Konferencia - Modernitás műemléki környezetben

A RÉGI ÉPÜLETEK KUTATÓINAK EGYESÜLETE (RÉKE)
tisztelettel meghívja a
MODERNITÁS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETBEN
című konferenciára
Időpontja: 2023. május 19.
Helyszíne: FUGA Budapesti Építészeti Központ
1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5.
Program

9.30–10.00 u Regisztráció
10.00–13.00 u Levezető elnök: Németh Katalin
Köszöntő
Ferkai András: A múltat végképp eltörölni? Amikor a modern építészet szembesül a történelemmel
Dévényi Tamás: Öregek és fiatalok
Kávészünet
Lantos Edit: A magyar műemlékvédelem nyugati kapcsolódásai 1957–1968 között
Kovács Dániel: „Fiatalító beton-injekció” Radikális műemléki beavatkozások tervei a magyar modern fénykorában
Bujdosó Győző: Néhány gondolat a műemlékvédelem és a modern építészet társulásáról
13.00–14.00 u Ebédszünet
14.00–17.00 u Levezető elnök: Németh Katalin
Fehérvári Zoltán: „Válámi ván, dé ném az igázi”
Tárkányi Sándor: Modern foghíjbeépítések Sopron műemléki városszövetében
Rácz Miklós: A Velencei Karta mai megítélése és új fordításkritikája
Kávészünet
16.00–17.00 Kerekasztal beszélgetés
(Tervezett résztvevők: Branczik Márta, Hartmann Gergely, Fehérvári Zoltán)
A konferencia előzetes regisztrációhoz kötött, részvételét kérjük ezen a címen jelezze:
reke.egyesulet@yahoo.com
A konferencia időpontjára az ott elhangzó előadások összefoglalóját tartalmazó kiadvány jelenik meg.

A konferenciát az NKA támogatja.

A soproni Várkerület

  A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2023. április 28. péntek 18 h.

Tárkányi Sándor DLA építész: 

Kereskedő utca a vizesárok helyén? A soproni Várkerület belső ívén álló házak kiépülésének fejlődési folyamata

Sopron középkori hármas védmű rendszere a 18. század első felére elveszítette védelmi funkcióját, a városi tanács a falakat körülvevő vizesárkot feltöltötte, majd közterületet alakított ki a helyén. A 18. század elején először kis bódék jelentek meg a hajdani vízfelület peremén, majd keskeny telkeket tűztek ki, és az iparosok, kereskedők tulajdonába kerültek. 1766-ban már minden telek gazdára talált, és legtöbbjükre már földszintes, esetleg emeletes házat építettek.

Hogyan épült ki a soproni kereskedő utca, a Várkerület belső ívén álló házak sora a 19. század végéig az egykori vizesárokban, és hogyan változott a beépítés módja és sűrűsége, illetve magassága? A 2011 óta tartó, főként levéltári kutatás során a vizsgált 70 épülettel kapcsolatban a kutató több mint 180 darab engedély kérelmet dolgozott fel, az 1815 és 1944 közötti időszakból. Az egykori építési engedélyek alapján a beépítés folyamata, intenzitása és jellemző módja rekonstruálható. Az előadáson az építész korabeli tervrajzok, fotók, képeslapok és dokumentumok segítségével szemlélteti a kiépülés izgalmas folyamatát és kutatásának eredményeit.

A részvételért kamarai pont váltható.

Az előadás megtekinthető a FUGA YouTube csatornáján.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Lechner Ödön és Hauszmann Alajos öröksége

 A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2023. 03. 22. szerda 18 h.

Seidl Krisztián építész:

Építészek a századfordulón – Lechner Ödön és Hauszmann Alajos öröksége

 Lechner Ödön és Hauszmann Alajos két, hasonló gyökerekkel pályát kezdő egyéniség, akiket baráti viszony és közös tanulmányok jellemeztek, majd merőben ellentétes irányokba indultak. Lechner Ödön megkeresi a „magyar stílus” eredetét és formavilágát, Hauszmann Alajos pedig kiáll az addigi egyetemes építészeti értékek mellett, tökélyre fejlesztve azokat.

Első ránézésre a két alkotó munkásságuk és habitusuk szinte minden szegmensében különbözik, ám a részletekbe merülve számtalan párhuzam kapcsolja össze őket. Az egyik legerősebb kapocs közöttük a megszerzett tudás és eszme továbbadása, a láng őrzésének fontossága, a jövő generációinak felkarolása és kinevelése.

Seidl Krisztián végzős doktorandusz hallgató a Pécsi Tudományegyetem Breuer Marcell Doktori Iskolájában. Gyakorló építészként elméleti témakört választott doktori témának – a századforduló két kiemelkedő alkotójának egybevetését.

A részvételért kamarai pont váltható.

Az előadás később megtekinthető a FUGA YouTube csatornáján.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Lehetséges-e nemzeti építészet a historizmusban?

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2023.02.23. Csütörtök 18 h.

Az előadás Youtube linkje itt érhető el.

Papp Gábor György művészettörténész:

Lehetséges-e nemzeti építészet a historizmusban? Vázlat a nemzeti stílus megalkotására tett kísérletekről

Az építészeti historizmus alapvető jellemzője, hogy a közös európai építészet történeti formáit felhasználva alkot modern igényeket kielégítő, kortárs épületeket. A közös építészeti gondolkodás nem csak a közös nyelvet teremtette meg, hanem (különösen Közép-Európában) bázisát jelentette a nemzeti identitás(ok) építészeti megfogalmazásának. A 19. század középső harmadától kezdődően a történeti építészet helyi emlékeinek egyre bővülő csoportja vált a nemzeti identitást kifejező építészet forrásává. A kanonizált emlékekből kiindulva a század második felétől különböző (jobbára elméleti) kísérletek történtek a nemzeti építőstílus megalkotására. Az előadásban ezekből a kísérletekből (és ritka megvalósult példáikból) mutatok be néhányat, jelezve egyfelől az egyes közép-európai nemzetállamokban folyó hasonló törekvések párhuzamosságát, másfelől a historizmus horizontján belül mozgó nemzeti építőstílus-idea korlátait.

Kép: Quittner Zsigmond: Millenniumi kiállítás, Kereskedelem-, Pénz- és Hitelügyi pavilon. 1896. Klösz György felvétele. BFL.XV.19.d.1.10.019

Az előadás később megtekinthető a FUGA YouTube csatornáján, valamint a RÉKE facebook oldalán, és honlapján - http://epuletkutatas.blogspot.com

Az estért kamarai pont váltható. 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az egyedi műemléki védettségek arányszámai Európában

 Az elmúlt bő évtizedben a műemlékek, a műemlékvédelem kapcsán újra és újra szempontként kerül elő Magyarországon a műemléki védelem kiterjedésének, a műemlékállomány nagyságának megítélése.

Hivatalos és nem hivatalos nyilatkozatokban érveltek úgy kormányzati szereplők, hogy a védelem köre túlságosan kiterjedt, amit elsősorban csökkenteni indokolt.

Ilyen érvelés kapcsolódott a műemléki besorolások átalakításához, a törlések könnyítéséhez, sőt,  programmá emeléséhez, de tágabban indokként volt értelmezhető általában az intézményes műemlékvédelem kiiktatásával kapcsolatban is. 

Erre elsősorban a területért felelős államtitkár, L. Simon László 2014 júniusában az MTI-nek adott nyilatkozata hozható példának, mely szerint „azt tervezzük, hogy a teljes magyar műemléki listát átnézzük, és ahol nincs szükség a védettség fenntartására, ott azt megszüntetjük. Sok olyan gazdasági épület, magtár, malom, gyárépület van, amelyek szépek és értékesek, de a műemléki kötöttségek miatt a tulajdonosoknak nem éri meg felújítani őket.”.

A felülvizsgálat célját rövidesen konkrétabban is megfogalmazta: „Nem ördögtől való […], hogy szűküljön a lista.” […] – majd konkrétan kimondja: „…sok az indokolatlanul védett épület.”  (Laky Zoltán: A nagy műemlékrosta. Heti Válasz, 2014. augusztus 7., 44-46)

Ennek fényében még súlyosabb az a körülmény, hogy a hazai műemlékek száma lakosságarányosan valójában a legtöbb más európai országhoz képest igen alacsony.

A lenti diagram az ezer fő lakosra jutó egyedileg védett műemlék épületek számát mutatja Európa egyes országaiban. Ez a szám ki tudja fejezni, hogy egy ország milyen arányban tartja értékesnek, közérdekből megőrzendőnek, vagy éppen megmentendőnek saját (eltűnő, pusztuló, veszélyeztetett) építészeti környezetét.

A szisztematikus kutatásokon,felméréseken alapuló védetté nyilvánítás, mely, mint alaptevékenység, mindenhol az intézményes állami műemléki feladatellátás lényeges, elengedhetetlen része. Ausztriában például évről évre több százas nagyságrendű az előirányzott új védetté nyilvánítások száma (2012-2015 között évente 500 felett volt), és 2017-ben, a műemléki hivatal (Bundesdenkmalamt) állami ellenőrzésekor a védetté nyilvánítások számának a tervtől való elmaradását tették kritika tárgyává. 

Hazánkban a műemlékké nyilvánítás 2012 óta lényegében leállt, így e téren Magyarország lemaradása csak tovább nőtt.

Rácz Miklós

A hivatkozásokkal ellátott teljes cikk a RÉKE 2022-es, „A védelem körei” című tanulmánykötetében jelent meg (szerk.: Bardoly István – Haris Andrea), amely digitális formában elérhető egyesületünk oldalán.

Tihanyi altemplom

  A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2023. január. 11. szerda 18 h.

Az előadás Youtube linkje itt érhető el.

 Takács Ágoston régész:

Régészeti kutatások a tihanyi altemplomban

Az előadás élőben látható a FUGA YouTube csatornáján, valamint később a RÉKE honlapján - http://epuletkutatas.blogspot.com

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Tíz éve felújítás ELŐTT az Iparművészeti Múzeum

    MEGHÍVÓ

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje

a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest, V., Petőfi S. u. 5.)
2022. 11. 16., SZERDA 18 h.

Hajtó Kornélia szilikát-szakrestaurátor: 

10 éve rekonstrukció ELŐTT az Iparművészeti Múzeum épülete

2012-ben írták ki a tervpályázatot, melynek tárgya az Iparművészeti Múzeum főépületének rekonstrukciója és értéknövelő tervezése volt. 
A tervek elkészültek, azonban a kivitelezés évek óta várat magára. Az előadásban azt járjuk körül, hogy hogyan jutott az épület a 21. század elejére kritikus állapotba és mi történt az elmúlt 10 évben.

 

Az előadás élőben és később felvételről is látható a FUGA YouTube csatornáján.

A részvételért kamarai pont váltható.