A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2021. 12. 14. KEDD 18 h. - online közvetítéssel
A huszonnegyedik órában
Bonchida
A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.), 2021. 11. 29. hétfő 18 h.
Az előadás élőben, online is követhető, a FUGA Budapesti Építészeti Központ Youtube csatornáján.
MEGHÍVÓ
2021. 10. 11., hétfő, 18 h.
Két minisztérium küzdelme – a várbeli régi Pénzügyminisztérium átépítése
feszültség keletkezett a szomszédos két épületben működő Pénzügyminisztérium és a templom építési irodája között. Schulek hosszú csatát vívott a templomnak a zártsorú építésből való kiszabadításáért, ami végül 10 év után megvalósulhatott. Ennek azonban
bőségesen megkérte az árát a Pénzügyminisztérium: a templomépítő alap terhére, az építési iroda és a kivitelezésben résztvevő szakemberekkel terveztette meg és építtette fel a keresztszárnyat az északi oldalon, majd bár a saját költségén, de ugyanazok munkájával állíttatta helyre az északi épület dunai és udvari homlokzatait. Ezzel a korábbi, egyszerű homlokzatú barokk épület helyett egy neobarokk megjelenésű impozáns együttes jött létre, amely a budai polgárváros szövetébe is másként illeszkedett.
Az előadás élőben látható a FUGA YouTube csatornáján, valamint később a RÉKE facebook oldalán és honlapján - http://epuletkutatas.blogspot.com/
A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete (RÉKE)
tisztelettel meghívja az
A KUTATÁS ÉS A HELYREÁLLÍTÁS KAPCSOLATA A MŰEMLÉKVÉDELEMBEN
című konferenciára
Időpontja: 2021. szeptember 23.
Helyszíne:
FUGA Budapesti Építészeti Központ
1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5.
A konferencia előadásait élőben közvetítjük a FUGA YouTube csatornáján, ahol később is megtekinthetőek lesznek.
A helyszíni létszámot járványügyi okokból 40 főben kellett korlátozni, a részvétel regisztrációhoz van kötve, mely a reke.egyesulet@yahoo.com címen lehetséges. Kérjük a maszkviselést.
A konferencia időpontjára az ott elhangzó előadásokat tartalmazó kiadvány jelenik meg, amelyet a regisztrálók a konferencián, ill. a FUGA nyitvatartási idejében tudják átvenni.
MEGHÍVÓ Másképp
2021. 05. 31.
A pirogránitról
faragott épületdíszítményeket egyre gyakrabban váltották fel a terrakotta (mázatlan égetett
agyag) elemek. A megfelelő kőanyag hiánya és a kőmegmunkálás magas ára arra ösztönözte
az építtetőket, hogy könnyebben hozzáférhető, olcsóbb díszítési módot találjanak. Mivel
ebben az időszakban sorra alakultak a téglagyárak, minden nyersanyag és technikai háttér
adott volt a különféle kerámia épületelemek legyártásához. A pécsi Zsolnay gyár már
Zsolnay Ignác időszakában (1854–1865) foglalkozott épületdíszítő elemek gyártásával,
azonban csak az 1890-es években állt elő a pirogránit fantázianévvel ellátott termékkel,
melyből kültéri burkolatokat, díszelemeket, műtárgyakat kínált. A
kerámiaipar/kerámiaművészet területén használatos terminológia ellentmondásos közléseket
tesz erről az anyagról. Az előadás megpróbálja kibogozni a szálakat és pontosabb
meghatározást adni erről a legendás termékről.
https://www.youtube.com/watch?v=-DPFsOi4Gqk&t=269s
a FUGA YouTube csatornáján és a RÉKE facebook oldalán, valamint
honlapján - http://epuletkutatas.blogspot.com/
Andrássy-palota
A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) online szakmai estje, 2021. május
Az előadás két részben, online látható, a FUGA Budapesti Építészeti Központ Youtube csatornáján.
![]() |
| Vasárnapi Újság, 1886 |
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
A tudományos dokumentációk szerzői jogi védelméről - A RÉKE Vezetőségének közleménye
Az Agrárminisztérium átépítéséről megjelent újságcikkekben nyilvánosságra kerültek az épület átépítésének tervei, az előkészítést szolgáló tudományos dokumentáció(k), és a közöttük feszülő ellentmondások. A műemlékek történeti értékeinek megóvása és a dokumentálásukat, kutatásukat végző szakértők tudományos munkájának védelme érdekében a RÉKE Vezetősége az alábbiakban összefoglalta a műemléki érték dokumentálásához és kutatásához kapcsolódó, a hatályos jogszabályban meghatározott tartalommal készülő tudományos dokumentumra (építéstörténeti tudományos dokumentáció, értékleltár, kutatási dokumentáció) vonatkozó szerzői jogi előírásokat, az 1999. évi LXXVI. törvény [Szjt.] alapján.
A törvény értelmében a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta. (A jogszabály külön rendelkezik a többszerzős alkotásokról.) A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok összessége, azt nem ruházhatja át és semmilyen formában sem mondhat le róluk. A szerző határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e.
A szerző személyhez fűződő jogát sérti művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása, a mű olyan megváltoztatása, vagy a művel kapcsolatos olyan visszaélés, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes. A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve, hogy erre másnak engedélyt adjon.
A felhasználási szerződés alapján – ha a szerzőkkel kötöttek ilyet – megadottnak kell tekinteni a szerző hozzájárulását ahhoz, hogy a felhasználó a mű tartalmáról (ez nem egyenlő a teljes dokumentummal), a felhasználás céljának megfelelő módon, a nyilvánosság számára tájékoztatást adhat. A felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt adhat művének felhasználására. A szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A felhasználási engedély hatálya korlátozható, ha ez nem történik meg, az engedély a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra és mértékre korlátozódik. A felhasználó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a mű felhasználására, ha azt a szerző kifejezetten megengedte. A felhasználási engedély csak kifejezett kikötés esetén terjed ki a mű átdolgozására.
A RÉKE szakmai meggyőződése, hogy a tudományos dokumentációk kizárólagos célja a műemlékek kutatása és dokumentálása, amely nem azonos a tervezés és a beruházás szempontjainak figyelembe vételével vagy a tervezést megkönnyítő átdolgozással.
A fentiek alapján javasoljuk a tudományos dokumentációkban az alábbi záradék legalább első bekezdésének feltüntetését.
Záradék
Jelen építéstörténeti tudományos dokumentáció (a továbbiakban: Dokumentáció) mellékleteivel és minden részletével együtt a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) hatálya alá tartozó szerzői jogi alkotásnak minősül. A Dokumentáció [….név] tulajdonában, vagyonkezelésében lévő műemlék (megnevezés, törzsszám, azonosító) tervezett állagmegóvási beavatkozásainak/helyreállításának tudományos előkészítő dokumentációjaként/kutatásaként készült, és kizárólag ennek a tervezett tevékenységnek háttéranyagaként használható fel. A Dokumentációhoz köthető vagyoni jogok a [....név] illetik. A dokumentációhoz köthető át nem ruházható, elidegeníthetetlen szerzői jogok a dokumentációt készítő kutatót (továbbiakban – e dokumentáció vonatkozásában: kutató/ka/t) illetik.
A Dokumentáció elhelyezésre kerül a Magyar Művészeti Akadémia Magyar Építészeti Múzeum – Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ Tervtárában (Műemléki Tervtár).
A kutatók és a vagyoni jogokat gyakorló [....név] külön, eseti írásos engedélye nélkül a Dokumentáció, illetve az abban összegyűjtött, eddig publikálatlan tudományos eredmények és egyéb információk semmilyen módon nem használhatók fel, nem tehetők közzé, részleteikben sem többszörözhetők és terjeszthetők, illetve harmadik személynek betekintésre sem adhatók ki a kutatók beleegyezése nélkül. E tilalom kiterjed minden, a dokumentációban szereplő, a kutatók gyűjtéséből származó és eddig nem közölt szerzői jogi alkotásra (például fényképre, tervre, térképre, adatra). A dokumentációban szereplő képi és egyéb forrásokhoz gyűjteményi jogok is fűződnek, ezért azok felhasználásához a jogtulajdonosok további hozzájárulása szükséges.
A Dokumentáció felhasználásának engedélyezése esetén a dokumentáció felhasználása a kutatók nevének feltüntetésével és a dokumentációra történő pontos hivatkozással lehetséges.








