Vár és kastély Körmenden

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2017. 12. 11. hétfő 18 h.

Koppány András régész:
Kettő az egyben, vár és kastély Körmenden

2017 őszén került sor a körmendi Batthyány kastély külső homlokzatainak falkutatására, amelynek hátterét az elmúlt évtizedben végzett korábbi - mind a levéltári, mind a helyszíni - kutatásokat adják. A falkutatás során a feltáruló architektúrák kiterjedésének ismeretében fokozatosan bontottuk ki, tártuk fel az egymásra rakódó építés- átépítéstörténeti felületeket, beleértve a legutóbbi, majd ötven éves helyreállítás korszakát is. A kutatás során fontos módszertani elvnek szántuk, egyrészt tanúfelületek meghagyását, másrészt a feltáruló nagy felületben megmaradt történeti vakolatarchitektúrák megtartását még akkor is ha az egyben korlátozta az adott réteg alatt fekvő korábbi struktúrák megismerését. Így jutottunk el az 1960-as évek végi helyreállítástól kronologikusan visszafelé a 15. századi várig.
A beszámoló során egy munkaközi kutatási állapotot kívánunk felvázolni, amelynek során röviden kitérnénk a főépület közvetlen környezetének kutatására is.

Kutatók: Koppány András - Galamb Zsuzsanna - Hegyi Dóra - Nádai Zsófia - M. Bán Beatrix - Klagyivik Mária és Zelei Tímea)

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A kőszegi Szent Sír-építmény - rekonstrukciós kísérlet

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2017. 11. 27. hétfő 18 h.

 Haris Andrea művészettörténész :
A kőszegi Kálvária Szent Sír-építményének rekonstrukciós kísérlete

A műemlékes munkában egyre ritkábban adatik meg, hogy a kutatók nagy, különleges felfedezést tegyenek. A topográfia aprólékos munkája pedig sohasem kecsegtetett ezzel az eredménnyel, azonban a kőszegi topográfia idén nyáron mégis eredményezett egy „nagy, különleges felfedezést”, ami nem csak nagyon különleges, hanem méretében is nagyon-nagy. Egy sötét raktárból, elfeledett barokk építményt sikerült − néhány órára − a napvilágra hozni és ez alatt igyekeztünk azonosítani, összeállítani egyes rétegeit. A teljes építmény felállítására a technikai feltételek hiánya, valamint az eltűnt és továbbra is azonosítatlan darabok miatt nem volt lehetőség, de az egyes rétegek, elemek, szobrok stb. már elég jól körvonalazták az építmény szerkezetét, nem várt összetettségét, mind a formákban, mind az alkalmazott anyagokban, mind pedig a technikai megoldásokban. 

   A kőszegi Kálvária templomát a jezsuiták építették az 1720-as években és feltételezzük, hogy már az épület tervezése is azzal a koncepcióval történt, hogy szentélyében minden húsvétkor egy hatalmas, az egész szentélyt hosszában, szélességében és magasságában betöltő efemer építményt helyezzenek el. Az építmény elemeiben, többek között, a barokk színpad technika díszletképeinek és a castrum doloris-ok baldachinjainak előképét is fel lehet fedezni. 

   A legalább száz elemből álló Szent Sír építménye a magyar emlékanyagban teljesen egyedülálló, és eddig hasonló típusú alkotást nem került a látókörünkbe a nemzetközi anyagból sem.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő levele

2017. október 20.
Tisztelt Képviselő Úr,

mellékelten elküldöm a magyar műemlékvédelem fölszámolásával kapcsolatos nyílt levelünket, tájékoztatásként, s abban a reményben, hogy fölfedezi a műemlékvédelemmel kapcsolatos eljárás párhuzamosságát a természetvédelemmel szemben elkövetett kormányzati intézkedésekkel.

tisztelettel üdvözlöm

Dávid Ferenc, a Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete elnöke


2017. október 24.
Tisztelt Dávid Úr!

Köszönöm szépen a levelét.Teljesen egyetértek, a folyamat, az eszközök, a célok és az eredmény nagyon hasonló a műemlékvédelmi és a környezet/természetvédelmi intézményrendszer lerombolásánál. A cél minden külső korlát, akadály lebontása kevesek könyörtelen üzleti érdekeinek érvényesítése útjából. Az eredmény pedig a természeti és épített örökségünk elherdálása. Elképesztően szomorú. Minden tiszteletem a küzdelmüké és az utolsó utáni pillanatokban is megtett erőfeszítéseiké, hogy felhívják erre valahogy a figyelmet. Még akkor is, ha tudom, hogy mennyi figyelem jut most ilyen "marginális" ügyekre. :-(
Ha valamilyen módon tudom segíteni az ügyüket, kérem jelezzék!
Üdvözlettel:

Jávor Benedek

A geszti kastély

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2017. 010. 30. hétfő 18 h.

 Galamb Zsuzsanna és Jankovics Norbert művészettörténészek:
A kúriából növesztett kastély
Beszámoló a geszti egykori Tisza uradalom központi épületeinek falkutatásáról

A hazai barokk kastélyépítészet emlékeinek építéstörténete általában tisztázott, a legtöbb épületet pedig valamilyen kutatás is érintette. A geszti Tisza-kastély, a hozzá köthető fontos személyiségek, 18. századi eredete, és 19. századi részletei ellenére sem került korábban a szaktudományok érdeklődésének homlokterébe egészen a közelmúltig, ebben a kastély szerényebb méretei, és a nagyobb városoktól való nagy távolsága is közrejátszhatott.
A Nemzeti Kastélyprogram keretében 2015 és 2017 között az Építéstörténeti dokumentáció elkészítésétől a helyszíni kutatásig jutottunk, nem csak a kastély építéstörténetét tisztázva, de a környezetében lévő épületek főépülethez való egykori viszonyát is feltárva. Előadásunkban első alkalommal adjuk közre a kutatás folyamatát, és főbb eredményeit.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Egy másik Lechner?

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2017. 09. 25. hétfő 18 h.

Fehérvári Zoltán művészettörténész:
A Balettintézet. 
Egy másik Lechner, akit nem ismerünk

 Az Andrássy út 25. alatti Lechner-épületet leginkább mindenki csak úgy ismeri, hogy a Balettintézet, vagy esetleg Dreschler-(Krúdy nyomán Drexler) palota, eredeti építtetője már rég kikopott a köztudatból. A Lechner szakirodalom sem tudott eddig sokat kezdeni az épülettel, sommásan elintézik, hogy Lechner korai műveinek legnagyobb szabású, egyben annak a korszaknak lezáró darabja. A legfontosabb egyik toposz Lechnerrel kapcsolatban a védjegyévé vált Zsolnay kerámia díszítés alkalmazása. Itt azonban nem használta fel, miért nincs? Mi van helyette, és miért nem  használta ezt az új anyagot később? A kérdések alapjaiban érintik Lechner építészeti stílusteremtéssel kapcsolatos útkeresését. Ennek az épületnek a kísérleti szerepe ugyanúgy kikopott a köztudatból, mint az eredeti építtető, ezt próbáljuk meg visszaemelni a Lechner-kutatásba.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Síremlékek

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2017. 06. 19. hétfő 18 h.

 Prakfalvi Endre művészettörténész:
Mindenkinek kell egy ház – egy utolsó ház

Egyforma lesz ott a szegény és gazdag (Jób 3.19)

Két sírkápolna a történelmi veszprémi egyházmegyében: Békás és Szőlőskislak. Prológus; a Kozma utcai különleges ikonográfiai sajátosságokat mutató Brüll- síremlék váratlan kutatásának feladata vezetett el a címbeli helyszínekre, téves premissza nyomán. Békáson ugyan egy szerényebb kvalitású, de hiteles Ybl-művet fedeztünk fel, melyet eleddig az oeuvre-ben nem tartottak számon. Dél-Somogyban egy romos emlék kevéssé ismert alkotóját azonosítottuk, a pontos datálás pedig érdekes konzekvenciákat is rejt. Kutatásmódszetani szempontból tapasztalat gazdag teret a „kis”emlékek búvárlása, még nyilvántartandó műemléki érték felfedezését is eredményezheti.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A kőszegi Chernel-ház története

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2017. 05. 15. hétfő 18 h.

B. Benkhard Lilla régész – Mentényi Klára művészettörténész:
A kőszegi Chernel-ház története 

Az előadás a Chernel család egyik tudós tagjáról, a történész Kálmánról elnevezett utcában álló városi palota (Chernel utca 10.) hosszú életét mutatja be elsősorban a helyszíni kutatási eredményekre, valamint figyelemreméltó tulajdonosaikról szóló írott forrásokra támaszkodva.  A telek története az épületbe foglalt városfal szakaszokkal a 14. század elejéig nyúlik vissza.  A 16. században már lakóházak álltak rajta. Az épület jelenlegi formáját a 18. század második felében kapta, de a 19. században is jelentős átalakításokat, bővítéseket végeztek rajta. Reményeink szerint igényes felújítás vár rá. 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A Római Magyar Akadémia épülete 2.

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti
Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.)

2017. 04. 24. hétfő 18 h.

Klaniczay Péter építész:
Miért is érdekes nekünk egy palota Rómában?
2. rész
A Római Magyar Akadémia, a Palazzo Falconieri
a XIX. század végétől. Részletek a palota építési fázisaiból

Az előadás első részében eljutottunk a XVI. századi egykori palota többszöri átalakítása után a palotát megszerző Falconieri család általi jelentős bővítéshez, amelyet Borromini tervezett. Ezt követően csak kisebb átalakítások készültek hosszú időn át, s a palazzo mellett felépült a palazzetto a XVIII. században, amely a család birtokában levő jelentős gyűjtemények elhelyezésére is szolgált. A számos híres személy által lakott épületegyüttes a XIX. század végét szinte üresen, leromlott állapotban érte meg. A palota tulajdonosai leszármazottak híján a palotát anyagi és városrendezési okok miatt eladták, de közben a várossal szemben évtizedes pereskedés is volt. Az új tulajdonos, Luigi Medici del Vascello jelentősen átalakíttatta az épületet, de fenntartási nehézségek miatt a '20-as évekre már számos bérlő lakta. A palota értékesítése is felmerült és ezt kihasználva, szerencsés diplomáciai manőverek folytán az együttes magyar tulajdonba került. Gerevich Tibor, a klebelsbergi kultúrpolitika egyik fő ideológusa segítségével létrejött a Reale Accademia d’Ungheria. Az épületet felújították, a melléképületet művészházzá alakították és évtizedeken keresztül a magyar kultúra egyik külföldi bástyájának számított. Közbeszólt viszont a háború és azt követően már másképp alakultak a dolgok. A palota állaga a 70-es évekre leromlott és több évig tartó helyreállításon és szerkezeti megerősítésen esett át. 2003 és 2010 között is jelentős felújítások zajlottak az épületen.
A Palota kilenc évtizede van magyar tulajdonban.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A Római Magyar Akadémia épülete

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2017. 03. 27. hétfő 18 h.

Klaniczay Péter építész:
Miért is érdekes nekünk egy palota Rómában?
A Római Magyar Akadémia, a palazzo Falconieri
építészeti és művészettörténeti bemutatása. Részletek a palota építési fázisaiból

A palota XV-XVI. századi története körül még sok a bizonytalanság, többször gazdát cserélt a XVI. század közepéig és akkori tulajdonosai, a Falconieri család Borrominit bízta meg a palota bővítésével és átalakításával. A következő 300 év alatt csak kisebb munkák folytak rajta. A XIX. század végén a család kihalt és az örökösök anyagi és városrendezési okok miatt eladták, de közben a várossal szemben évtizedes pereskedés is volt. Az új tulajdonos, Luigi Medici del Vascello jelentősen átalakíttatta az épületet. A hatalmas értékű palotát a fenntartási nehézségek miatt a 20-as évekre már számos bérlő lakta. A palota értékesítése is felmerült és ezt kihasználva, szerencsés diplomáciai manőverek folytán az együttes magyar tulajdonba került. Gerevich Tibor a klebelsbergi kultúrpolitika egyik fő ideológusa segítségével létrejött a Reale Accademia d’Ungheria. Az épületet felújították, a melléképületet művészházzá alakították és évtizedeken keresztül a magyar kultúra egyik külföldi bástyájának számított. Közbeszólt viszont a háború és azt követően már másképp alakultak a dolgok. A palota állaga leromlott, majd a 70-es években és a legutóbbi évtizedben is jelentősen felújították.       A Palota kilenc évtizede van magyar tulajdonban. Pillantsunk bele izgalmas múltjába! 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Fortuna u. 3.

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2017. 02. 27. hétfő 18 h.

Hild Csorba Bernadett, Erdélyi Erika építészek előadásában:
Mit rejteget a Pest-Buda – Fortuna utca 3.
(kutató: Csomortány Levente, Gömöri Judit)

fotó: Bujnovszky Tamás

A budavári Pest-Buda étterem felett, az emeleti lakások átalakításával és a barokk fedélszék látványos beépítésével nyitott meg az apró kis hotel. Az építés közbeni megfigyelések, kutatások során számos olyan kisebb-nagyobb összefüggést volt lehetőségünk megismerni, melyek ismét eltakarásra kerültek.  Az előadás keretében sor kerül a ma már nem látható részletek és nem látogatható területek bemutatására.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Kalocsai tükörkabinet

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2017. 01. 23. hétfő 18 h.

 Velledits Lajos restaurátor művész :
Mese az új Melizináról
(A kalocsai érseki palota tükörkabinetje)

A XVIII. század német bútorasztalos műhelyei közül magasan kiemelkedett a Roentgen manufaktúra, amely két generáción át luxus bútorokat és berendezéseket gyártott. Megrendelőik között elsősorban Európa királyi és fejedelmi udvarai szerepeltek. A kalocsai berendezés restaurálása során figyeltünk fel az asztalos technikák és motívumok sajátosságaira, amelyek egyértelműen bizonyították, hogy a tükörkabinet berendezését Patachich Ádám a Roentgen műhellyel készítette és a mennyezeti képet pedig Maulbertsch-csel festette meg.
A restaurálás technikai részletei mellett szeretném bemutatni ennek a manufaktúrának a sajátos arculatát, üzletpolitikáját és fogadtatást a német szellemi életben.
2014 ősze óta kisebb javításokat végeznek. Az ezekhez kapcsolódó kisebb ásatás, levéltári- és történeti forráskutatás a templom történetének szinte minden időszakáról, mozzanatáról feltárt új tényeket, részleteket.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!