Szolidaritási nyilatkozat

A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete vezetősége szolidaritását fejezi ki a kiállása miatt állásából elbocsátott Bátonyi Péter köztisztviselővel, műemléki referenssel. A döntések szakmaiságát veszélyeztető bármely körülménnyel kapcsolatban a köztisztviselő köteles fellépni hivatalos úton, de ennek eredménytelensége esetén akár a nyilvánosság előtt is.

Álláspontunk szerint a közigazgatási döntések szakszerűségét és függetlenségét elsősorban a legszélesebb körű és legteljesebb szakmai információkon, nyilvános szempontrendszeren alapuló, átláthatóan működő, politikai befolyásolástól mentes köztisztviselői – kormánytisztviselői – és testületi munka önállósága garantálhatja.

Ennek érdekében más országokhoz hasonlóan, és a 2012 előtti magyarországi helyzetnek megfelelően, a műemlékvédelmi szakmai struktúrával rendelkező önálló  intézmény lenne az alkalmas közigazgatási forma.

A műemlékek méltó közcélú megőrzését csak az biztosíthatja, ha az állami intézmények minden egyes műemléki értékkel kapcsolatban a műemlékvédelem szempontjai szerint járnak el. Nem megengedhető, hogy a műemlékek a megőrzés szempontjait felülírva magánérdekeknek és gazdasági érdekeknek rendelődjenek alá, melynek a közelmúltban újra és újra előforduló sajnálatos példáira a RÉKE már több esetben felhívta a figyelmet.

Az építészet mesterei - Pákei Lajos

 A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2024. 11. 21. csütörtök 18 h.

Könyvbemutató 
Pákei Lajos (1853-1921)
Szerkesztette: Gy. Dávid Gyula



A kötetet Sisa József művészettörténész ismerteti a jelenlévő szerzőkkel közreműködve.

  Pákei Lajos Kolozsváron született. Budapesten, Münchenben majd Bécsben véglegesített építészi tanulmányai után, pályáját szintén Kolozsváron kezdi, mint szülővárosa főmérnöke. Építésztervezői hivatása mellett az iparoktatás és iparmúzeum-szervezés terén is elkötelezte magát, mint tanár és előadó, majd mint a kolozsvári Iparmúzeum igazgatója. Az ő tervei szerint készült Fadrusz János kolozsvári Mátyás király szobrának talapzata, s a szülőházon elhelyezett emléktábla is. Tervei nyomán számos intézményi és magáncélú épületet emeltek Kolozsváron, főúri lakokat, villákat Erdély-szerte. Pákeit megannyi templomtervezése révén az unitárius liturgia által igényelt centrális térszervezés erdélyi úttörőjeként tartjuk számon, s Erdély nagyjait idézik az általa tervezett emlékhelyek, köztük több, a Házsongárdi temetőben található síremlék. A békeidőbeli kolozsvári városkép kialakítása mellett a kincses város múltjának a megismertetésében is sokat köszönhetünk neki; kolozsvári műemlékfelmérései, az általa megőrzött épületelemek a magyar reneszánsz művészet kutatásának mai napig értékes dokumentumegyüttese.
Az elmúlt esztendők kutatásainak, az erdélyi műemlékkutatás ismert jeleseinek és melléjük felzárkózott fiataljainak köszönhetően napjainkra Pákei Lajos építész neve és munkássága végre a helyi köztudatban is összefonódni látszik szülővárosával, Kolozsvárral. Jelen kötet azonban a monográfiasorozat átfogó lehetőségeinek segítségével emeli ki a lokális érdeklődés szűkre méretezett keretei közül az életmű egy-egy szegmensét, tárja azokat a teljes magyar építészettörténet iránt érdeklődők elé, bőséggel illusztrálva az örökségbe kapott hagyatékot őrző megannyi gyűjtemény gazdag anyagából.

Az előadás megtekinthető a FUGA Budapesti Építészeti Központ Youtube csatornáján.


A részvételért kamarai pont váltható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!