A huszonnegyedik órában

 A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.)  2021. 12. 14. KEDD 18 h. - online közvetítéssel

 Branczik Márta művészettörténész:
A huszonnegyedik órában – kísérlet a budapesti későmodern építészet dokumentálására.






 Rendkívül mostohán bánunk közelmúltunk későmodern épületeivel!  Felújításuk elmarad, megítélésüket az elfogulatlan esztétikai szempontok helyett politikai szándékok befolyásolják. Eközben az épületek maguk úgy tűnnek el, hogy nem is ismertük őket igazán. A Kiscelli Múzeum Virtuális Leletmentés-projektje azért jött létre, hogy legalább fényképeken megörökítsük ezeket a házakat. A projekt ötletgazdája Branczik Márta művészettörténész, a Kiscelli Múzeum Építészeti Gyűjteményének vezető muzeológusa, a helyszíni fotókat pedig F. Szalatnyay Judit, a Kiscelli Múzeum fényképésze készíti. Az első dokumentáció a Margit körúti egykori KGM-épületről készült, a legutóbbi pedig a Gellért Szálló hatvanas években kialakított belsőépítészetéről.

A programon a közönség létszámát 30 főre korlátozzuk. Maszk viselése kötelező. Regisztráció: info@fuga.org.hu
Az estért kamarai pont váltható.
Az előadás élőben látható a FUGA YouTube csatornáján.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!





Bonchida

 A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.), 2021. 11. 29. hétfő 18 h.

Az előadás élőben, online is követhető, FUGA Budapesti Építészeti Központ Youtube csatornáján 

 Dávid Gyula építész:
A bonchidai Bánffy-kastély évszázadai.



A bonchidai grófi kastély, a Bánffy-család emblematikus főúri kastélya, Erdély viszontagságos történetének hullámhegyeit és-völgyeit leképezve ötvöződött az erdélyi kastélyok jellegzetes típusaként egységgé, s őrizte meg mindazt, amit a történelem és a művelődéstörténet romboló-építő kedve rajta alakított. A második világháború végnapjaiban aztán súlyosan megrongálódott, s a következő évtizedek alatt osztozott a kastélyok sorsában, amely sors tragikus és megrendítő még akkor is, ha napjainkban – talán az utolsó pillanatban –, formát ölteni látszik az óvó-emlékvédő szándék.
Az egykor „Erdély Verszáliája”-ként is emlegetett kastélynak a 17. századtól adatolható építéstörténetét több mint húsz éve kutató Dávid Gyula építész – legújabb könyvének a bemutatása kapcsán – ezen a több száz éves történeten kalauzol végig, vetített képes előadásában.

Az előadás élőben látható a FUGA YouTube csatornáján, valamint később a RÉKE facebook oldalán, és honlapján - http://epuletkutatas.blogspot.com

Dávid Gyula új könyve a FUGÁ-ban megvásárolható hétfőtől.

Az estért kamarai pont váltható.
A FUGA helyiségeiben kérjük viseljenek maszkot!



 

 MEGHÍVÓ

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje
a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest, V., Petőfi S. u. 5.)
2021. 10. 11., hétfő, 18 h.


Farbakyné Deklava Lilla művészettörténész:
Két minisztérium küzdelme
a várbeli régi Pénzügyminisztérium átépítése


Amikor a MOB megalakulása után Schulek megkapta a megbízást a vári középkori épületek felmérésére, behatóbban kezdett foglalkozni a Mátyás-templommal és környezetével. Ekkor már a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium működött a két kapcsolódó, korábbi, jezsuiták emelte épületben, így a tulajdonviszonyok és az épületegyüttes használata merőben különbözött a 18. századihoz képest. A jezsuiták alatt a három épületet szerves összefüggésben használta a rend, a templom Schulek-féle kutatásai során azonban egyre több
feszültség keletkezett a szomszédos két épületben működő Pénzügyminisztérium és a
templom építési irodája között. Schulek hosszú csatát vívott a templomnak a zártsorú építésből való kiszabadításáért, ami végül 10 év után megvalósulhatott. Ennek azonban
b
őségesen megkérte az árát a Pénzügyminisztérium: a templomépítő alap terhére, az építési iroda és a kivitelezésben résztvevő szakemberekkel terveztette meg és építtette fel a keresztszárnyat az északi oldalon, majd bár a saját költségén, de ugyanazok munkájával állíttatta helyre az északi épület dunai és udvari homlokzatait. Ezzel a korábbi, egyszerű homlokzatú barokk épület helyett egy neobarokk megjelenésű impozáns együttes jött létre, amely a budai polgárváros szövetébe is másként illeszkedett.
 

Az előadás élőben látható a FUGA YouTube csatornáján, valamint később a RÉKE facebook oldalán és honlapján - http://epuletkutatas.blogspot.com/

A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete (RÉKE)
tisztelettel meghívja az

A KUTATÁS ÉS A HELYREÁLLÍTÁS KAPCSOLATA A MŰEMLÉKVÉDELEMBEN

 
című konferenciára

Időpontja: 2021. szeptember 23.
Helyszíne:
FUGA Budapesti Építészeti Központ
1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5.

A konferencia előadásait élőben közvetítjük a FUGA YouTube csatornáján, ahol később is megtekinthetőek lesznek.

A helyszíni létszámot járványügyi okokból 40 főben kellett korlátozni, a részvétel regisztrációhoz van kötve, mely a reke.egyesulet@yahoo.com címen lehetséges. Kérjük a maszkviselést.

A konferencia időpontjára az ott elhangzó előadásokat tartalmazó kiadvány jelenik meg, amelyet a regisztrálók a konferencián, ill. a FUGA nyitvatartási idejében tudják átvenni.

 



 MEGHÍVÓ Másképp

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje MÁSKÉPP 
a FUGA Budapesti Építészeti Központ programjában.
2021. 05. 31.


Hajtó Kornélia restaurátor:
A pirogránitról
Zsolnay kerámia

Pirogranit_Novgorod tartomány Borovichsky kerület, 19. sz. vége


A XIX. század második felében fellendült az építészeti kerámia használata. A korábban kőből
faragott épületdíszítményeket egyre gyakrabban váltották fel a terrakotta (mázatlan égetett
agyag) elemek. A megfelelő kőanyag hiánya és a kőmegmunkálás magas ára arra ösztönözte
az építtetőket, hogy könnyebben hozzáférhető, olcsóbb díszítési módot találjanak. Mivel
ebben az időszakban sorra alakultak a téglagyárak, minden nyersanyag és technikai háttér
adott volt a különféle kerámia épületelemek legyártásához. A pécsi Zsolnay gyár már
Zsolnay Ignác időszakában (1854–1865) foglalkozott épületdíszítő elemek gyártásával,
azonban csak az 1890-es években állt elő a pirogránit fantázianévvel ellátott termékkel,
melyből kültéri burkolatokat, díszelemeket, műtárgyakat kínált. A
kerámiaipar/kerámiaművészet területén használatos terminológia ellentmondásos közléseket
tesz erről az anyagról. Az előadás megpróbálja kibogozni a szálakat és pontosabb
meghatározást adni erről a legendás termékről.
 
Az előadás megnézhető az alábbi linkeken:
https://www.youtube.com/watch?v=-DPFsOi4Gqk&t=269s
a FUGA YouTube csatornáján és a RÉKE facebook oldalán, valamint
honlapján - http://epuletkutatas.blogspot.com/

Andrássy-palota

   A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) online szakmai estje, 2021. május

Az előadás két részben, online látható, a FUGA Budapesti Építészeti Központ Youtube csatornáján.  

 Fehérvári Zoltán művészettörténész:
Budapest, I. Fő utca 11-13. Bem rakpart 6-7.
Andrássy palota 

Vasárnapi Újság, 1886

Kevéssé ismert, hogy az Andrássy családnak 3 városi palotája volt fővárosban a 19. században, ezek közül részletesebben az Andrássy Gyula által 1872-73-ban épített épületről szól a beszámoló.

A járványhelyzet miatt a RÉKE est a hagyományostól eltérően, a FUGA honlapján követhető. 


A helyszínen kivetítve látható – 1 kamarai pontot kaphat a látogató.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A tudományos dokumentációk szerzői jogi védelméről - A RÉKE Vezetőségének közleménye

 Az Agrárminisztérium átépítéséről megjelent újságcikkekben nyilvánosságra kerültek az épület átépítésének tervei, az előkészítést szolgáló tudományos dokumentáció(k), és a közöttük feszülő ellentmondások. A műemlékek történeti értékeinek megóvása és a dokumentálásukat, kutatásukat végző szakértők tudományos munkájának védelme érdekében a RÉKE Vezetősége az alábbiakban összefoglalta a műemléki érték dokumentálásához és kutatásához kapcsolódó, a hatályos jogszabályban meghatározott tartalommal készülő tudományos dokumentumra (építéstörténeti tudományos dokumentáció, értékleltár, kutatási dokumentáció) vonatkozó szerzői jogi előírásokat, az 1999. évi LXXVI. törvény [Szjt.] alapján. 

A törvény értelmében a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta. (A jogszabály külön rendelkezik a többszerzős alkotásokról.) A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok összessége, azt nem ruházhatja át és semmilyen formában sem mondhat le róluk. A szerző határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e. 

A szerző személyhez fűződő jogát sérti művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása, a mű olyan megváltoztatása, vagy a művel kapcsolatos olyan visszaélés, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes. A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve, hogy erre másnak engedélyt adjon. 

A felhasználási szerződés alapján – ha a szerzőkkel kötöttek ilyet – megadottnak kell tekinteni a szerző hozzájárulását ahhoz, hogy a felhasználó a mű tartalmáról (ez nem egyenlő a teljes dokumentummal), a felhasználás céljának megfelelő módon, a nyilvánosság számára tájékoztatást adhat. A felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt adhat művének felhasználására. A szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A felhasználási engedély hatálya korlátozható, ha ez nem történik meg, az engedély a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra és mértékre korlátozódik. A felhasználó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a mű felhasználására, ha azt a szerző kifejezetten megengedte. A felhasználási engedély csak kifejezett kikötés esetén terjed ki a mű átdolgozására.

A RÉKE szakmai meggyőződése, hogy a tudományos dokumentációk kizárólagos célja a műemlékek kutatása és dokumentálása, amely nem azonos a tervezés és a beruházás szempontjainak figyelembe vételével vagy a tervezést megkönnyítő átdolgozással. 

A fentiek alapján javasoljuk a tudományos dokumentációkban az alábbi záradék legalább első bekezdésének feltüntetését.


Záradék


Jelen építéstörténeti tudományos dokumentáció (a továbbiakban: Dokumentáció) mellékleteivel és minden részletével együtt a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) hatálya alá tartozó szerzői jogi alkotásnak minősül. A Dokumentáció [….név] tulajdonában, vagyonkezelésében lévő műemlék (megnevezés, törzsszám, azonosító) tervezett állagmegóvási beavatkozásainak/helyreállításának tudományos előkészítő dokumentációjaként/kutatásaként készült, és kizárólag ennek a tervezett tevékenységnek háttéranyagaként használható fel. A Dokumentációhoz köthető vagyoni jogok a [....név] illetik. A dokumentációhoz köthető át nem ruházható, elidegeníthetetlen szerzői jogok a dokumentációt készítő kutatót (továbbiakban – e dokumentáció vonatkozásában: kutató/ka/t) illetik.


A Dokumentáció elhelyezésre kerül a Magyar Művészeti Akadémia Magyar Építészeti Múzeum – Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ Tervtárában (Műemléki Tervtár). 

A kutatók és a vagyoni jogokat gyakorló [....név] külön, eseti írásos engedélye nélkül a Dokumentáció, illetve az abban összegyűjtött, eddig publikálatlan tudományos eredmények és egyéb információk semmilyen módon nem használhatók fel, nem tehetők közzé, részleteikben sem többszörözhetők és terjeszthetők, illetve harmadik személynek betekintésre sem adhatók ki a kutatók beleegyezése nélkül. E tilalom kiterjed minden, a dokumentációban szereplő, a kutatók gyűjtéséből származó és eddig nem közölt szerzői jogi alkotásra (például fényképre, tervre, térképre, adatra). A dokumentációban szereplő képi és egyéb forrásokhoz gyűjteményi jogok is fűződnek, ezért azok felhasználásához a jogtulajdonosok további hozzájárulása szükséges.

A Dokumentáció felhasználásának engedélyezése esetén a dokumentáció felhasználása a kutatók nevének feltüntetésével és a dokumentációra történő pontos hivatkozással lehetséges.