Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2014. 12. 15. hétfő 18 h.

Sudár Balázs történész:
Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon 

A hódoltság török építészetével kapcsolatban számtalan tévhit vagy legalábbis megalapozatlan nézet kering. A kortársak – és nyomukban gyakran a későbbi, akár mai kutatók is – leginkább a pusztítást, a középkori Magyarország lerombolását látták a hódoltságban. Maguk a törökök virágzó tartományként tekintettek a magyar végvidékre, s ma is úgy érzik, hogy ők rengeteg mindent létrehoztak, azaz tulajdonképpen gyarapították a térséget. Az igazság minden bizonnyal a két nézet között van, de vajon hol? Felvethetők más kérdések is: igaz-e az, hogy a hódítók a keresztény templomokat egytől-egyig átalakították és imahelyként használták? De ha így lett volna, akkor vajon miért érezték a kortársak, hogy a Kelet Magyarországra költözött, s hogy a magyar városok keleties arcot öltöttek? Ennek kapcsán megkérdezhetjük azt is, hogy a hódoltsági török jelenlét tárgyi nyomai – jelesül az épületek – milyen viszonyban állnak a birodalom más területeinek alkotásaival? Bár a fentiekre elméleti megfontolások alapján is válaszolhatnánk, az előadásban forrásokra, tényekre és számokra támaszkodva próbáljuk megvilágítani az egykorvolt valóságot.. 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A budai városháza

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2014. 11. 17. hétfő 18 h.

Szentesi Edit művészettörténész:

Források Buda városházájának 17. század végi és 18. századi építéstörténetéről

Munkaközi beszámoló

A Várban gőzerővel folyik a Szentháromság utca 2. – Tárnok utca 28. –Úri utca 21. helyszíni kutatása. Épületkutatás: Juan Cabello, Mentényi Klára, Simon Anna; az udvarok régészeti feltárása: Benda Judit (Budapesti Történeti Múzeum); 19–20. századi történet és értékleltár: Lángi József falkép-kutatás, Tóth Tímea; koordináció és a helyreállítás művészettörténésze: Bor Ferenc.

Az épület(együttes) a visszafoglalástól a főváros egyesítéséig Buda városházája volt, így a városi adminisztráció legalább négyszeresen foglalkozott minden munkával, amit a házban / a házon végeztek – a legkisebb karbantartástól a nagy építkezésekig. A helyszínre tervezett látogatás előtt megpróbálok erősen munka közbeni és nagyon csupán ízelítő képet adni a szokatlan tömegű forrás feltárásának és kezelésének kísérletéről: a források rendszeréről, jellegéről, eposzi részletességéről és véletlenszerű, illetve jellegükből adódó hiányairól. Néhány példán látni fogjuk, mi az, amit csak a forrásokból tudhatunk meg, hogy majd az épületben lássuk, mi az, amit csak a falak mondhatnak el. Mekkora öröm és tanulság, amikor a források és a falak egymást értelmezik; és hogy néha akkor sem jönnek össze, ha lehetőségünk van – mint itt és most – az egyik ismeretében kérdezni a másikat.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Rekonstrukció a gyulai várban

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2014. 10. 27. hétfő 18 h.

Feld István régész:

Késő középkori faburkolatú szoba 
re-konstrukciója a gyulai várban

A gyulai vár 2005-ben befejeződött legutóbbi műemléki helyreállítását megelőző épületkutatások egy 1500 körül kialakított faburkolat egykori létét bizonyították az emelet egyik sarokterében. A műemlékvédelmi projekt részeként megvalósult a középkori lakószoba visszaidézése – azaz párhuzamok alapján történő kiépítése. Az előadás ezen, szélesebb körben talán még nem eléggé ismert „re-konstrukció” alapjait és módszereit mutatja be, annak reményében, hogy ismertetése tanulsággal szolgálhat a napjainkban divatos várkiépítések vonatkozásában is. 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2014. 09. 29. hétfő 18 h.

Kovács Eszter és Beszédes József régészek:

Új kutatások a belvárosi templomban

A Belvárosi Főplébánia templomban nagyszabású beruházás kezdődött: altemplom bővítést terveznek, amelynek kontúrját a román kori templom falai adnák. Ezt az új területet összenyitnák a barokk kriptákkal, így egy mindenki számára bejárható, liturgikus és közösségi tér alakulna ki. Ezt megelőzően végezzük a régészeti kutatást, melynek során nem csak a templom építési periódusaiból találtunk jelentős emlékeket, de a római tábor belső épületeiről, használatáról is fontos információkkal gazdagodtunk. A feltárás során a bronzkorig visszanyúló megtelepedést tudtuk igazolni.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Csopaki villa

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2014. 06. 16. hétfő 18 h.

Fodor Edina, Maracskó Izabella festő-restaurátorok és Sarkadi Márton építész:

 Egy csopaki villaépület kutatása és restaurálása

 

 A 19. század első felében épült villát egykor szőlőültetvények és a tőkék között megbújó présházak vették körül. Ma a domboldal nyaralói között már kevésbé hangsúlyos a látványa. Mind tömegében, építészeti részleteiben és legfőképpen belsejében azonban hűen megőrizte a 19. századot. A kutatók, restaurátorok feltárták a különböző korszakok festésrétegeit és rekonstruálhatóvá, dokumentálhatóvá váltak a hozzájuk köthető, azonosítható változatos enteriőrök. A korabeli nyílászárók rétegrendje ugyanolyan gazdag, mint a szobák falain található díszítőfestéseké. Hogyan alakult a villa képe munkájuk nyomán, erről beszélnek a munkálatokban részt vevő szakemberek.

 

 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Csejdy Júlia művészettörténész – Simon Zoltán régész:
Tállya újratöltve
avagy az topográfiai kutatás hasznárul

Egy tipikus hegyaljai mezőváros – Tállya – műemléki topográfiájának készítése során a korábbi, hasonló jellegű munkákhoz képest nagyobb hangsúlyt kapott a történeti-levéltári adatok feltárása. Ennek köszönhetően az épületek jelenlegi állapotának dokumentálásával nem megismerhető, egyelőre rejtett, vagy lehetséges további értékekre is fény derülhet

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A XIX. század díszítőfestése

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2014. 05. 26. hétfő 18 h.

Szebeni Nándor építész, díszítőfestő:
A XIX. század harmadik harmadának díszítőfestése a tervezéstől a megvalósulásig

A század harmadik harmada a magyar kézműipar és természetesen a díszítőfestészet felvirágzásának kora is.

 A nagy díszítőfestő vállalkozók kiemelkedő alakja, Scholtz Róbert "műfestő", királyi udvari festő országházi működésének és "műhelyének" bemutatásával kívánja az előadó az épületek ornamentális díszítésének folyamatát a tervek készítésétől a megvalósulásig ismertetni. 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!