Jogszabályi fordulat a Földművelésügyi Minisztérium védett műemlék épületének sorsában

 

A RÉKE vezetőségének állásfoglalása

Januárban a kormány módosította az Országház és környéke, mint emlékhely védelméről szóló 19/2018. (II. 14.) rendeletet, amelynek az 1.§ szerint megfogalmazott célja az „emlékhelyre” és a településkép-védelmi környezetre, mint „településképi szempontból kiemelt jelentőségű területre” „egyedi településkép-védelem biztosítása”.

A 2021. január 15-től a módosított 8. paragrafus értelmében a 24891 helyrajzi számú telken az Agrárminisztérium épületének „teljes rekonstrukciója” során „a középső udvar közösségi térként történő használata, valamint a Kossuth Lajos tér és a Kozma Ferenc utca közötti gyalogos kapcsolat biztosítása érdekében vagy azzal összefüggésben” „történeti épületelemeken építési tevékenység a KNEB hozzájárulásával engedélyezhető”.

A történeti épületelemek az Agrárminisztérium esetén műemléki védelem alatt álló épületelemeket jelentenek.

A módosítás szövege utal arra, hogy a rendeletmódosítás az épület „teljes rekonstrukciója” előkészítéseként fogalmazódott meg. A lehetséges átalakítás céljaként „az udvar közösségi használatát” jelöli meg. Ez a megfogalmazás jelzés arra, hogy a módosítás kiemelkedően és elsődlegesen közérdeket: „közösségi használat” szolgál; emellett a „teljes rekonstrukció” is egy kiemelkedően pozitív fejleményt, közérdekű célt jelez.

 

A módosítás megjelenése véleményünk szerint kétféle értelmezést tesz lehetővé. Az egyik értelmezés szerint arra enged következtetni, a rendelet szerzői szerint a jogszabályok alapján működő kormányhivatal nem kellően látja el a „történeti épületelemek” védelmét, és arra a „Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság” alkalmasabb.

A másik kézenfekvő indoklás az, hogy a rendeletmódosítás szerzői ezzel arra utalnak: a „Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság” a módosítás alapján olyan döntéseket hozhat, amelyek a kulturális örökségről szóló törvénnyel, és egyéb jogszabályokkal, amelyek alapján a kormányhivatal működik, nem lennének összeegyeztethetők.

 

A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete Vezetősége kételyét fejezi ki aziránt, hogy a törvénybe foglalt szakmai követelményeket mellőzve születhet-e a kiemelt értékű és városképi helyzetű történeti középületet érintő valóban közösségi érdeket szolgáló terv és átalakítás, és a „Bizottság” rendelkezik-e azzal a szakmai legitimitással, kompetenciával – és szándékkal –, hogy a közösség érdekeit valóban figyelembe vevő, átlátható eljárással hozzon döntést a változtatásról, és valóban minden szempontból – így az örökség védelme, megőrzése, továbbadása szempontjából is – a közösség érdekeinek megfelelő tervet fogadjon el.


A jáki templom

  A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) online szakmai estje, 2021. február

Az előadás két részben, online látható, a FUGA Budapesti Építészeti Központ Youtube csatornáján.  

 Pap Ildikó régész-Sarkadi Márton építész:
Pillanatkép a jáki Szent György-templom kutatásáról és helyreállításáról 



Előadásunkban a jáki templomban a Magyar Kormány támogatásának köszönhetően 2018-ban újraindult és jelenleg is folyó restaurátori, műemléki és régészeti kutatások eddigi eredményeibe szeretnénk bepillantást nyújtani. 
A projekt az épületeken végzendő munkákon kívül magában foglalja egy olyan kiállítás létesítését is, amely méltó módon bemutatja a monostor, a Ják nemzetség és a település történetét, biztosítja a művészeti, régészeti értékű tárgyak - mindenek előtt például a templom nyugati kapuzatáról származó szobrok - elhelyezését.
Az előkészítő szakaszban a műszaki, restaurátori és művészettörténeti vizsgálatok, szakvélemények, dokumentációk elkészítésére került sor, majd megindultak a kivitelezési és restaurálási munkák.
A templombelsőben most először lehetővé váló régészeti kutatások a déli mellékhajó területén a 13. századi egyházi épületnél korábbi falakat, és 11-12. századi sírcsoportokat hoztak felszínre. A további kutatástól egy kora Árpád-kori templom előkerülését reméljük.

A járványhelyzet miatt a RÉKE est a hagyományostól eltérően, a FUGA honlapján követhető. 




A helyszínen kivetítve látható – 1 kamarai pontot kaphat a látogató.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!


Nyilatkozat a Földművelésügyi Minisztérium műemlék épületének tervezett bontásáról

 A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete megdöbbenéssel értesült a sajtóból a Földművelésügyi Minisztérium épületének részleges bontásáról, amely a közölt alaprajz alapján az épület felét megsemmisítené. Az átlagos történeti épület esetén akár megfelelő megoldás kiemelten védett műemlékben nem elfogadható. Fokozottan érvényes ez, ha az építtető maga az állam.

Az 1885-86-ban épült, később homlokzati díszeitől részben megfosztott, az 1920-as években hátsó szárnyain bővített egyik első nagy, historizáló igazgatási épületünk történetének alapvető vonása – történeti épületeknél természetes módon – a hozzáépítésekkel és kisebb átalakításokkal történt szerves fejlődés, amely itt ráadásul egyedülálló módon intézményi, funkcionális folytonossággal járt együtt. A tervezett nagy mérvű bontás a szerves történeti fejlődés eddigi léptékével is ellentétben áll. A beavatkozás mértéke összeegyeztethetetlen a műemléki védettséggel, az épület azonosságát tiszteletben tartó szemlélettel. Nem a funkcionális megújulás igénye, annak mértéke, nem is elsősorban az alkalmazott szerkezetek és anyagok kifogásolhatók, hanem az, hogy a beavatkozás nincs tekintettel a történeti épületnek eddigi, a lehető legteljesebb megőrzésen, a szükséges cseréken, és hozzátételekkel való bővítésen alapuló fejlődésére.

Típusában egyedülálló épületről van szó, értékeit nem csak egyes építészeti elemek jelentik, de az épület elhelyezkedése, a beépítés módja, a belső térrendszer, homlokzatok, tetősíkok és természetesen a nyílászárók, burkolatok stb. is, mindezek egysége hozza létre azt az egyedi alkotást, amelyet műemléknek nevezünk. A Földművelésügyi Minisztérium korábban I. bírságkategóriába sorolt, 1951 óta védett műemlék. A 2020. szeptember 1-én életbe lépett törvénymódosítás szerint kiemelten védett műemlék lett. Az épület szerepel a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. mellékletében, vagyis a nemzeti vagyon része, tartós állami tulajdonban tartandó együttes. Mindez predesztinálja arra, hogy fokozott figyelemmel és körültekintéssel készüljön terv a megújítására, még akkor is, ha nehezen átalakítható és a mai igényekhez nehezen adaptálható.

Tisztában vagyunk vele, hogy egy műemlék helyreállítása kompromisszumokkal jár, hiszen napjaink műszaki és funkcionális követelményei számtalan kényszermegoldást eredményeznek. Ezeknek a kompromisszumoknak az elfogadható tartalmát a szakágak közötti hosszas egyeztetés, a minden szempont érvényesülését figyelembe vevő tervezés hozhatja meg. Ezt a folyamatot ösztönözheti és segítheti egy kompetens műemléki hivatal, egy a szakmai felkészültségét, alkalmasságát felmutatni tudó, független hatóság és a tagjaiban jól összeállított műemléki tervtanács.

Egyesületünk határozottan tiltakozik a teljes udvari homlokzatok és traktusok tervezett bontása, a Kossuth téri homlokzat és bejáratok értelmetlen és megalapozatlan megcsonkítása ellen. A fent leírtak alapján nyomatékosan kérjük, hogy a típusában Magyarországon egyedülálló, korai irodaépület elbontásától az építtető tekintsen el, a műemlék jelentőségére és a közérdekre tekintettel a tervezőkkel dolgozzon ki kevesebb pusztítással járó alternatív megoldásokat, illetve határozza meg úgy a funkciókat, hogy az épület minél kisebb mértékben sérüljön. 

Budapest, 2020. december

Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete

A nyilatkozathoz csatlakozik:

Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat

MTA Művészettörténeti Bizottsága ÓVÁS Egyesület


Az ikervári kastély

 A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) online szakmai estje, 2020. december

Az előadás online látható, a FUGA Budapesti Építészeti Központ Youtube csatornáján. 

 Haris Andrea művészettörténész:
Batthyány Lajos ikervári kastélya 



Az „olasz villák” stílusában épült ikervári kastélyt Batthyány Lajos, első magyar miniszterelnökünk építette 1846-1848 között; azonban a kor legnagyobb luxusával és legújabb technikai vívmányaival megálmodott rezidenciáját már nem tudta használatba venni. A kivégzett gróf vagyonának elkobzása idején, 1850-ben készült leltárak alapján a kastély még befejezetlen volt. Az épület tervezőjeként a szakirodalom általában Ybl Miklóst tartotta számon. A kastély napjainkban előkerült és azonosított tervei alapján biztosan lehet állítani, hogy az épület Pollack Ágoston és Ybl Miklós 1841-ben Építészeti Intézet néven létrehozott magánvállalkozásának lényegében egyetlen, megvalósult, nagyszabású alkotása. A most előkerült tervrajzok és az 1850-ben készült több száz oldalas iratanyag alapján pontosan meg lehet határozni a kastély 19. század közepi helyiségeit, tervezett funkciójukat, egykori díszítettségüket. A Magyar Állam tulajdonába 2016-ban magántulajdonból visszakerült kastély és parkja − a folyamatos állagvédelmi munkák ellenére − rossz állapotban van, nem látogatható és csak remélhető, hogy egyszer részévé válik a nemzeti kastélyprogramnak.
A járványhelyzet miatt a RÉKE est a hagyományostól eltérően, a meghirdetett időpontban a FUGA honlapján - https://fuga.org.hu/ követhető. 
A helyszínen kivetítve látható – 1 kamarai pontot kaphat a látogató.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!


A soproni Zichy-Mesko palota restaurátori munkái

 A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) online szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2020. november

Az előadás online látható, a FUGA Budapesti Építészeti Központ Youtube csatornáján. 

 Velledits Lajos festő-restaurátor:
A soproni Zichy-Mesko palota a konyhától a díszteremig



 Társaságunk -a Synthese Restaurátor Kft.- több éves soproni munka elvégzése után 2016. november végén kapott megbízást a város önkormányzatától a „Zichy-Mesko palota restaurátori tervdokumentációjának” elkészítésére. A kutatásra és az eredmények alapján össze-állított hét darab restaurálási terv előállítására három hónap állt rendelkezésünkre. 
A sokáig üresen álló épületbe hirtelen élet költözött, hiszen a mi munkacsoportunkon kívül a Soproni Múzeum munkatársai is nagy erőkkel láttak hozzá az elfalazott középkori maradványok feltárásának Nemes András vezetésével. Mindannyiunk munkáját figyelemmel kísérte Dávid Ferenc, akinek az időközben végzett művészettörténeti kutatásai hozzásegítettek bennünket a napvilágra került töredékek értelmezéséhez. A sokáig szükséglakásoknak otthont adó épület minden egyes helyisége értékeket rejtett, amelyek a három hónapos restaurátori kutatás során megfoghatóvá tették egy XVIII. század elején élt arisztokrata család ízlését, akik a kor jeles művészeit foglalkoztatták. A számos átalakítás, átfestés és a lakások kialakításához szükséges beépítés alatt, vagy mögött szinte érintetlenül maradtak meg egy rövid stíluskorszak kitűnő alkotásai és munkái. 
Az idő rövidsége miatt sajnos nem lehet az épület minden szegletében napvilágra került emléket bemutatni és annak készítés- technikáját ismertetni. Ezért csak a fő emeletet fogjuk –a képek segítségével- bejárni, ahogyan azt a város adóösszeírói is tették 1766-ban. 
Az ott föllelt művek anyagairól és azok megmunkálásáról viszont ejtünk majd néhány szót, mert minél többet ismerünk meg ezekről, annál többet tehetünk a művekben rejlő szellem megőrzéséért.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Sopron, Zichy-Mesko-palota

 A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) online szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2020. 10. 26. hétfő 18 h. 

Az előadás online látható, a FUGA Budapesti Építészeti Központ Youtube csatornáján. 

 Nemes András művészettörténész:
Lakótoronyból városháza. A soproni Zichy-Mesko palota kutatása 
Sopron, Kolostor u. 11.-Új u. 14.





 Sopron belvárosának műemléki rekonstrukciója során csak néhány épület maradt ki korábban a helyreállítások sorából. Ezek közül a legjelentősebb a Zichy-Mesko palota. 2015-ben már elhangzott egy beszámoló az akkor még nagyon részleges, ám jelentős középkori részleteket is azonosító kutatás eredményeiről. 
Az utóbbi években folytatódó falkutatások, restaurátori feltárások a kiemelkedő múlttal rendelkező épület változatos történetéhez kapcsolódó számtalan építészeti, műemléki értékkel gazdagították ismereteinket. 
Októberben Nemes András a falkutatás eredményeiről, míg a novemberi esten Velledits Lajos restaurátor a palota díszítőfestéseiről számol be. 

A védelem határai

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) online szakmai estje

Az előadás online látható, a FUGA Budapesti Építészeti Központ Youtube csatornáján.

 Kovács Dániel művészettörténész, építészetkritikus:
A védelem határai – a szocialista modernizmus örökségének továbbélése




 A háború utáni időszak építészeti emlékei számos kihívással néznek szembe napjainkban. Egyrészt elértek természetes életciklusuk végére, és napjainkban teljesen másféle igényeknek és elvárásoknak kellene megfelelniük, mint építésük idején. Másrészt társadalmi kontextusuk, ennek következtében pedig percepciójuk is megváltozott. Kevés helyen annyira átpolitizáltak a modern építészet védelmének kérdései, mint Közép- és Kelet-Európában, ahol pusztán építésének dátuma miatt értéktelennek lehet ítélni egy, a maga korában akár díjazott épületet. Kovács Dániel művészettörténész a téma kutatójaként és a 2021-es Velencei Építészeti Biennále Magyar pavilonjának tervezett kiállítása, az Othernity – Modern építészetünk újrakondicionálása kurátoraként beszél a modern építészet túlélésének esélyeiről.

A járványhelyzet miatt a RÉKE est a hagyományostól eltérően, a meghirdetett időpontban a FUGA honlapján - https://fuga.org.hu/ követhető. 
A helyszínen kivetítve látható – 1 kamarai pontot kaphat a látogató.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!






Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)