A soproni Zichy-Mesko palota

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2015. 02. 23. hétfő 18 h.

Nemes András művészettörténész :

A soproni Zichy-Mesko palota kutatása
/Sopron, Kolostor u. 11.-Új u. 14./

Sopron belvárosának műemléki rekonstrukciója során csak néhány épület maradt ki a helyreállítások sorából. Ezek közül a legjelentősebb a Zichy-Mesko palota. A két utcára néző kétemeletes épület Kolostor utcai szárnyában csak a földszinti helyiségekben nyílt mód 2014 őszén kutatásra. Régészeti feltárásra még nem kerülhetett sor, viszont az épület értékleltárát elkészíthettük.

            Nem tudtuk, de sejthető volt, hogy a barokk palota középkori és 17. századi részletekkel is rendelkezik. Már a kutatás kezdetén előkerült egy gótikus szoba boltozatának maradványa, a szomszédos helyiségben pedig rombusz alakú, eredeti helyükön megmaradt padlótéglákat találtunk. A kapualj és a homlokzat további meglepetéseket is tartogatott. A kapualj mindkét oldalán 1400 körül készült ülőfülkéket tárhattunk fel. Az eredetileg 4-4 mérműves fülkéből 3-3 megmaradt, de szerencsés módon a töredékek annyi információval szolgálnak, hogy mindkét oldal hitelesen kiegészíthető. Ezek után már abban is bízhattunk, hogy a gótikus homlokzatról is nyerünk információt. A kapu fölött egy nagyméretű, eredetileg több mint 3 m magas kapcsolt ablak töredéke került elő a barokk elfalazás alól. Hasonlókat a Templom u. 3. Kolostor utcai homlokzatán, a Templom u. 9. emeletén láthatunk. Ezek az ablaktöredékek szintén 1400 körülre datálhatók az ülőfülkékhez hasonlóan. Érdekesség, hogy a ház a belvárosi középkori házaknak a kétszerese, feltehetően jó módú soproni polgár háza volt. Már a középkorban egyemeletessé épült ki, homlokzatában törésvonallal. A belső térben a kapualjtól balra egy gótikus, egykor mestergerendás helyiséget találtunk, melynek ablakát és ajtaját is sikerült megtalálni. Ebben a helyiségben később, a 17. században présházat alakítottak ki, a préshez tartozó, téglából kifalazott préssúly gödrét is feltárhattuk.

A kutatás még nem fejeződött be, az épület további szakaszainak felújítása kapcsán – ha szakaszolva is – reméljük a teljes, az Új utcára is kiterjedő épület valamennyi értékét feltárhatjuk és azokból a legfontosabbakat és legszebbeket bemutathatjuk.

Az épület pincéjében a Borostyánkő út maradványaira számítunk, az udvari homlokzatokon pedig egy 17. századi toszkán oszlopos loggiára, melyet a 18. századi kétemeletessé bővítéskor szüntettek meg.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A budai királyi palota régészeti kutatásai

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2015. 01. 26. hétfő 18 h.

Magyar Károly régész:
A budai királyi palota régészeti kutatásai 
– és ami mögötte/előtte (?) van: műemléki helyreállítás, építészet, politika 

A középkori budai királyi palota maradványainak modern értelemben vett régészeti kutatása egy híján 70 éve, 1946-ban kezdődött el szondázó jellegű feltárásokkal, majd folytatódott 1948-tól immár „rendes” ásatásokkal. Az ekkor elkezdett munka hosszabb-rövidebb szünetekkel ugyan, de hosszú évtizedeken át, több fázisban zajlott, és még ma sem tekinthető lezártnak. A kutatásokat kezdetben Gerevich László majd Zolnay László vezette. Az előadó az utóbbi, nagynevű régész mellett, 1982-ben kapcsolódott be a feltárásokba. Legutóbbi munkáját ezen a területen 2014-ben fejezte be a Várkert bazárhoz kapcsolódó Öntőház udvar területén. A régészeti kutatások kapcsán itt leszűrt tapasztalatokat igyekszik összegezni a címben szereplő egyéb szempontokat – a sorrend szabadon változtatható – is figyelembe véve.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2014. 12. 15. hétfő 18 h.

Sudár Balázs történész:
Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon 

A hódoltság török építészetével kapcsolatban számtalan tévhit vagy legalábbis megalapozatlan nézet kering. A kortársak – és nyomukban gyakran a későbbi, akár mai kutatók is – leginkább a pusztítást, a középkori Magyarország lerombolását látták a hódoltságban. Maguk a törökök virágzó tartományként tekintettek a magyar végvidékre, s ma is úgy érzik, hogy ők rengeteg mindent létrehoztak, azaz tulajdonképpen gyarapították a térséget. Az igazság minden bizonnyal a két nézet között van, de vajon hol? Felvethetők más kérdések is: igaz-e az, hogy a hódítók a keresztény templomokat egytől-egyig átalakították és imahelyként használták? De ha így lett volna, akkor vajon miért érezték a kortársak, hogy a Kelet Magyarországra költözött, s hogy a magyar városok keleties arcot öltöttek? Ennek kapcsán megkérdezhetjük azt is, hogy a hódoltsági török jelenlét tárgyi nyomai – jelesül az épületek – milyen viszonyban állnak a birodalom más területeinek alkotásaival? Bár a fentiekre elméleti megfontolások alapján is válaszolhatnánk, az előadásban forrásokra, tényekre és számokra támaszkodva próbáljuk megvilágítani az egykorvolt valóságot.. 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A budai városháza

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2014. 11. 17. hétfő 18 h.

Szentesi Edit művészettörténész:

Források Buda városházájának 17. század végi és 18. századi építéstörténetéről

Munkaközi beszámoló

A Várban gőzerővel folyik a Szentháromság utca 2. – Tárnok utca 28. –Úri utca 21. helyszíni kutatása. Épületkutatás: Juan Cabello, Mentényi Klára, Simon Anna; az udvarok régészeti feltárása: Benda Judit (Budapesti Történeti Múzeum); 19–20. századi történet és értékleltár: Lángi József falkép-kutatás, Tóth Tímea; koordináció és a helyreállítás művészettörténésze: Bor Ferenc.

Az épület(együttes) a visszafoglalástól a főváros egyesítéséig Buda városházája volt, így a városi adminisztráció legalább négyszeresen foglalkozott minden munkával, amit a házban / a házon végeztek – a legkisebb karbantartástól a nagy építkezésekig. A helyszínre tervezett látogatás előtt megpróbálok erősen munka közbeni és nagyon csupán ízelítő képet adni a szokatlan tömegű forrás feltárásának és kezelésének kísérletéről: a források rendszeréről, jellegéről, eposzi részletességéről és véletlenszerű, illetve jellegükből adódó hiányairól. Néhány példán látni fogjuk, mi az, amit csak a forrásokból tudhatunk meg, hogy majd az épületben lássuk, mi az, amit csak a falak mondhatnak el. Mekkora öröm és tanulság, amikor a források és a falak egymást értelmezik; és hogy néha akkor sem jönnek össze, ha lehetőségünk van – mint itt és most – az egyik ismeretében kérdezni a másikat.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Rekonstrukció a gyulai várban

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2014. 10. 27. hétfő 18 h.

Feld István régész:

Késő középkori faburkolatú szoba 
re-konstrukciója a gyulai várban

A gyulai vár 2005-ben befejeződött legutóbbi műemléki helyreállítását megelőző épületkutatások egy 1500 körül kialakított faburkolat egykori létét bizonyították az emelet egyik sarokterében. A műemlékvédelmi projekt részeként megvalósult a középkori lakószoba visszaidézése – azaz párhuzamok alapján történő kiépítése. Az előadás ezen, szélesebb körben talán még nem eléggé ismert „re-konstrukció” alapjait és módszereit mutatja be, annak reményében, hogy ismertetése tanulsággal szolgálhat a napjainkban divatos várkiépítések vonatkozásában is. 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2014. 09. 29. hétfő 18 h.

Kovács Eszter és Beszédes József régészek:

Új kutatások a belvárosi templomban

A Belvárosi Főplébánia templomban nagyszabású beruházás kezdődött: altemplom bővítést terveznek, amelynek kontúrját a román kori templom falai adnák. Ezt az új területet összenyitnák a barokk kriptákkal, így egy mindenki számára bejárható, liturgikus és közösségi tér alakulna ki. Ezt megelőzően végezzük a régészeti kutatást, melynek során nem csak a templom építési periódusaiból találtunk jelentős emlékeket, de a római tábor belső épületeiről, használatáról is fontos információkkal gazdagodtunk. A feltárás során a bronzkorig visszanyúló megtelepedést tudtuk igazolni.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Csopaki villa

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2014. 06. 16. hétfő 18 h.

Fodor Edina, Maracskó Izabella festő-restaurátorok és Sarkadi Márton építész:

 Egy csopaki villaépület kutatása és restaurálása

 

 A 19. század első felében épült villát egykor szőlőültetvények és a tőkék között megbújó présházak vették körül. Ma a domboldal nyaralói között már kevésbé hangsúlyos a látványa. Mind tömegében, építészeti részleteiben és legfőképpen belsejében azonban hűen megőrizte a 19. századot. A kutatók, restaurátorok feltárták a különböző korszakok festésrétegeit és rekonstruálhatóvá, dokumentálhatóvá váltak a hozzájuk köthető, azonosítható változatos enteriőrök. A korabeli nyílászárók rétegrendje ugyanolyan gazdag, mint a szobák falain található díszítőfestéseké. Hogyan alakult a villa képe munkájuk nyomán, erről beszélnek a munkálatokban részt vevő szakemberek.

 

 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!