Egy pesti főúri palota története

  A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2025. 11. 20. csütörtök 18 h.

Papp Gábor György művészettörténész:

Teréz körút 13. 

Egy pesti főúri palota története 1882 és 1987 között

Az előadás Hauszmann Alajos Batthyány Géza számára tervezett palotáját és annak mintegy száz éves történetét mutatja be. Az építész a megbízó igényeit követve a firenzei Strozzi palota kicsinyített mását építette fel a pesti Nagykörúton. A belső terek ezzel szemben későbarokk-rokokó kialakítást kaptak és eredeti berendezésük is ehhez igazodott. Szó esik az előadásban a palotában folyó társasági életről, és az épület falai között formálódó, 19. század végi nagyratörő, társadalomjobbító tervekről. Az épület funkcióinak és lakóinak 20. századi változásai követték a politikai és történelmi eseményeket: fontos szerepe volt a háznak 1919-ben és a második világháborúban egyaránt. Mint az I. számú Központi Házasságkötő Terem otthonaként jeles szerep jutott az épületnek a „szocialista eszme” terjesztésében. Később különböző, részint akadémiai kutatóintézetek és kutatást segítő hivatalok költöztek az egykori Batthyány-palotába. Az előadás kitér az épület építészettörténeti, várostörténeti jelentőségére, valamint az elmúlt évtizedek műemléki kutatásaira támaszkodva bemutatja az építéstörténetre vonatkozó legújabb ismereteket.

A részvételért kamarai pont váltható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A budai vár vízellátása

 A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2025. 10. 15. szerda 18 h.

Magyar Károly régész:

„Sok víz lefolyt azóta a Dunán …” - avagy hogyan biztosították eleink a vizet budai vár lakói számára?

 A budai vár középkori, kora újkori és újkori vízellátását számos, történeti adatokon nyugvó tanulmány mutatta be már a múltban. Egy, a vár alatt, a mai Lánchíd utca 19-21. számú telken 2004-ben elkezdett, két éven át folytatódó régészeti kutatás azonban az ezek nyomán kibontakozó kép jelentős átrajzolását tette szükségessé. A kapcsolódó Duna parti sávban a következő tíz év során végzett további feltárások és megfigyelések újabb, immár egészen a modern korig keltezhető részletekkel gazdagították a város vízellátásának történetére vonatkozó összképet. Az előadás ezek rövid összefoglalását igyekszik adni.

A részvételért kamarai pont váltható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Ybl Miklós és Székesfehérvár

 A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2025. 09. 17. szerda 18 h.

Csutiné Schleer Erzsébet építész: 

Fellebbent a fátyol… Ybl Miklós és Székesfehérvár

  10 év kutatás eredményei Ybl Miklós és szülővárosa eddig rejtőzködő kapcsolatáról.

2014-ben országszerte megemlékeztek a 200 évvel azelőtt született Ybl Miklósról, a magyarországi építészeti romantika és historizmus nagy építészéről. Számos konferencia, előadás, film, kiállítás, TV műsor és egyéb rendezvény foglalkozott életével, munkásságával.

Az  eseményeket rendszerint azzal indították, hogy „Ybl Miklós Székesfehérváron született, a helyi ciszterek iskolájában tanult, és 11 éves korától Bécsben taníttatták.” Több szó Ybl és Székesfehérvár kapcsolatáról sehol sem esett. Még a szülővárosában sem.

Fehérvári építészként ezt nem tudtam elfogadni.

A szenvedélyes kutatás azóta tart, nem eredménytelenül, és még nincs vége…

A részvételért kamarai pont váltható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Sipeki Balás-villa

   A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2025. 06. 05. szerda 18 h.

 Falvai Balázs és Török Dávid építészek:

A kép összeállítása

Előadásunkban bemutatjuk a Lechner Ödön által tervezett, 1905–1907-ben épült Sipeki Balás-villa legutóbbi felújításának és bővítésének történetét. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége a villa eredeti építtetőjétől örökölte az ingatlant, és közel száz éve működik a házban, megújuló szervezete és szolgáltatásai szülték a beruházás igényét. A szecessziós főhomlokzat előtt végigfutó új mellvéd ad a látássérültek számára taktilis tájékozódási pontot és vezet egy fedett, akadálymentesítést szolgáló rámpán a villa mögött elhelyezett új szolgáltatóházhoz. A bővítmény anyaghasználata segítségével párbeszédbe elegyedik a villaépülettel, műkő lábazataik anyagában azonosak, míg az emeleti rendezvénytér transzparens, télikertszerű, csipkésen homokfújt kopolit üveg burkolat díszíti. A műemlék megújítása fa-, kő és festőrestaurátor közreműködésével valósult meg; a hiányzó részek pótlása kortárs nyelvezetű. A látássérültek speciális igényei határozták meg a történeti nyílászárókkal sajátos viszonyba állított új bútorelemeket, amelyek téröblei kontrasztos, taktilis élményt adnak a felhasználóknak. Előadásunkban a felmérési, kutatási, tervezési és építési folyamatokba szeretnénk bepillantást adni, hogy ezzel közössé tehessük a projekt szakmai tapasztalatait, tanulságait. Régi és új épületelemek kollázsa által elérhető, harmonizáló összhatás, a kép összeállítása érdekelt minket. A látássérültek pedig beköltözésüket követően hálásak, hogy kezük közelségébe lehoztuk a villa számukra láthatatlan építészetét.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Konferencia 2025. május 22.

 A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete (RÉKE) tisztelettel meghívja

Lehetőségek és korlátok. A műemlékek helyszíni kutatásának aktuális módszerei 

című konferenciára

Időpontja: 2025. május 22.

Helyszíne: FUGA Budapesti Építészeti Központ 1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5.

Program:

9.30–10.00 u Regisztráció

10.00–13.00 u Levezető elnök: Feld István

Köszöntő

Fülöp András: A falkutatás eszközeinek és módszereinek mai helyzete

Koppány András: A régészet szerepe az 1711 után épült épületek falkutatásában

Kávészünet

Rácz Miklós: Kivitelezés közbeni megfigyelés, dokumentálás, kutatás, kutatói művezetés 

Velladics Márta: Az értékleltár szerepe a műemléki helyreállítás folyamatában

G. Lászay Judit: A műemlékes „légnadrág”, avagy: egyedül nem megy. A kutató és a társszakmák

13.00–14.00 u Ebédszünet

14.00–16.30 u Levezető elnök: Feld István

Halmos Balázs: Térszkennelés, fotogrammetria, alakhelyes felmérés a mai épületkutatási gyakorlatban

Grynaeus András: Hazai műemlékek faszerkezeteinek dendrokronológiai keltezése. Eredmények és korlátok.

Kávészünet

Tóth Boglárka – Botár István: Erdélyi történeti tetőszerkezetek dendrokronológiai kutatása. Az első 20 év eredményei

Heitler András: A kőszegi Szent Jakab templom belső terében végzett szondázó festőrestaurátori kutatás eredményei és tanulságai

A konferencia előzetes regisztrációhoz kötött, részvételét kérjük ezen a címen jelezze:

reke.egyesulet@yahoo.com

A konferencia időpontjára az ott elhangzó előadások összefoglalóját tartalmazó kiadvány

jelenik meg.

Ybl-hagyaték

  A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2025. 05. 15. szerda 18.15 h.

Hidvégi Violetta főlevéltáros:

Az Ybl-hagyaték útja a penészgombáktól a klimatizált raktárig

 A bemutatót egy tavaly decemberben Budapest Főváros Levéltárában nyílt kiállítás inspirálta, amely megismerteti a látogatókat az intézmény önálló otthonáig vezető küzdelmeivel.

Az előadás Ybl Miklós pályájának indulásától néhány fontos munkát érintve eljut a nagy tekintélyű mesterig, aki 1868-tól haláláig vezette a Bazilika építését. A templomban találkozott a levéltár és az építész utóélete. A II. világháború idején a főváros levéltára legértékesebb dokumentumait a Központi Városházából a Bazilika altemplomába menekítette. 1945 január közepén kiégett az Invalidus-palota Károly körúti frontja és a keresztszárny. Az épületben maradt iratanyag negyede megsemmisült.

Ybl Ervin monográfiájából tudjuk, hogy 1952-ben a templom egy földszinti helyiségében találták meg a kitűnő építész hagyatékát, amely „nyilvánvalóan Budapest főváros tulajdona.” Mivel már birtokon belül volt a levéltár itt helyezték el Ybl Miklós szellemi örökségét. A munkára és tárolásra egyaránt alkalmatlan helyről a koszos és gyűrött terveket fertőtlenítést követően 1980-ban a II. kerületi Heinrich István utca 3–5. alatti Magyar Szentföld-templom épületébe szállítottuk.  A tervegység feltárása is itt történt. A tervek azonban nem sokáig voltak a „szent” helyen, 1990-ben a Városházára kerültek. Több felmerült és elvetett székház ötlet kudarca után 2004-ben költözhetett be Budapest Főváros Levéltára a XIII., Teve utca 3–5. alatti korszerű épületébe.

A bemutatót Ybl Miklós néhány a II. világháborúban elpusztult budapesti épületének áttekintése zárja.

A részvételért kamarai pont váltható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Nagyszékely

   A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2025. 03. 13. csütörtök 18 h.

Gy. Balogh Ágnes - Krähling János építészek, Rácz Miklós régész: A nagyszékelyi református templomegyüttes építéstörténete

Bori Dániel felvétele

   A magyarországi templomépítészet egy különleges épületegyüttese, a nagyszékelyi református kettőstemplom a Hessenből betelepült német reformátusok késő barokk, és a magyar gyülekezet középkori eredetű templomaiból áll. A közelmúlt felújításai kapcsán sor került a templomok történetének kutatására és feldolgozására. A helyszíni kutatás során tisztázható volt a középkori eredetű épületrészek kiterjedése és a gótikus épületforma. A kettőstemplom az európai protestáns templomépítészet különleges és ritka épülettípusának kiemelkedő magyarországi emléke..

A részvételért kamarai pont váltható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az előadás később megtekinthető lesz a FUGA Youtube csatornáján.