Újratervezés, kutatások a budavári Szent István-terem kapcsán

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2019. 11. 25. hétfő 18 h.

 Rostás Péter, Bozóki Lajos művészettörténész, 
Szegő Tamás építész:

Újratervezés, kutatások a budavári Szent István-terem kapcsán

 

A budavári palota déli összekötő szárnyában 2019 áprilisában kezdett falkutatás során a palota több építési periódusának maradványait sikerült feltárni. Ezek a feltárt építészeti részletek és műformák nemcsak a palota építéstörténetét árnyalják, hanem önmagukban is építészettörténeti értékek. Kutatásunk során a BTM második emeleti, egykori könyvtárterem lambériájának és előtétfainak elbontásakor napvilágra kerültek a barokk királyi palota eddig rejtett homlokzatszakasza, továbbá az 1951 – 52-ben id. Kotsis Iván tervei alapján épített szocreál architektúra részletei. Az I. emeleti, egykori metszettárban több négyzetméternyi felületen a Hauszmann-periódusból származó gipsz párkány, az oldalfalakon stukkó keretelő tagozatok, valamint a Szent István-terem melletti folyosó párkányfrízének stukkó ornamensei kerültek elő.

A háborús pusztítások után 1952-ben Kotsis Iván lebontván az teljes korábbi alaprajzi szerkezetet a pártközpont összekötő csarnokául szolgáló háromhajós tereket alakított ki, az emeleti termek nyugati végfalán egy-egy apszidiális fülkével, amelyek most tárultak fel újra a feledésből.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Archívumból múzeum? A műemléki gyűjtemények múltja, jelene, s jövője (?)

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2019. 10. 14. hétfő 18 h.

Bakó Zsuzsanna - Köntzey Mercedes:

Archívumból múzeum?

A műemléki gyűjtemények múltja, jelene, s jövője (?)

   

Fotótár – Könyvtár – Tervtár – Tudományos irattár

1872. április 11-én Pauler Tivadar vallás- és közoktatásügyi miniszter életre hívta a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottságát (1881-től Műemlékek Országos Bizottsága – MOB). A miniszter a bizottság feladatává tette: „megtudni, mennyi és miféle nemzeti emlék létezik még Magyarországon; ezeket feljegyzi, lajstromozza és osztályozza, de feladata oda törekedni is, hogy ezen emlékek történelmileg vagy művészileg érdekes része fenntartassék, stílszerűleg tataroztassék, kiegészítessék, ha lehet felépítessék s mindez történjék úgy, hogy amellett a magány jog, ha netalán valamely emlék ez alá esnék, csorbát ne szenvedjen.”

Az 1872-ben meginduló munka szükségessé tette egy ún. Levéltár létesítését, amelyben a hivatalos iratokon kívül – azok mellékleteit – a rajzokat, falkép másolatokat és fényképeket is elhelyezték. Ekkor kezdődött a legszükségesebb folyóiratok és könyvek beszerzése is.

Az előadásban röviden összefoglalnánk a Műemléki Gyűjtemények küzdelmes helyzetét napjainkig. Képet adnánk a jelenről, hol tartunk most és mik a kilátások. 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!