Löw Immánuel zsinagógaparkja Szegeden

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2016. 04. 25. hétfő 18 h.

Dávid Ferenc művészettörténész és Holtság Ágnes tájépítész:

Löw Immánuel zsinagógaparkja Szegeden

Zsinagógákat nem szokás kertbe/parkba építeni, Szegeden 1903-ban ez történt, s nem véletlenül:  Az építtető/építő rabbi  a zsidó hagyományokban szereplő növények legnagyobb tudósa volt, s tudását a zsinagóga  általa alkotott ikonográfiájában és a kertben telepített növényekben egyaránt alkalmazta. A kertet/parkot elpusztították 1944-ben. Rekonstrukciójáról szól a művészettörténész és a tájépítész előadása.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Pénzügyminisztérium a Várban

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2016. 03. 21. hétfő 18 h.

 Bazsó Gábor - Prakfalvi Endre 
művészettörténészek:
A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium egykori palotája a budai Várban

„Tekintetséged által tervezet Góth stílű munka, mely jelenkor legnehezebb vívmányai közé tartozik, de a legszebb... az alapkőtől (Grundstein) egész a kémény fedlapig szorgalmunk és ügyességünk által [épült].” Ney Ede kőfaragóműhely kőfaragósegédeinek levele Fellner Sándorhoz, hogy róluk se feledkezzenek meg a falegyen jutalom osztásakor.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A majki grottakápolna

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2016. 02. 29. hétfő 18 h.

Lovas Franciska festő-restaurátor – Rácz Miklós régész – Sárossy Péter művészettörténész:

Szent Franciskától a grottáig. A majki grottakápolna történeti, restaurátori és régészeti kutatása

                                                                                                             fotó: Nagy Krisztina 2015

A majki egykori kamalduli remeteség, utóbb Esterházy-kastély teraszos kertjében, a volt vendégház és rendház, azaz a foresteria felé eső támfalnál egy kisebb épület áll, amely egyszerű külső megjelenése ellenére jelentős 18-19. századi belső dekorációkat őriz. Az úgynevezett grottakápolna a remeteség többi épületéhez képest tudományos szempontból eddig kevesebb figyelmet kapott, bizonyára eredeti és későbbi funkcióinak, építéstörténetének és díszítésének nyitott kérdései miatt. Az előadók az eddigi tudományos eredmények és saját építéstörténeti, régészeti és restaurátori kutatásaik tükrében e kérdésekre próbálnak lehetséges válaszokat találni, illetve a további kutatási irányokat is kijelölni. A kritikus állapotú grottakápolna műemléki felújítása a közeljövőben a Nemzeti Kastélyprogram keretében kezdődhet meg, az előadók kutatási eredményei tehát – reményeik szerint – a hiteles helyreállításhoz is hozzájárulhatnak majd.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A Háros-sziget épített öröksége

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2016. 01. 25. hétfő 18 h.

Herczeg Renáta – Prakfalvi Endre
művészettörténészek:

Csut monostorától a Hunyadi laktanyáig

A Budafok-Háros-szigeti épületcsoport az Atlantika hajózási-szállítmányozási vállalat tevékenységéhez kötődik. A Londonban az első világháború előtt alapított cég nagyívű elképzeléseit Trianon után is megpróbálta keresztülvinni. Építészettörténetileg is jelentős ipari-gazdasági épületek sorát húzták fel: közraktár jelleggel üzemeltetendő hatalmas vasbeton szerkezetű raktárépületeket, egy Hajógyárat és a Lanária posztógyár komplexumot. (Egyes adatok arra utalnak, hogy az egykori csuti premontrei kolostor romjai a raktár alatt nyugszanak). A csepeli állami közraktár tönkretette a magánvállalkozást. A területre a honvédség vonult be, melyet a Néphadsereg is tovább üzemeltetett. A rendszerváltozás után funkcióját vesztette.  A műépítészetileg is értékes épületállomány sorsa kérdéses.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Vízivárosi lakóház

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2015. 12. 01. KEDD 18 h.

Benda Judit régész - Garaguly Kinga, Hild Csorba Bernadett építész – Jankovics Norbert művészettörténész:
Egy vízivárosi lakóház újjászületése - Kapucinus utca 9.

 „A budai Vízivárosban, a mai igen heterogén építészeti környezetben álló, jó hangulatú kis lakóház az 1686-os ostrom után épült újjá. Tulajdonosai helyi polgárok, halászok, ácsok, kéményseprők, mészárosok voltak; pincéjében a „Két Törökhöz” címzett kocsma működött. A II. világháborúban az udvari szárny egy része elpusztult, utána méltatlan használat és a pusztulás következett. A több évnyi előkészület, régészeti és restaurátori kutatás során megismerhetővé vált a ház története, amely a múló századokat visszafogott, kis változtatásokkal követte, az adott kor igényei szerint. Az ezt követő műemléki felújítás során az öt szociális bérlakásból újra egy lakóépület lett. . . . .
Az értékőrző restaurálás megőrizte a múló idő nyomait, az ablakokat és famennyezeteket a középkori faragott köveket, a kora barokk és biedermeier díszítő festést.” (részlet az ICOMOS-díj indoklásából)

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Fafödémek fejlődése - a soproni emlékanyag

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2015. 11. 16. hétfő 18 h.

Bukosza Kristóf építész, belsőépítész:
A gerendás fafödémek fejlődése és hazánk területén ismert változatai 

  A XVIII. századtól visszafelé haladva az időben építészeti emlékeink száma hirtelen megfogyatkozik, és háromszáz év messzeségén túl már többnyire csak kőből, téglából épült, boltozott, vagy csak faltöredékekben fennmaradt építményeinket ismerjük, holott épületeink belső tereinek zömét sík famennyezetek fedték. A gerendás, mestergerendás fafödémek nemcsak a városi épületek jellemző térlefedő szerkezetei voltak majd egy ezredévig, de lakótereinek meghatározó részei is több száz éven át. Így a XVI-XVIII. századi, Sopronban fennmaradt kivételes emlékanyag a legkorábbi, mely segíthet hiteles képet alkotni a városi polgárság lakótereiről, a födémnek, mint épületszerkezetnek fejlődéséről, hazánk területén ismert változatairól. Áttekintve az ismert egyéb európai példákat, felvázolódnak azok a kapcsolatok, melyek ennek a kornak hazai, alig ismert enteriőrtörténetét a kontinens térképére helyezik.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Buda középkori zsidó negyedei

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2015. 10. 19. hétfő 18 h.

Végh András régész-történész:

Buda város középkori zsidó negyedeinek régészeti kutatása
– régi adatok és új leletek

A magyar történetírásban már több mint száz éves téma Buda város középkori zsidó közösségének régészeti és történeti kutatása. A Szent György téren és környezetében az 1990-es években folytatott ásatások jelentős mértékben kiterjesztették ismereteinket a város első (13-14. századi) zsidónegyedének kezdeteiről, emellett napvilágra hozták a negyed szakrális épületeinek (zsinagóga, mikve) maradványait. 
Az új kutatások egyben ismét ráirányítják a figyelmet a későbbi zsidónegyed emlékeire a Táncsics Mihály utcában. Különösen az itteni zsinagógára, amelynek részleteit Zolnay László 1964–1965 között bontotta ki az épületet eltemető több méteres feltöltés alól. A 15. század közepén, késő gótikus stílusban épült imaház használatban volt a török kor folyamán is egészen 1686. szeptember 2-ig, amikor a városba betörő, fosztogató és gyújtogató katonák áldozatául esett. A rombolás és a betemetés azonban hosszútávra konzerválta az épület falait, amelyek máig várják, hogy teljes feltárás után, helyreállítva a középkori Buda és a budai zsidóság jeles emlékeként újból a szemünk elé tárulhasson.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!