A visegrádi ferences templom mesterei

 A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2025. 01. 30. csütörtök 18 h.

Buzás Gergely régész-művészettörténész
A visegrádi ferences templom mesterei

 A visegrádi királyi palota mellett, az Anjou-kori Szent György kápolna helyén 1425-ben Zsigmond király alapította meg az obszerváns ferencesek kolostorát. Az 1473-1513 között átépített ferences kolostor a török háborúk idején, a 16-17. században pusztult el. A kolostor kerengője és templomának néhány részlete már az 1980-as években előkerült és a két kerengőudvar feltárása az 1990-2010-es évek között történt meg.

Az ásatások során sikerült feltárni a kolostor Mátyás-kori gazdasági udvarában egy kovácsműhely és egy kőfaragószín maradványait, amelyeket a kolostor és a palota Mátyás-kori építkezései során használtak. Ez alátámasztotta azt a korábbi feltételezést, hogy a kolostor és palota Mátyás-kori építkezésein dolgozó későgótikus kőfaragóműhely vezetője egy ferences építész lehetett, feltehetően az a János testvér, akit Mátyás 1490-ben Visegrádról Kolozsvárra küldött az ottani obszerváns ferences kolostor építésének irányítására.

A kolostortemplom feltárására csak 2024-ben került sor. A munka során a templom későgótikus boltozatából több mint száz darab kőfaragványt találtunk és ennek alapján rekonstruálni lehetett a templomhajó egyszerű keresztboltozatát és a templomszentély térgörbe bordás hálóboltozatát. A kőfaragványok 3D felmérését a „Mensor 3D” nevű cég végezte el Fehér András vezetésével. A boltozat rekonstrukciót Szőke Balázs készítette el.

A szentélyboltozat bordáin több más jel mellett előkerültek Anton Pilgram kőfaragójegyei is, aki itt  még az 1490-es években, fiatal kőfaragóként dolgozhatott egy bécsi építőmester irányítása alatt.

A boltozat elkészülte után már II. Ulászló állíttatta fel a templom szentélyében a reneszánsz főoltárt, amelynek márványszobrait még Mátyás király rendelte meg Firenzében Benedetto da Maianotól. Az oltár több szobortöredéke is előkerült az ásatás során.

A részvételért kamarai pont váltható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Szolidaritási nyilatkozat

A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete vezetősége szolidaritását fejezi ki a kiállása miatt állásából elbocsátott Bátonyi Péter köztisztviselővel, műemléki referenssel. A döntések szakmaiságát veszélyeztető bármely körülménnyel kapcsolatban a köztisztviselő köteles fellépni hivatalos úton, de ennek eredménytelensége esetén akár a nyilvánosság előtt is.

Álláspontunk szerint a közigazgatási döntések szakszerűségét és függetlenségét elsősorban a legszélesebb körű és legteljesebb szakmai információkon, nyilvános szempontrendszeren alapuló, átláthatóan működő, politikai befolyásolástól mentes köztisztviselői – kormánytisztviselői – és testületi munka önállósága garantálhatja.

Ennek érdekében más országokhoz hasonlóan, és a 2012 előtti magyarországi helyzetnek megfelelően, a műemlékvédelmi szakmai struktúrával rendelkező önálló  intézmény lenne az alkalmas közigazgatási forma.

A műemlékek méltó közcélú megőrzését csak az biztosíthatja, ha az állami intézmények minden egyes műemléki értékkel kapcsolatban a műemlékvédelem szempontjai szerint járnak el. Nem megengedhető, hogy a műemlékek a megőrzés szempontjait felülírva magánérdekeknek és gazdasági érdekeknek rendelődjenek alá, melynek a közelmúltban újra és újra előforduló sajnálatos példáira a RÉKE már több esetben felhívta a figyelmet.

Az építészet mesterei - Pákei Lajos

 A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2024. 11. 21. csütörtök 18 h.

Könyvbemutató 

Pákei Lajos (1853-1921)

Szerkesztette: Gy. Dávid Gyula

A kötetet Sisa József művészettörténész ismerteti a jelenlévő szerzőkkel közreműködve.

  Pákei Lajos Kolozsváron született. Budapesten, Münchenben majd Bécsben véglegesített építészi tanulmányai után, pályáját szintén Kolozsváron kezdi, mint szülővárosa főmérnöke. Építésztervezői hivatása mellett az iparoktatás és iparmúzeum-szervezés terén is elkötelezte magát, mint tanár és előadó, majd mint a kolozsvári Iparmúzeum igazgatója. Az ő tervei szerint készült Fadrusz János kolozsvári Mátyás király szobrának talapzata, s a szülőházon elhelyezett emléktábla is. Tervei nyomán számos intézményi és magáncélú épületet emeltek Kolozsváron, főúri lakokat, villákat Erdély-szerte. Pákeit megannyi templomtervezése révén az unitárius liturgia által igényelt centrális térszervezés erdélyi úttörőjeként tartjuk számon, s Erdély nagyjait idézik az általa tervezett emlékhelyek, köztük több, a Házsongárdi temetőben található síremlék. A békeidőbeli kolozsvári városkép kialakítása mellett a kincses város múltjának a megismertetésében is sokat köszönhetünk neki; kolozsvári műemlékfelmérései, az általa megőrzött épületelemek a magyar reneszánsz művészet kutatásának mai napig értékes dokumentumegyüttese.

Az elmúlt esztendők kutatásainak, az erdélyi műemlékkutatás ismert jeleseinek és melléjük felzárkózott fiataljainak köszönhetően napjainkra Pákei Lajos építész neve és munkássága végre a helyi köztudatban is összefonódni látszik szülővárosával, Kolozsvárral. Jelen kötet azonban a monográfiasorozat átfogó lehetőségeinek segítségével emeli ki a lokális érdeklődés szűkre méretezett keretei közül az életmű egy-egy szegmensét, tárja azokat a teljes magyar építészettörténet iránt érdeklődők elé, bőséggel illusztrálva az örökségbe kapott hagyatékot őrző megannyi gyűjtemény gazdag anyagából.

Az előadás megtekinthető a FUGA Budapesti Építészeti Központ Youtube csatornáján.

A részvételért kamarai pont váltható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Restaurátori kutatások

   A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2024. szeptember 25. szerda 18 h. 

 Dr. Bóna István DLA  festő-restaurátor:

Szemelvények régi épületek restaurátori kutatásaiból 

Első pillantásra a restaurátorok a régi épületeken nagyon hasonló kutatási tevékenységet végeznek, mint a többi falkutató, legfeljebb finomabb eszközökkel. Az előadás azt szándékozik megmutatni, hogy mennyivel változatosabb, sokszínűbb, komolyabb tevékenységről van szó, mint amit elsőre gondolhatnánk. A restaurátori kutatások célja és eredményei között van egy kis ellentmondás. Az eredmények ugyanis elsősorban az alapkutatást szolgálják, még akkor is, ha céljuk eredetileg a restaurálás megtervezésének a megalapozása lett volna. Remélhetőleg sikerül majd megmutatni, hogy mennyi új ismeretet nyertünk már eddig is, és hogy milyen fontos ez a tevékenység a szakszerű konzerválás kidolgozásához.

A részvételért kamarai pont váltható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Bélapátfalva – újabb kutatási eredmények

 A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2023. 06. 12. szerda 18 h.

Rákóczi Gergely régész és Bartos György művészettörténész
Bélapátfalva, apátsági templom – újabb kutatási eredmények

Az újabb kutatások eredményeiről számol be Rákóczi Gergely régész (Dobó István Vármúzeum, Eger) és Bartos György műemléki kutató (MÉM MDK Kutatási Osztály)

A bélapátfalvi ciszterci kolostor temploma a rend hazai építészeti alkotásai közül a legépebben maradt fenn. Azonban a kolostor 1964-65. évi, Valter Ilona által vezetett feltárása óta nem történt itt régészeti kutatás, a templomot pedig korábban soha nem vizsgálták régészeti módszerekkel. Az új látogatóközpont területén 2022-ben megelőző feltárást végeztünk, majd 2023-2024-ben több szakaszban a templom falainak belső és küldő oldalát teljesen feltártuk. Az épület falainak és támaszrendszerének (pillérek, falpillérek) alapozásairól hiánypótló adatokat kaptunk, amelyek a templom – néhány esetben pedig közvetetten a kolostor – építési periódusainak meghatározásához nyújtanak segítséget

A MÉM MDK kutatói a kivitelezési és kőrestaurátori munkák közben végeztek kutatói megfigyeléseket, részletkutatásokat és a homlokzati állványokról vizsgálták a templom homlokzati falait, dokumentálták az azokba másodlagosan beépített kőfaragványokat.

A részvételért kamarai pont váltható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Körmendi kastélypark

  A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2024. 05. 29. szerda 18 h.

 Bechtold Ágnes kerttörténész kutató,  Németh Zita tájépítész,  Koppány András régész:

Csemegék (avagy újabb eredmények) a körmendi Batthyány-kastély parkjának kutatásából

A körmendi kastélypark minden korszakban jelentős kerttörténeti értékkel bírt. Az elmúlt évtizedek kerttörténeti kutatásai projektekhez kapcsolódó részterületekre koncentráltak. A tavalyi évben folytatott munka során levéltári és új képi források újraértelmezésével, valamint a helyszíni helyszíni kutatások segítségével jutottunk új eredményekre.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Andocsi templom és kolostor

  A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2024. 04. 25. csütörtök 18 h.

Galamb Zsuzsanna művészettörténész és Fülöp András régész:

 Egy barokk kori ásatás nyomában. Szűz Mária andocsi temploma és kolostora

   Andocs kegytemploma és hajdani ferences kolostora Külső-Somogy egyik legnevezetesebb műemléke, egyházi kultuszhelye. A középkori eredetű templom Madonna-szobráról már a 17. század közepén megemlékeztek a jezsuita atyák, akik missziós tevékenységet indítottak az akkor még török hódoltság alá tartozó Somogyban. A 18. század elejétől a ferencesek vették át a rendházat, akik alatt Andocs komoly búcsújáróhely lett. Kolostoruk és templomuk a 18. század közepén nyerte el mai formáját. A kolostor történeti adatairól, az épületegyüttesben felvett értékleltár tanulságairól és építéstörténeti következtetéseiről a MÉM MDK Kutatás Osztályának két munkatársa tart beszámolót. Nyitóképünket F. Tóth Gábor készítette.

A részvételért kamarai pont váltható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!