A Római Magyar Akadémia épülete 2.

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti
Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.)

2017. 04. 24. hétfő 18 h.

Klaniczay Péter építész:
Miért is érdekes nekünk egy palota Rómában?
2. rész
A Római Magyar Akadémia, a Palazzo Falconieri
a XIX. század végétől. Részletek a palota építési fázisaiból

Az előadás első részében eljutottunk a XVI. századi egykori palota többszöri átalakítása után a palotát megszerző Falconieri család általi jelentős bővítéshez, amelyet Borromini tervezett. Ezt követően csak kisebb átalakítások készültek hosszú időn át, s a palazzo mellett felépült a palazzetto a XVIII. században, amely a család birtokában levő jelentős gyűjtemények elhelyezésére is szolgált. A számos híres személy által lakott épületegyüttes a XIX. század végét szinte üresen, leromlott állapotban érte meg. A palota tulajdonosai leszármazottak híján a palotát anyagi és városrendezési okok miatt eladták, de közben a várossal szemben évtizedes pereskedés is volt. Az új tulajdonos, Luigi Medici del Vascello jelentősen átalakíttatta az épületet, de fenntartási nehézségek miatt a '20-as évekre már számos bérlő lakta. A palota értékesítése is felmerült és ezt kihasználva, szerencsés diplomáciai manőverek folytán az együttes magyar tulajdonba került. Gerevich Tibor, a klebelsbergi kultúrpolitika egyik fő ideológusa segítségével létrejött a Reale Accademia d’Ungheria. Az épületet felújították, a melléképületet művészházzá alakították és évtizedeken keresztül a magyar kultúra egyik külföldi bástyájának számított. Közbeszólt viszont a háború és azt követően már másképp alakultak a dolgok. A palota állaga a 70-es évekre leromlott és több évig tartó helyreállításon és szerkezeti megerősítésen esett át. 2003 és 2010 között is jelentős felújítások zajlottak az épületen.
A Palota kilenc évtizede van magyar tulajdonban.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A Római Magyar Akadémia épülete

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2017. 03. 27. hétfő 18 h.

Klaniczay Péter építész:
Miért is érdekes nekünk egy palota Rómában?
A Római Magyar Akadémia, a palazzo Falconieri
építészeti és művészettörténeti bemutatása. Részletek a palota építési fázisaiból

A palota XV-XVI. századi története körül még sok a bizonytalanság, többször gazdát cserélt a XVI. század közepéig és akkori tulajdonosai, a Falconieri család Borrominit bízta meg a palota bővítésével és átalakításával. A következő 300 év alatt csak kisebb munkák folytak rajta. A XIX. század végén a család kihalt és az örökösök anyagi és városrendezési okok miatt eladták, de közben a várossal szemben évtizedes pereskedés is volt. Az új tulajdonos, Luigi Medici del Vascello jelentősen átalakíttatta az épületet. A hatalmas értékű palotát a fenntartási nehézségek miatt a 20-as évekre már számos bérlő lakta. A palota értékesítése is felmerült és ezt kihasználva, szerencsés diplomáciai manőverek folytán az együttes magyar tulajdonba került. Gerevich Tibor a klebelsbergi kultúrpolitika egyik fő ideológusa segítségével létrejött a Reale Accademia d’Ungheria. Az épületet felújították, a melléképületet művészházzá alakították és évtizedeken keresztül a magyar kultúra egyik külföldi bástyájának számított. Közbeszólt viszont a háború és azt követően már másképp alakultak a dolgok. A palota állaga leromlott, majd a 70-es években és a legutóbbi évtizedben is jelentősen felújították.       A Palota kilenc évtizede van magyar tulajdonban. Pillantsunk bele izgalmas múltjába! 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Fortuna u. 3.

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2017. 02. 27. hétfő 18 h.

Hild Csorba Bernadett, Erdélyi Erika építészek előadásában:
Mit rejteget a Pest-Buda – Fortuna utca 3.
(kutató: Csomortány Levente, Gömöri Judit)

fotó: Bujnovszky Tamás

A budavári Pest-Buda étterem felett, az emeleti lakások átalakításával és a barokk fedélszék látványos beépítésével nyitott meg az apró kis hotel. Az építés közbeni megfigyelések, kutatások során számos olyan kisebb-nagyobb összefüggést volt lehetőségünk megismerni, melyek ismét eltakarásra kerültek.  Az előadás keretében sor kerül a ma már nem látható részletek és nem látogatható területek bemutatására.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Kalocsai tükörkabinet

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2017. 01. 23. hétfő 18 h.

 Velledits Lajos restaurátor művész :
Mese az új Melizináról
(A kalocsai érseki palota tükörkabinetje)

A XVIII. század német bútorasztalos műhelyei közül magasan kiemelkedett a Roentgen manufaktúra, amely két generáción át luxus bútorokat és berendezéseket gyártott. Megrendelőik között elsősorban Európa királyi és fejedelmi udvarai szerepeltek. A kalocsai berendezés restaurálása során figyeltünk fel az asztalos technikák és motívumok sajátosságaira, amelyek egyértelműen bizonyították, hogy a tükörkabinet berendezését Patachich Ádám a Roentgen műhellyel készítette és a mennyezeti képet pedig Maulbertsch-csel festette meg.
A restaurálás technikai részletei mellett szeretném bemutatni ennek a manufaktúrának a sajátos arculatát, üzletpolitikáját és fogadtatást a német szellemi életben.
2014 ősze óta kisebb javításokat végeznek. Az ezekhez kapcsolódó kisebb ásatás, levéltári- és történeti forráskutatás a templom történetének szinte minden időszakáról, mozzanatáról feltárt új tényeket, részleteket.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Történeti kertek helyszíni kutatása

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2016. 12. 19. hétfő 18 h.

Koppány András régész:
Történeti kertekben végzett helyszíni kutatások tanulságai
Régészeti módszerek és falkutatás

A történeti kertek régészeti módszerrel való kutatása egyre több helyen vált, válik természetes részévé a kertek, parkok "helyreállításának". Ugyanakkor az ilyen jellegű kutatások törvényi szabályozása és maga a gyakorlat is további közös szakmai gondolkodást kíván, kívánna. Az előadás elsősorban a kutatás módszertanára, a kutatások során szerzett tapasztalatokra kíván koncentrálni, természetesen sok konkrét példával szerte az országból.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A sümegi püspöki palota belülről

 A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2016. 11. 21. hétfő 18 h.

Lovas Franciska festő-restaurátor – Koppány András régész - Gaylhoffer-Kovács Gábor és Nagy Veronika művészettörténészek:

 A sümegi püspöki palota belülről
(Az épületkutatás legújabb eredményeinek ismertetése)

 2015-ben a Nemzeti Kastélyprogram keretében lehetőség nyílt a püspöki palota belső tereiben az épületkutatás elvégzésére és az előkerült részletek elemzésére. Falkutatás, járószintek alatti, régészeti módszerrel történő feltárás, festő-restaurátori falkép szondázás történt. A feltárt részletek alapján újból megkíséreltük a palota építési periódusainak felvázolását és a díszítőfestések elemzésekor pedig azok tágabb művészettörténeti kontextusban való elhelyezését. A beszámoló ezekről kíván vázlatos áttekintést adni. Az műemlék felújítása a közeljövőben kezdődhet meg, kutatási eredményeink reményeink szerint a hiteles helyreállításhoz is hozzájárulhatnak majd.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A Róheim-villa

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2016. 10. 24. HÉTFŐ 18 h.

Bor Ferenc művészettörténész:
Már ez is régi épület?
Az 1900-ban épült Róheim-villa (Budapest XIV., Hermina út 45.) építéstörténeti kutatása.

 Van-e izgalmi faktor egy olyan épület vizsgálatában, ami a jól működő fővárosi építési adminisztráció miatt minden részletében dokumentálható, nyomon követhető, az írásos és képi források bőségének korában épült, és születési állapotát jól kikövetkeztethetően őrzi? 
A századfordulós budapesti villaépítészet érdekes példája. Róheim Samu nagyvállalkozó épülete, a Corvin-lánc székhelye.

(Bor Ferenc és Tóth Timea művészettörténészek, Seres András, Osgyányi Vilmos, Zágoni Péter és Páhi Attila restaurátorok, Csajbók Csaba építész)

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!