Problémás törvénytervezet a műemlékvédelemről

Egyesületünk szakmai állásfoglalása nyomán készült elemző cikk jelent meg a Magyar Hang június 19-ei számában.
"A nagyszabású, reprezentatív beruházásokon túl erősen korlátozott források állnak rendelkezésre műemlék-felújításra: a több, mint tízezer műemlék közül évente körülbelül 50 épület helyrehozatalára nyújt támogatást a Nemzeti Kulturális Alap, általában néhány millió forintot. 2020 tavaszán 167 millió forintos kerettel terveztek."
"...szakmailag nem indokolható, hogy lazítsanak a műemlékvédelem szabályain. A magyar állomány már így sem nagy: Ausztriában és Csehországban is körülbelül 40 ezer műemléket tartanak nyilván, míg Magyarországon a törvényjavaslat szerint mindössze 15 ezret."

Csatlakozás az ICOMOS MNB állásfoglalásához

Egyesületünk osztja az ICOMOS MNB közzétett véleményét a tervezett tatai szállodafejlesztéssel kapcsolatban, a természeti és kultúrtájat nagy mértékben károsító beruházás azonnali leállítását kérjük a döntéshozóktól.

"Az ICOMOS a műemlékvédelem nemzetközi szakmai civil szervezete. Magyar Nemzeti Bizottságának feladata azoknak a nemzetközileg elfogadott és elvárt követelményeknek a képviselete, amelyek lehetővé teszik értékeink hiteles megőrzését. Itthon egyik feladata, hogy segítse értékeink megőrzését annak érdekében, hogy az utánunk jövő generációk is megismerhessék kulturális örökségüket.

Ezért fogadtuk megdöbbenéssel annak az idegenforgalmi fejlesztésnek nevezett, túlméretezett, szállodaépítési programnak a hírét, amely megvalósulásával Tata történeti településképében helyrehozhatatlan súlyos kárt okozna! A táji-, természeti környezet és a barokk történeti település összefonódásának legkiválóbb példája Tata. Az Öreg-tó vízfelülete, a tó tengelyében megjelenő vár látványa, az Esterházy kastély és parkja, a korábbi Schweizerei helyére épült műemlék Lóistálló és természeti környezete, a vízimalmok sora és a történeti kertként elsők között védett Cseke-tó partján fekvő Angol-kert egy nagy egységbe szervezett összefüggővé komponált páratlan táji-, történeti együttest alkot. Ez az egész tájjal összhangban megjelenő együttes és a történeti település összefonódása olyan kimagasló európai kultúrtörténeti érték, ami méltán hozott hírnevet és elismerést városának.

 A több száz év alatt folyamatosan őrzött tájképi értékeknek védelme eddig minden tatai településfejlesztési program megkérdőjelezhetetlen alapja volt. Nem véletlen, hogy minden korábbi kor városvezetése értőn és féltve vigyázta fejlesztései során ezt a Tatának rangot adó különös értéket alkotó történelmi arculatot. A látványosan együtt élő történeti táj és a benne megjelenő építészeti elemek összefüggő harmonikus rendszert alkotnak. Ennek egyik fontos és meghatározó eleme a Lóistálló és ligetes környezete. Ezt tenné tönkre a helyhez méltatlan gigantikus szállodaépítés. Az egyensúlyban lévő természeti,- és műemléki környezettől erősen elüt a tervként bemutatott épület - tömege, kiterjedtsége és megjelenése révén nem csak a környezetben lévő műemlékekhez képest aránytalan építmény, hanem Tata városának kialakult léptékétől és beépítési rendjétől is teljesen idegen. Megvalósulása esetén Tata legfőbb értékében keletkeznek visszafordíthatatlan károk, a mai város saját történeti értékét semmisítené meg!

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága határozottan kiáll Tata épített-, és táji értékeinek védelme mellett, ezért az Öreg-tó partjára tervezett aránytalan, a helytől és környezetétől elütő tömegű és formavilágú tóparti szállodai beruházás előkészítésének - tervezésének azonnali leállítására szólít fel és a káros építés megakadályozását kéri Tatáért felelősséget érző minden döntéshozótól!"

https://epiteszforum.hu/az-icomos-is-allast-foglalt-a-tatai-szallodafejlesztes-ugyeben

Közlemény

a kulturális örökség védelmét érintő módosításokat tárgyaló T/10736 számú törvényjavaslatról

 

A Kormány T/10736 számú törvényjavaslatának általános vitája 2020 június 3-án zajlott a Parlamentben. A kulturális örökség védelméről szóló LXIV. törvény módosítása más törvények és jogszabályok (Budapest és az agglomeráció, kiemelt beruházások, filmszakmai kérdések) módosításával együtt került a T. Ház elé. 

A törvénymódosítással kapcsolatos, a társadalmi részvételre vonatkozó előírás betartása a javaslat benyújtása előtt elmaradt, így a szakmai vagy civil szervezetek nem tudták véleményüket kifejteni a rendkívül nagy horderejű, a műemlékvédelem alapkritériumait megváltoztató, és – véleményünk szerint – jelentős részben káros, szakmaiatlan irányba változtató javaslatról. 

A módosító javaslat legproblémásabb eleme az új műemléki kategóriák bevezetése, mind elnevezésükben, mind a rájuk vonatkozó védelem formájában. A műemlékeket két kategóriába kívánja sorolni: „kiemelt műemlék” és a „nem kiemelt műemlék”. A „nem” jelzővel ellátott műemlék olyan, nyelvtanilag is hangsúlyozott, negatív fogalom, amellyel annak értékes voltát tagadjuk, hazánk épített örökségének egy csoportját lefokozzuk. A javaslat általános indoklása szerint hazánkban 15.000 egyedileg védett műemlék van – ezzel szemben a ténylegesen védett emlékek száma 11.000 körül van. (Összehasonlításul: Ausztriában kb. 40.000 műemléket tartanak nyilván.) Ezen műemlékek köréből kíván a javaslat, mintegy 3000-et kiemelni („kiemelt műemlék”), a többi sorsát egy a későbbiekben szabályozásra kerülő „Értékmeghatározó szakértői vizsgálattól” téve függővé, melyben a továbbiakban tételesen kellene meghatározni az épület látszó értékeit és indokolni műemléki kategóriába sorolását vagy törlését. Azon értékekét, melyek a műemlékek szerves és mindig is egységben kezelendő részei, lehetővé téve ezáltal le- és elválasztásukat a műemlékről, valamint teljesen megfeledkezve az állandóan meglévő rejtett, kutatás révén feltárulkozó részleteikről. 

A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete a módosító javaslat legproblémásabb kérdésköreire és kifejezéseire módosító indítványt dolgozott ki, melyet igyekszik eljuttatni a módosító indítványok benyújtására jogosult képviselőknek. A tervezet számos, valóban orvoslásra váró problémát kíván megoldani, de hibás szakmai alapvetésekből indul ki, nem csak hazánk műemlékvédelmi gyakorlatával, de az európai gyakorlattal és a nemzetközi ajánlásokkal is ellentétes megoldásokat javasol, veszélyeztetve műemlékeink jövőjét.

Budapest, 2020. június 5.

Régi Épületek Kutatónak Egyesülete