt még feltáratlan életművet hagyott hátra. Szakrális alkotásai közül – a tetőzet tagoltságában, a szobrászati elemek és a bádogdíszek változatosságában – kiemelkedik az 1892 és 1894 között felépült kőszegi Jézus Szíve-plébániatemplom. Az épület Schöne – nyolcszög alapú gúlasisakos középtoronnyal ellátott, mintás palatetővel és mázas cserepekkel fedett – gótizáló templomtípusába tartozik, amelyet főként előregyártott, illetve sorozatban előállított elemekkel díszített. 
A jelenleg zajló felújítási, rekonstrukciós munkálatok révén bepillantást nyerhetünk a korabeli építési gyakorlatba, a díszműbádogelemek és a homlokzatot díszítő cementáruk készítéstechnológiájába. Megismerhetjük a 19. századi üzemek működését, a különféle eszközöket és katalógusokat, továbbá információt nyerhetünk a kisebb feladatok elvégzésével megbízott vidéki kismesterek, például a kőszegi Petán Mátyás bádogosmester műhelytitkairól. 
A fennmaradt levéltári anyagok, illetve a díszítőelemek alapján bemutatásra kerülnek azok a – Schöne által kedvelt, de gyakran az építészettörténeti kutatások perifériáján elhelyezkedő – cégek, mint például a Julius Oherr& Wilhelm Stepnitz szobrász- és cementüzem, a Pittel& Brausewetter betonárugyár, valamint Heinrich Lefnär fém- és bádoggyára, amelyek termékei hozzájárultak a dualizmus kori épületek historizáló megjelenéséhez.

A részvételért kamarai pont váltható.

Az előadás megtekinthető a FUGA YouTube csatornáján.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Lajta Béla mozaikdíszű mauzóleumai

  A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2023. június. 15. csütörtök 18 h.

 Kürtösi Brigitta restaurátor és Csáki Tamás művészettörténész:

Lajta Béla mozaikdíszű mauzóleumai - Az építészeti innováció sérülékenysége

A Kozma utcai zsidó temető körítőfala mentén álló síremlékek és mauzóleumok sora egyedülálló építészeti együttes. A huszadik század első évtizedeiben Pesten temetkező zsidó nagypolgári családok funerális reprezentációja nem ritkán egészen extravagáns és a zsidó temetői hagyományoktól elütő alkotásokban öltött testet. A Kozma utcai falak mentén a kőfaragóipar termékei mellett a korszak vezető építészeinek tervei alapján nemes kőanyagokból emelt, elsőrendű mozaik-, kerámia- és díszműkovács-munkákkal díszített alkotások is megtalálhatók voltak. E gazdagon kiképzett sírépítmények a fenntartás hiányát és a vandalizmust már a holokausztot követő évtizedekben megsínylették, az együttes pusztulása azonban az utóbbi időben látványosan felgyorsult. 
A művészettörténeti és restaurátori szempontú előadás Lajta Béla nyolc Kozma utcai fali síremléke közül a szerkezet és anyaghasználat tekintetében leginkább kísérletező, ebből a sokszínű együttesből is kiemelkedő két alkotásra koncentrál: a vasbetonszerkezetű, kívül Zsolnay-pirogránittal burkolt, belül mozaikdíszes Schmidl- és Gries-mauzóleumra. Bár a temetőnek ezek az egyedüli műemléki védettséget élvező építményei, megőrzésük és restaurálásuk tervezése épp a komplex szerkezetből, a változatos anyaghasználatból adódóan rendkívül összetett.  A Schmidl-síremlék bő két évtizeddel ezelőtt ugyan szakszerűen restaurálásra is került; ma azonban úgy tűnik, pusztulásuk nehezen visszafordítható, megóvásuk érdekében mielőbbi beavatkozásokra lenne szükség.


Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Állásfoglalás a műemléki nemzeti kincsek eladományozásáról szóló törvénytervezetről

 A Kormány oldalán megjelent véleményezésre „a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről” szóló törvénytervezet. 

A tervezet szerint „az állam tulajdonában álló, …kastélyok, kúriák, udvarházak… az e törvényben meghatározottak szerint adhatók ingyenesen tulajdonba vagy vagyonkezelésbe.” A véleményezés határideje június 2.

A tervezetből kiderül, hogy az érintett kastélyok, ingatlanok közé számít valamennyi, jelenleg, vagy korábban látogatható, a közelmúltban vagy régebben állami pénzből felújított, állami kezelésben lévő kastély, kúria, ezek kertjeivel, parkjaival és a bennük található gyűjteményekkel, műtárgyakkal együtt, az utóbbiakat az állam szintén a magántulajdonos gondjaira bízná.

A tervezet megítéléséhez hozzá tartozik a vele kapcsolatos kommunikáció. A miniszter saját feladatának elhanyagolásáról nyilatkozott, amikor tervezet kapcsán kijelentette, hogy az állam „nem jó gazdája” az állami tulajdonú műemlékeknek, és ezért látja indokoltnak az állami tulajdonú kastélyok ingyenes eladományozását. A felelős vezetői hozzáállás szerves része, hogyha az állami feladatellátás terén bármilyen strukturális hátrányt lát, azon fokozatos, stratégiai fejlesztéssel, kompetenciaépítéssel változtasson; vagy ha ezt nem tudja megvalósítani, mondjon le tisztségéről. 

Az állam jó gazda szerepe kapcsán a szakági vezetőknek javasolt a hazai tapasztalatok, szakmai eredmények mellett a szomszédos és más európai országok gyakorlatával, így például a csehországi Nemzeti Műemléki Hivatal (Národní Památkovy Ústav) működésével, és a kezelésében levő jelentős műemlékállománnyal, az állami fenntartás, kezelés megoldásaival megismerkedni.

A törvénytervezet a közvagyon, ezen belül a legértékesebb kulturális javak elherdálását jelenti, amelyet csak visszautasítani lehet, véleményezésre nem alkalmas.

2023. június 2. 

A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete vezetősége

Állásfoglalás a zsámbéki templomrom megújításának tervpályázati felhívásáról

Az E-Tervpályázatok felületén megjelent „a zsámbéki Öregtemplom és környezetének megújítását” célzó országos tervpályázati felhívás. A felhívás a szakmai előkészítő anyagokon alapul. A RÉKE vezetősége üdvözli az elvégzett szakmai előkészítő munkákat, és azt, hogy országos tervpályázatra kerül sor.

A szakmai előkészítést és a kiírást kormányhatározat előzte meg, mely állami támogatást biztosított erre a célra.

A kiírás tárgya „a zsámbéki Templom- és kolostoregyüttes épületeinek újra értelmezésével, kihasználhatóságával olyan komplex turisztikai épületegyüttes létrehozása, amely magába foglalja egy modern látogatóközpont felépítését, a templom rekonstrukcióját, és a premontrei rendház kialakítását.

A „projekt fő célja, hogy a premontrei rendi életet és építészetet megtestesítő, egyben a legismertebb magyarországi romtemplom a középkori rendi építészethez méltó felépítményt és környezetet kapjon.

Mindaz, ami a zsámbéki volt premontrei templomból és kolostorból ma áll, az eredeti építők és a megőrzésért eddig cselekvő elődök műve, amely kitüntetett tiszteletet érdemel. Műemléki szempontból a meglevő rommaradvány hordozza az igazi értéket, bármely hozzátétel csak másodlagos szerepet játszik. Úgy gondoljuk, hogy semmilyen újabb felépítmény nem lehet a meglevő, részben ép, részben töredékes épületrészeknél méltóbb a középkori rendi építészethez. A megmaradásnak (pusztulásnak) az a foka, amely a templomot az utóbbi háromszáz évben jellemzi, önmagában is a rom egyik legfontosabb történeti értéke. A hármas funkció: modern látogatóközpont, templom és rendház ugyanakkor érdemben nehezen összeegyeztethetőnek látszik a templom és kolostor együttesének történeti elrendezésével, amely egyetlen, kizárólagosan kolostori használatú zárt belső udvar, a kerengő köré rendeződött – félő, hogy a tervezett funkció túlterheli a helyszínt.

A kiírás szerint „fontos célként fogalmazódott meg az is, hogy a tervezett fejlesztéssel olyan egyedi turisztikai desztináció jöjjön létre, amely alkalmassá teszi a Zsámbéki-medencét arra, hogy hosszú távon Budapest középkori színterű turisztikai helyszíne legyen, amely hirdeti az Árpádház szellemi és kulturális örökségét, a magyarság keresztény gyökereit, annak egységességét, valamint európaiságát.” Úgy gondoljuk, hogy a templom- és kolostorrom ma is ilyen egyedi turisztikai helyszín, amely további hozzátétel nélkül is hitelesen közvetíti az itt megfogalmazott eszmeiséget.

A kiíró így fogalmaz: „A fizikai erózió, amely teszi tönkre az Öregtemplom romegyüttesét nehezen vehető észre. Napról-napra alig van változás, időtlen a rom, de egy-egy emberöltőnyi idő alatt jóvátehetetlenül pusztulnak el részei, részletei. És a fizikai pusztulás lelki és erkölcsi sérülés is egyúttal. Ennek a folyamatnak szeretne a Kiíró véget vetni, és ehhez keresi az építészeti eszközöket ebben a tervpályázatban.” A kiírás itt meglátásunk szerint az építészeti emlékekhez való kapcsolódásnak, a műemlékvédelem törekvéseinek félreértéséről tanúskodik. Az idő múlása elkerülhetetlen, az épületek, műemlékek állapota folyamatos, felelősségteljes gondozással, arányos, szükségszerű beavatkozásokkal, javításokkal tartandó fenn. Az idő nyomai, az anyag korának láthatósága, a pusztulás egyes változásai lehetővé teszik a történeti épületek által való emlékezést, az idő láthatóságát, érzékelhetőségét. Az eltelt idő nyomait semmiképpen nem tekinthetjük lelki, erkölcsi sérülésnek, sokkal inkább a megmaradás bizonyságának. Arra, hogy középkori templomromjaink meglevő állapotának konzerválása, környezetük rendezése tekinthető önmagában is jelentős kulturális és turisztikai értéknek, hazai kortárs jó példa a Rom Vándor Program – a program megközelítésmódját a zsámbéki premontrei templomrom kapcsán meg kellene ismerni, és meg kellene szívlelni a pályázat elbírálóinak és résztvevőinek.

A műemlék fenntartásához szükséges a megfelelő használat biztosítása, ugyanakkor a változtatásoknak, a műemlék önazonosságának megőrzése érdekében, a megalapozottan szükséges minimumra kell korlátozódni. Jelentős változtatásokat csak időbeli fokozatossággal, a funkcionális, műszaki megoldásokra vonatkozó visszacsatolások beiktatásával lenne indokolt véghez vinni – erre sajnos nem látunk utalást a kiírásban.

A kormányhatározat a támogatást a kormányzati kommunikációért felelős miniszter alá rendelte. Szerencsésebb lenne, ha a műemlékek megóvására külön, szakmai megalapozottsággal működő állami intézmény, és ahhoz rendelt külön, hosszabb távon kiszámítható költségvetési keret állna rendelkezésre. A kormányhatározattal egyszerre érkező, százszázalékos állami támogatások, melyek sokszor érdemi szervezeti-szakmai felkészülés nélkül helyi döntéshozók kizárólagos hatáskörébe kerülnek, több, a műemlékek szempontjából igen negatív eredményhez vezettek – ilyen a veszprémi székesegyház most lezajlott átalakítása és a diósgyőri vár állapota. Ezért határozottan javasoljuk, hogy az állami pénzből megvalósuló műemléki beavatkozások esetén a megvalósítás teljes folyamatát minden esetben érdemi, szoros állami szakmai felügyelet is kísérje. Az önálló, országos hatáskörű szakmai intézmény – mint például Csehországban a Nemzeti Műemléki Hivatal, Lengyelországban az Örökség Nemzeti Intézete, Ausztriában a Szövetségi Műemléki Hivatal – nélkül a műemlékek védelme Magyarországon sajnos továbbra is gyenge marad.


2023. június 1.

                                                                                A RÉKE vezetősége

frissítve: 2023. június 7.

Konferencia - Modernitás műemléki környezetben

A RÉGI ÉPÜLETEK KUTATÓINAK EGYESÜLETE (RÉKE)
tisztelettel meghívja a
MODERNITÁS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETBEN
című konferenciára
Időpontja: 2023. május 19.
Helyszíne: FUGA Budapesti Építészeti Központ
1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5.
Program

9.30–10.00 u Regisztráció
10.00–13.00 u Levezető elnök: Németh Katalin
Köszöntő
Ferkai András: A múltat végképp eltörölni? Amikor a modern építészet szembesül a történelemmel
Dévényi Tamás: Öregek és fiatalok
Kávészünet
Lantos Edit: A magyar műemlékvédelem nyugati kapcsolódásai 1957–1968 között
Kovács Dániel: „Fiatalító beton-injekció” Radikális műemléki beavatkozások tervei a magyar modern fénykorában
Bujdosó Győző: Néhány gondolat a műemlékvédelem és a modern építészet társulásáról
13.00–14.00 u Ebédszünet
14.00–17.00 u Levezető elnök: Németh Katalin
Fehérvári Zoltán: „Válámi ván, dé ném az igázi”
Tárkányi Sándor: Modern foghíjbeépítések Sopron műemléki városszövetében
Rácz Miklós: A Velencei Karta mai megítélése és új fordításkritikája
Kávészünet
16.00–17.00 Kerekasztal beszélgetés
(Tervezett résztvevők: Branczik Márta, Hartmann Gergely, Fehérvári Zoltán)
A konferencia előzetes regisztrációhoz kötött, részvételét kérjük ezen a címen jelezze:
reke.egyesulet@yahoo.com
A konferencia időpontjára az ott elhangzó előadások összefoglalóját tartalmazó kiadvány jelenik meg.

A konferenciát az NKA támogatja.

A soproni Várkerület

  A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2023. április 28. péntek 18 h.


Tárkányi Sándor DLA építész: 
Kereskedő utca a vizesárok helyén? A soproni Várkerület belső ívén álló házak kiépülésének fejlődési folyamata



Sopron középkori hármas védmű rendszere a 18. század első felére elveszítette védelmi funkcióját, a városi tanács a falakat körülvevő vizesárkot feltöltötte, majd közterületet alakított ki a helyén. A 18. század elején először kis bódék jelentek meg a hajdani vízfelület peremén, majd keskeny telkeket tűztek ki, és az iparosok, kereskedők tulajdonába kerültek. 1766-ban már minden telek gazdára talált, és legtöbbjükre már földszintes, esetleg emeletes házat építettek.
Hogyan épült ki a soproni kereskedő utca, a Várkerület belső ívén álló házak sora a 19. század végéig az egykori vizesárokban, és hogyan változott a beépítés módja és sűrűsége, illetve magassága? A 2011 óta tartó, főként levéltári kutatás során a vizsgált 70 épülettel kapcsolatban a kutató több mint 180 darab engedély kérelmet dolgozott fel, az 1815 és 1944 közötti időszakból. Az egykori építési engedélyek alapján a beépítés folyamata, intenzitása és jellemző módja rekonstruálható. Az előadáson az építész korabeli tervrajzok, fotók, képeslapok és dokumentumok segítségével szemlélteti a kiépülés izgalmas folyamatát és kutatásának eredményeit.


A részvételért kamarai pont váltható.

Az előadás megtekinthető a FUGA YouTube csatornáján.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Lechner Ödön és Hauszmann Alajos öröksége

 A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2023. 03. 22. szerda 18 h.


Seidl Krisztián építész:
Építészek a századfordulón – Lechner Ödön és Hauszmann Alajos öröksége



 Lechner Ödön és Hauszmann Alajos két, hasonló gyökerekkel pályát kezdő egyéniség, akiket baráti viszony és közös tanulmányok jellemeztek, majd merőben ellentétes irányokba indultak. Lechner Ödön megkeresi a „magyar stílus” eredetét és formavilágát, Hauszmann Alajos pedig kiáll az addigi egyetemes építészeti értékek mellett, tökélyre fejlesztve azokat.
Első ránézésre a két alkotó munkásságuk és habitusuk szinte minden szegmensében különbözik, ám a részletekbe merülve számtalan párhuzam kapcsolja össze őket. Az egyik legerősebb kapocs közöttük a megszerzett tudás és eszme továbbadása, a láng őrzésének fontossága, a jövő generációinak felkarolása és kinevelése.
Seidl Krisztián végzős doktorandusz hallgató a Pécsi Tudományegyetem Breuer Marcell Doktori Iskolájában. Gyakorló építészként elméleti témakört választott doktori témának – a századforduló két kiemelkedő alkotójának egybevetését.


A részvételért kamarai pont váltható.

Az előadás később megtekinthető a FUGA YouTube csatornáján.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Lehetséges-e nemzeti építészet a historizmusban?

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2023.02.23. Csütörtök 18 h.

Az előadás Youtube linkje itt érhető el.

Papp Gábor György művészettörténész:
Lehetséges-e nemzeti építészet a historizmusban? Vázlat a nemzeti stílus megalkotására tett kísérletekről


Az építészeti historizmus alapvető jellemzője, hogy a közös európai építészet történeti formáit felhasználva alkot modern igényeket kielégítő, kortárs épületeket. A közös építészeti gondolkodás nem csak a közös nyelvet teremtette meg, hanem (különösen Közép-Európában) bázisát jelentette a nemzeti identitás(ok) építészeti megfogalmazásának. A 19. század középső harmadától kezdődően a történeti építészet helyi emlékeinek egyre bővülő csoportja vált a nemzeti identitást kifejező építészet forrásává. A kanonizált emlékekből kiindulva a század második felétől különböző (jobbára elméleti) kísérletek történtek a nemzeti építőstílus megalkotására. Az előadásban ezekből a kísérletekből (és ritka megvalósult példáikból) mutatok be néhányat, jelezve egyfelől az egyes közép-európai nemzetállamokban folyó hasonló törekvések párhuzamosságát, másfelől a historizmus horizontján belül mozgó nemzeti építőstílus-idea korlátait.

Kép: Quittner Zsigmond: Millenniumi kiállítás, Kereskedelem-, Pénz- és Hitelügyi pavilon. 1896. Klösz György felvétele. BFL.XV.19.d.1.10.019

Az előadás később megtekinthető a FUGA YouTube csatornáján, valamint a RÉKE facebook oldalán, és honlapján - http://epuletkutatas.blogspot.com

Az estért kamarai pont váltható. 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!


Az egyedi műemléki védettségek arányszámai Európában


 Az elmúlt bő évtizedben a műemlékek, a műemlékvédelem kapcsán újra és újra szempontként kerül elő Magyarországon a műemléki védelem kiterjedésének, a műemlékállomány nagyságának megítélése.

Hivatalos és nem hivatalos nyilatkozatokban érveltek úgy kormányzati szereplők, hogy a védelem köre túlságosan kiterjedt, amit elsősorban csökkenteni indokolt.

Ilyen érvelés kapcsolódott a műemléki besorolások átalakításához, a törlések könnyítéséhez, sőt,  programmá emeléséhez, de tágabban indokként volt értelmezhető általában az intézményes műemlékvédelem kiiktatásával kapcsolatban is. 

Erre elsősorban a területért felelős államtitkár, L. Simon László 2014 júniusában az MTI-nek adott nyilatkozata hozható példának, mely szerint „azt tervezzük, hogy a teljes magyar műemléki listát átnézzük, és ahol nincs szükség a védettség fenntartására, ott azt megszüntetjük. Sok olyan gazdasági épület, magtár, malom, gyárépület van, amelyek szépek és értékesek, de a műemléki kötöttségek miatt a tulajdonosoknak nem éri meg felújítani őket.”.

A felülvizsgálat célját rövidesen konkrétabban is megfogalmazta: „Nem ördögtől való […], hogy szűküljön a lista.” […] – majd konkrétan kimondja: „…sok az indokolatlanul védett épület.”  (Laky Zoltán: A nagy műemlékrosta. Heti Válasz, 2014. augusztus 7., 44-46)

Ennek fényében még súlyosabb az a körülmény, hogy a hazai műemlékek száma lakosságarányosan valójában a legtöbb más európai országhoz képest igen alacsony.

A lenti diagram az ezer fő lakosra jutó egyedileg védett műemlék épületek számát mutatja Európa egyes országaiban. Ez a szám ki tudja fejezni, hogy egy ország milyen arányban tartja értékesnek, közérdekből megőrzendőnek, vagy éppen megmentendőnek saját (eltűnő, pusztuló, veszélyeztetett) építészeti környezetét.

A szisztematikus kutatásokon,felméréseken alapuló védetté nyilvánítás, mely, mint alaptevékenység, mindenhol az intézményes állami műemléki feladatellátás lényeges, elengedhetetlen része. Ausztriában például évről évre több százas nagyságrendű az előirányzott új védetté nyilvánítások száma (2012-2015 között évente 500 felett volt), és 2017-ben, a műemléki hivatal (Bundesdenkmalamt) állami ellenőrzésekor a védetté nyilvánítások számának a tervtől való elmaradását tették kritika tárgyává. 

Hazánkban a műemlékké nyilvánítás 2012 óta lényegében leállt, így e téren Magyarország lemaradása csak tovább nőtt.




Rácz Miklós

A hivatkozásokkal ellátott teljes cikk a RÉKE 2022-es, „A védelem körei” című tanulmánykötetében jelent meg (szerk.: Bardoly István – Haris Andrea), amely digitális formában elérhető egyesületünk oldalán.


Tihanyi altemplom

  A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2023. január. 11. szerda 18 h.

Az előadás Youtube linkje itt érhető el.

 Takács Ágoston régész:

Régészeti kutatások a tihanyi altemplomban


Az előadás élőben látható a FUGA YouTube csatornáján, valamint később a RÉKE honlapján - http://epuletkutatas.blogspot.com

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!